Hidrológiai tájékoztató, 1993
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula-Szentirmai László-Szentirmai Lászlóné: A FÁK (volt Szovjetunió) érdekesebb édesvízi mészkő előfordulásai
A A FAK (volt Szovjetunió) érdekesebb édesvízi mészkőelőfordulásai DR. SCHEUER GYULA*-SZENTIRMAI LÁSZLÓ**-SZENTIRMAI LÁSZLÓNÉ*** •Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat "KBFI "•Környezet Gazdasági Intézet 1. Bevezetés A volt Szovjetunió területén az igen változatos vízföldtani adottságokból eredően a felszínre törő forrásvizekből kivált üledékek különféle változatait figyelhetjük meg. Az aktív vulkáni területeken a legelterjedtebb ilyen kőzet a gejzírit, de megtalálhatók még a kén és a vasas (Iimonit) kiválások is. (Iturup, Kuriliszigetek). A gipsz karsztok forrásaiban pedig a szulfátos anyag kiválása a jellemző (Urál). A forrásüledékek közül azonban a leggyakoribbak és a legelterjedtebbek az édesvízi mészkövek, amelyek a nyugati határtól a Csendes Óceánig mindenütt megtalálhatók igen változatos típusú és genetikájú forrásokhoz kapcsolódva. Ezek közül kiemelve (1. ábra) csak azokat kívánjuk ismertetni, amelyek a hazai édesvízi mészkövek és az azokat létrehozó hévforrások paleo-hidrogeológiai viszonyainak értelmezéséhez nyújtanak újabb ismereteket. így többek között a poláris-szubpoláris éghajlatú örökfagyos és magas hegységi területek forrásainak vízföldtani-vízkémiai adottságait és karbonát felhalmozó tevékenységüket vizsgáltuk, mert hazai vonatkozásban ezektől várhattunk olyan információkat, amelyek hozzájárulhatnak a pleisztocén hévforrások glaciálisok (jeges szakaszok) alatti vízföldtani adottságainak teljesebb megismeréséhez. 2. Az édesvízi mészkőelőfordulások áttekintő ismertetése A legérdekesebb és leglátványosabb előfordulások a hegységi területeken fakadó forrásokhoz kapcsolódnak. Helyileg a Krím félszigeten, a Kis- és Nagy-Kaukázusban a Pamírban, Tiensánban, a Száján hegységben és a Bajkálon túli Jablonov hegységben levő előfordulásokat emeljük ki és tekintünk át az irodalmi adatok alapján. Természetesen karbonátos forráslerakódások nemcsak a hegységi területeken vannak, mert az ún. karsztos medencéksüllyedékek forrásainál is felhalmozódik esetenként édesvízi mészkő. így többek között a szentpétervári karsztos süllyedéknek forrásai Gatcsinónál a Pudoszty folyónál hoztak létre édesvízi mészkövet. A karbonát-felhalmozó forrásoknak két nagy csoportját lehet megkülönböztetni: Az első a tipikus karsztforrások, illetve karsztos vízfolyások. A második hideg vagy termális források, amelyeknek rendszerint nagy'az ásványisó-tartalmuk és származásilag a legtöbb esetben poligenetikusak, mert többféle tényező egymásrahatása révén keletkeztek (pl. utóvulkáni tevékenység). 2.1 A Krím-félsziget déli részén emelkedő hegységben a mezozóos karbonátos kőzetek igen elterjedtek, amelyek karsztos jelenségekben igen gazdagok. A hegységben számos karsztforrás fakad és ezek több helyen halmoznak fel kisebb-nagyobb mennyiségű karbonátanyagot. A legismertebb előfordulások a déli lejtőkön találhatók, ahol a források a völgyekben mésztufagátakat hoztak létre és ilyen helyeken a víz többlépcsős vízeséseken keresztül bukik le. A legnevezetesebb vízesések kaszkádos karbonát-felhalmozódások a következők: Alusta városnál a Dzsugdzsur és Jaltánál az Ucsan-Szu nevű vízesések [6]. Az ilyen mészkőgátas felhalmozódások a mediterrán éghajlatú karsztos területek egyik leggyakoribb karbonátkiválási formája. Összefoglalóan megállapítható, hogy a Krímnél a hideg .karsztforrások karbonát-felhalmozása a legismertebb, amelyek képződése már a felső-würmben megkezdődött. 1. ábra. Áttekintő helyszínrajz, az előfordulási helyek feltüntetésével 1. Krím, 2. Pjatyigorszk, 3. Lastrak, 4. Eszikolendon, 5. Kresztovij, 6. Alaverdi, 7. Frolovszkij - Dilizsan, 8. Dzsermuk, 9. Ararat, 10. Garm Csasma, 11. Szang - Hok, 12. Dzsarta, 13. Kelet Szajáni források, 14. Travertino - Platinij. 52
