Hidrológiai tájékoztató, 1993

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Sárváry István: Az utánpótlódást meghaladó termelés a miskolci karszton

Az utánpótlódást meghaladó termelés a miskolci karszton DR. SÁRVÁRY ISTVÁN Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont 1992. május 28-29-én dr. Lénárt László szervezésében a Miskolci Egyetem adott szállást „A Bükk karsztja, vizei, barlangjai" című konferenciának. Az ott elhangzott előadások külön kiadványban is megjelentek. A konferencia során elég élesen került egymással szembe két nézet a miskolci termálkarszt kihasználtságára vonatkozóan. Az egyik nézet szerint a miskolci termálkarszton az utánpótlást meghaladó termelés folyik, ami a karsztvízkészletek folyamatos csökkenését, a vízminőség romlását eredményezi. Ezt a nézetet a VITUKI munkatársai, Izápy Gábor, Maucha László és Sárváry István képviseltek. Velük szemben állt Szlabóczky Pál a MÉLYÉPTERV képviseletében, aki azt állította, hogy szó sincs túltermelésről, ilyesmi a miskolci karszton karszthidraulikai okokból nem is lehetséges. A konferenciát követően Szlabóczky Pál elkészített egy 2 gépelt oldal terjedelmű anyagot „A Miskolc-térségi karsztvíz termelések mérlege" címmel, melyet a Hidrológiai Tájékoztató előző hasábjain nyomtatásban is közzé tett. Erre az anyagra, illetve a cikkre válaszolva a VITUKI munkacsoportja (amely 1991 végén fejezte be a Bükk karsztvízkészletének részletes felmérését, az összes eddigi adat felhasználásával) ugyancsak elkészítette a miskolci karsztvíz-termelések mérlegét, hasonló táblázatos formában, részben Szlabóczky adatainak átvételével. A két táblázat adatait összehasonlítás céljára alább közöljük egymás mellett: Szlabóczky táblázata Izápy-Maucha-Sárváry táblázata (VITUKI) Miskolci hasznosítású karsztvizek beszivárgási felülete (Tapolca-, Szinva-, Diósgyőri vízgyűjtők), km

2 115 Szlabóczky szerint 115 Maucha szerint 139 Sokéves csapadék, mm 750 750 Sokéves átlagos beszivárgás (Maucha 1992) mm 252 252 Sokéves utánpótlódó karsztvízkészlet, millió m

3/év 29,0 29,0 35,0 „Száraz időszaki" beszivárgás (Maucha, 1992) mm 159(1981-90) „Száraz időszaki" utánpótlódó készlet, millió m

3/év 24,5 (1988-90) 18,0 (1981-90) 22,1 Hideg és meleg karsztvíztermelés (Szlabóczky, 1992) millió m

3/év 1988-90 27,3 27,3 Hideg és meleg karsztvíztermelés (Szlabóczky, 1992) millió m

3/év 1990-91 23,7 23,7 Vízmérlegek millió m

3/év 1988-90 -2,8 -9,3 -5,2 Vízmérlegek millió m

3/év 1990-91 + 0,8 -5,7 -1,6 Miként a tablázatbol latható Szlabóczky csak az utóbbi 3 évre számol csökkentett utánpótlással: a kitermelt és túlfolyó vizek összegzése alapján ezt 24,5 millió m

3/év-nek veszi. Valójában azonban 1981 óta, tehát több, mint tíz éve kevesebb a beszivárgás, mint a sokévi átlag. Az elmúlt tíz évben tehát csak 22,1 millió m

3/év utánpótlással számolhattunk a VITUKI vízgyűjtőterületeit figyelembevéve (lásd a jobboldali oszlopban), ami azt jelenti, hogy a vízmérleg az elmúlt 10 évben végig negatív volt: 2-5 millió m

3/év túltermelés mutatkozott. Átlagosan 4 millió m

3/év túltermelést véve, 2%-os hézagtérfogattal számolva, évente mintegy 200 millió m

3 leszáradt kőzet-térfogatot kell feltételeznünk. Ezt elosztva a 139 km

2 nagyságú vízgyűjtő-területtel, évi átlagban 1,4 m-es karsztvízszint-süllyedésre kell felkészülni. A tapolcai vízgyűjtő szélén levő Kisgyőr 16. észlelőfúrás pontosan ilyen intenzitású folyamatos süllyedést regisztrált az elmúlt tíz évben. A nyolcvanas évek elejéig a miskolc-tapolcai karsztrendszerben az utánpótlás és a vízkivétel egyensúlyban voltak. Az utolsó évtizedben azonban a csapadékhiány miatt Miskolcon is megkezdődött a statikus készlet fogyasztása. A források eredeti szinten való túlfolyása megszűnt, elapadtak. Megszűntek a Hejő hideg források is, mivel az új Olaszkút nyugalmi szintje a túltermelés miatt már a felszín alatt helyezkedik el. A forrásvízművek hosszú távon csak az utánpótlódó vízhozamot képesek szolgáltatni. Miskolcon az elmúlt évtizedben is a sokéves átlagértéknek megfelelő hozamot akarták termelni, ami az aszályos időjárás miatt már nem állt rendelkezésre. Határértékként 30000 m

3/d termelési maximum előírását tartjuk szükségesnek ahhoz, hogy javulás kezdődjék a miskolci karszitrendszerben. Ez az érték csak akkor lesz növelhető, ha a regenerálódás megindult. A miskolci mélyfúrású kutakban 1973 óta kimutatható mennyiségű oldott oxigén jelent meg. Ez - a trícium megjelenésével együtt - arra utal, hogy a forrásoktól a mélykarsztba történő leáramlásig csak rövid idő telik el. A legújabb vízkémiai vizsgálatok szerint a hévízkutak vizében megjelent a nitrát-ion is. A Szabadság fürdő és az Augusztus 20. strand II. kútjának talphőmérséklete a megfúrás óta 5, illetve 7 fokot hült. A felsorolt adatok együttesen azt jelzik, hogy a kapcsolat a langyos források és a hévízkutak között sokkal szorosabb, mint azt eddig gondoltuk. Nemcsak nyomás-összefüggés létezik, hanem Tapolcáról a miskolci hévízkutak felé készlet-elvonás történik. Ha a termelést nem csökkentik, a hévízkutak vizének lehűlésén túl a víz minőségének romlásával is számolni kell majd. IRODALOM [1] Izápy G.-Maucha L.: A Bükk hegység vízháztartási viszonyai. Bükki konferencia anyaga, 1992. május. [2] Izápy-Maucha-Sárváry: Kiemelt jelentőségű karsztos termálvíz-előfordulások vízföldtani vizsgálata, I. ütem: A. A Bükk hegység karsztos termáivizei. B. Egri és Eger-környéki termálvizek vizsgálata. C. A miskolci termálvizek vizsgálata. VITUKI jelentés, kézirat, 1991. [3] Sárváry I.: Az utánpőtlódó készleteket meghaladó karsztvíztermelés a Bükk hegységben. Bükki konferencia anyaga, 1992. május. [4] Szlabóczky P.: Karsztvíz tároződási és leürülési vizsgálatok a keleti Bükkben. Bükki konferencia anyaga, 1992. május. [5] VITUKI: Tájékoztató a karsztos termálvizek állapotáról MISKOLCTAPOLCA MEZŐKÖVESD című füzete. Az O

VF támogatásával készült kiadvány. 51