Hidrológiai tájékoztató, 1993

1. szám, április - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Környei László: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 75 esztendős jubileumi ünnepi üléséről

2. A mezőgazdasági vízgazdálkodással összefüggő megbeszélések Marokkó mezőgazdasági vízgazdálkodásának helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit és főbb céljait a következők jellemzik: - Az ország klímája meleg és száraz, csapadékviszonyai változatosak, a nedves, félszáraz, a száraz és sivatagi zónák egyaránt megtalálhatók. - Felszíni vízkészletei csapadékból származnak (évi 150 km

3). Ebből a veszteségeket leszámítva hasznosítható 16 km

3 felszíni, továbbá 5 km

3 felszín alatti vízkészlet. Ebből jelenleg 10-15,5 km

3-t hasznosítanak; van szabad vízkészlet a fejlesztéshez. - Jelentős tározó-építési programot hajtanak végre. Jelenleg az országban 70 nagy völgyzárógátas tározó üzemel (ezzel a vízkészlet 50%-át szabályozzák). 1984 óta a kisebb tározók építésével is foglalkoznak. Évente 1 nagy tározót és 4—5 kisebb tározót helyeznek üzembe. - Marokkó mezőgazdasága 1989-ben az ország GDP-jének 16,5%-át állította elő. - Az ország 45 millió ha területéből 7,8 millió ha szántóföld, 17,3 millió ha legelő, erdő-bozót. A 7,8 millió ha-ból 2,9 millió ha-on az éves csapadék mennyisége nem éri el a 400 mm értéket. Fő terményük: búza, kukorica, rizs, hüvelyesek, burgonya, paradicsom, déli gyümölcs, újabban cukorrépa is. - Birtokviszonyai a kisgazdaságok felől a családi földközösségek és szövetkezetek irányába terjed. Vannak korszerű állami birtokok is. A mezőgazdasági vízgazdálkodással összefüggő kérdéseket kiemelten a Közmunkaügyi Minisztériumban, a Mezőgazdasági Minisztériumban, az Országos Ivóvízellátási Hivatalban (ONEP) és a Marrakechi Regionális Öntözőműveket Üzemeltető Vállalatnál (ORMVAH) tartott tárgyalásainkon vitattuk meg. A kapott tájékoztatás legfontosabb elemei: - A vízgazdálkodás legfelsőbb irányító szerve a Legfelsőbb Vízügyi Tanács, melynek elnöke a király. A további irányítás több minisztérium között megosztott, de a mezőgazdaság igényeit a tervezéstől kezdve alapvetően figyelembe veszik. - Terveik 2020-ig elkészültek, a végrehajtás ütemét évenként egyeztetik. - Az öntözéses gazdálkodás fejlesztése, korszerűsítése kiemelt jelentőségű a programokban. - 2020-ig 1,2 millió ha-on kívánnak öntözéses gazdálkodást folytatni. Cél 20-200 ezer ha-os öntözőrendszerek létrehozása és az öntözésre régebben berendezett területek rekonstrukciója. - Az IMF jelentősen hozzájárult a szerkezetátalakítási programhoz. A Világbank, az Afrikai Fejlesztési Bank, a Kuwaiti és a Szaúdi Alap, az Iszlám Fejlesztési Bank, az EGK, a KFW és egyéb pénzügyi intézmények és a fejlett országok jelentős hiteleket - esetenként segélyeket is - nyújtanak különböző fejlesztési programok megvalósításához. A tárgyalások során tájékoztattuk a marokkói felett azokról a szakmai területekről, ahol lehetőséget látunk közreműködésünkre Marokkó mezőgazdasági vízgazdálkodásának fejlesztésében. A marokkói fogadó felek közül az ONEP egy a szennyvizek hasznosítására létrehozandó (2000-5000 lakos egyenértékű) mintatelep megvalósítását kiemelt jelentőségűnek értékelte és kifejezte ebben való érdekeltségét. 3. Marokkó vízellátásával és csatornázásával kapcsolatos megbeszélések Tekintettel arra, hogy Marokkóban nem alakult ki egységes vízügyi szolgálat, a vízellátást sem kezelik egységesen. A mezőgazdasági területeken élők vízellátását nagyobb mértékben a mezőgazdasággal foglalkozó regionális mezőgazdaságfejlesztő hivatalok szervezik. A vízigények: 1990 1995 2000 millió m

3/év Városok 832 1019 1229 Mg. területek 360 400 440 Összesen: 1192 1419 1669 évenkénti fejlődése 2-3%, a demográfiai változással nagyjából megegyezik. A városokon belüli ellátottsági szint 1989-ben érte el a 75%ot, ez évenként 4-6%-kal növekszik. A vízellátás korai szakaszában a vizet a felszín alól termelték ki. Ez a forrás a sűrűn lakott régiókban már elégtelen. Ezért a felszíni vizeket a tározókból távvezetéken juttatják a felhasználás, illetve a kezelés helyére. Helyenként használják a talajvízdúsítást is, mint készletnövelő eljárást. Most a felszíni vizek adják az összes ivóvíz kb. kétharmadát. Együttműködési lehetőségek, javaslatok: - Városok és kis települések vízellátásának, de elsősorban csatornázásának és szennyvíztisztításának tervezése. - Vízellátási célú kutak fúrására vegyes vállalat létrehozása. - Kisvárosok (1000-6000 lakosságúak) szennyvizének mezőgazdasági hasznosítására mintatelep létrehozása a magyarországi tapasztalatok alapján. - Víz- és csatornamű vállalatok együttműködése a szolgáltatások fejlesztésében, pl. hazai kitakarás nélküli csatornajavítási eljárások, kényszeráramoltatású (vákuumos, illetve nyomás alatti) szennyvízelvezetési rendszerek. Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 75 esztendős jubileumi ünnepi közgyűléséről Társaságunk jubileumi közgyűlését 1992. szeptember 6-án Szegeden a Forrás Szálló földszintjén tartotta meg. Dr. Juhász Jószef, az MHT elnöke üdvözölte a megjelenteket, külön köszöntötte köztársaságunk elnökét, Göncz Arpád-ot, Siklós Csaba minisztert (KHVM), dr. Szabó Iván minisztert (IKM), dr. Kemény Attila helyettes államtitkárt (KTM), dr. Elek Sándor helyettes államtitkárt (FM), dr. Németh Miklós helyettes államtitkárt (KHVM), ^ Farkas László c. államtitkárt, köztársasági megbízottat, Lehmann Istvánt, a megyei közgyűlés elnökét, dr. Kolossváry Gábor főigazgatót (OVF), dr. LippayPált, Szeged megyei jogú város polgármesterét, dr. Kecskeméti Tibort, az MFT elnökét, dr. Tóth Istvánt, az OMBKE elnökét, dr. Náray Szabó Gábort, a MTESZ elnökét, dr. Hajtó Ödönt, a Mérnöki Kamara elnökét, külön üdvözölte a Társaság külföldi tiszteleti tagjainak képviselőit, Klaus Altmannt, Milorad Miloradovot, Vujica Yevjevichet, Heinz Schillert és Heinz Bergmann pro56