Hidrológiai tájékoztató, 1993

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula-dr. Schweitzer Ferenc: Adatok a Központi Gerecse-i alsó pleisztocén hévforrástavak plaeo-hidrogeológiai viszonyaihoz

[3] Bíró, K, Gulyás, P.: Zoological investigations in the open water Potamogeton perfoliatus stands of Lake Balaton. Annal. Biol. Tihany, 41, 1974. 181-203. [4] Bíró, P.: Effects of exploitations, and eutrophication on percids in Lake Balaton. Jour. Fish. Res. Board of Canada, 34,10,1977. 1678-1683. [5] DadayJ.: Rákfélék (Crustacea), in: Bal. Tud. tanúim, eredm. A Balaton tónak és partjainak biológiája. 2,1897. 151-178. [6] Daday ].: A magyarországi tavak halainak természetes tápláléka (A magyarországi tavak mikroszkópi állatvilága). Kir. Magyar Term. Tud Társulat, Budapest, 1897. pp. 481. [7] Entz G., Kottász J„ Sebestyén O.: Quantitativ tanulmányok a Balaton biosestonján. MBKM, 9, 1937. 1-152. [8] G.-Tőth, L., Padisák, J.: Short-term investigations on the phytoplankton of Lake Balaton at Tihany. Acta Bot. Acad. Sei. Hung., 24, 1978. 187-204. [9] G.-Tóth, L., Zánkai, N. P., Messner, O. M.: Alga consumption of four dominant planktonic crustaceans in Lake Balaton (Hungary). Hydrobiológia, 145, 1987. 3^3-332. [10] Herodek S., Tamás G.: A fitoplankton tömege, termelése és a Balaton eutrofizálódása. Hidrol. Közi., 56, 1976. 219-228. [11] Herodek S., Tóth F.: A Balaton eutrofizálódása az 1976-77. évi uO módszerrel végzett mérések szerint. MHT Országos Vándorgyűlés, Keszthely, III. A 17, 1979. 1-11. [ 12] HiUbricht-Ilkowska, A.: The effect of frequency of sampling on the picture of the occurrence and dynamics of plankton rotifers. Ekol Polsk., 13,1965.101-112. [13] Kajak, Z., Spodniewska, I., Wisniewski, R. J.: Studies on food selectivity of silever carp Hypophtalmichthys molitrix (Val.). Ekol. Polsk, 25,2,197J. 227-239. [14] Kiefer, F.: Ruderfusskrebse (Copepoden). Kosmos-Verlag. Kosmos-Verlag, Franckh'sche Verlag, Stuttgart, 1960. pp. 97. [15] Oláh J.: A bakterioplankton biomasszája és produkciója a Balatonban. Hidrol. Közi, 8, 1973. 348-357. [16] Petkovski, T. K: Revision von Acanthocyclops-Formen der vernalisGruppe aus Jugoslawien (Crustacea, Copepoda). Acta Mus. Maced Sei. Nat., 14, No. 5. (123), 1975. 93-142. [17] Ponyi, J. £.: Untersuchungen Uber die Crustaceen der Wasserpflanzenbestände im Plattensee. Arch. Hydrobiol., 53,1957. 537-551. [18] Ponyi, J. E.: Crustaceen-Plankton-Studien im Balatonsee I. Untersuchung der im Jahre 1925 vor Révfülöp gesammelten Netzfilter-Proben. Annal. Biol. Tihany, 32, 1965. 141-157. [19] Ponyi, J. E.: Crustaceen-Planktonstudien am Balaton II. Beiträge zur Kenntnis der Systematik und Cyclomorphose einiger Arten der Gattung Daphnia. Annal. Biol. Tihany, 32, 1965. 159-174. [20] Ponyi, J. £.: Studien über das Crustaceen-Plankton des Balaton III. Beitrage zur Systematik und Cyclomorphose von Acanthocyclops vernalis (Fischer), 1853. Annal. Biol. Tihany, 34, 1967. 163-177. [21] Ponyi, J. E.: Studien über das Crustaceen-Plankton des Balaton IV. Beiträge zur Kenntnis der in der Krebsgemeinschaft des Sees horizontal auftretenden Veränderungen. Annal. Biol. Tihany, 35, 1968. 169-182. [22] Ponyi, J.nE.

: The biomass of Zooplankton in Lake Balaton. Symp. Biol. Hung., 15, 1975. 215-224. [23] Ponyi J., Pfeifer Gy.: A növényvédő szerek hatása a vízi ökoszisztémákra. NEV1KI Közi, 9, 1979. 209-231. [24] Ponyi, J. E., Zánkai, N. P.: Population dynamics, biomass and biomass production of Eudiaptomus gracilis (G. O. Sars) in two water areas of differing trophic state of Lake Balaton (Hungary). Acta hydrochim. hydrobiol., 10, 1982. 567-610. • [25] Ponyi J., Zánkai N.: Daphnia-fajok elterjedése és produkciója a Balatonban. Kézirat. [26] Ponyi J., H.-Péter l, P.-ZánkaiN. : Az Eudiaptomus gracilis (G. O. Sars) (Copepoda, Calanoida) populáció szerkezetének és produkciójának naponkénti változásai nyáron, a Balatonban. HidroL Közi., 6, 1982. 260-266. [27] Ponyi J., Zánkai N.: Cyclops fajok térhódítása a Balatonban és a jelenség okai. II. Magyar ökol. Kong., Keszthely, poszter. [28] Présing M., Ponyi /.: Dikonirt hatásának vizsgálata két planktonrákon. NEV1KI Közlem., 9,1979.269-277. [29] Sebestyén O., Török P., Varga L.: Mennyiségi planktontanulmányok a Balatonon Í.Anna. BioL Tihany, 20,1951. 69-125. [30] Sebestyén O.: Mennyiségi planktontanulmányok a Balatonon. II. Évtizedes változások. Annal. Biol. Tihany, 27, 1953. 63-89. [31] Sebestyén O.: Horizontális planktonvizsgálatok a Balatonon I. Tájékozódás a planktonrákok horizontális elterjedéséről. Annal. Biol. Tihany, 27,1960.115-130. [32] Sebestyén, O.: Quantitative plankton studies on Lake Balaton X. Notes on distribution of Leptodopa kindti Focke. Annal. Biol. Tihany, 27, 1960. 131-138. [33] Sebestyén, O.: Horizontale Plankton-Untersuchungen über die horizontale Verbreitung der Planktonkrebse, mit besonderer Rücksicht auf die Verhältnisse der Bucht von Keszthely und derer cladoceren Krebse. Annal Biol Tihany, 31, 1964. 223-243. [34] Tátrai, I., Ponyi, J. £.: On the food of pike-perch fry (Stizostodion lucioperca L.) in Lake Balaton in 1970. Annal Biol. Tihany, 43,1976. 93-104. [35] Tölg I.: A balatoni fogassüllő-ivadék (Lucioperca sandra Cuv. et val.) táplálékának vizsgálata I. Adatok a planton és fenékfogyasztó időszak táplálékanalíziséhez. Annal Biol. Tihany, 26, 1959. 85-99. [36] Vörös L.: A balatoni fitoplankton tömegének és szerkezetének megváltozása az eutrofizáció hatására. VEAB Értesítő, I, 1980. 133-162. [37] Zánkai N., Ponyi J.: Az 1978. és 79. évi szúnyogirtás hatása a partközeli rákplankton mennyiségi és minőségi viszonyaira. Kézirat. [38] ZánkaiN.: Kékalga vízvirágzás hatása a rákplankton össztetételére. Hidrol Közi, 2, 1985. 78-84. Adatok a Központi Gerecsei also-pleisztocen hévizforrastavak paleo-hidrogeológiai viszonyaihoz DR. SCHEUER GYULA*-DR. SCHWEITZER FERENC** •Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat *'Földrajztudományi Kutató Intézet 1. Bevezetés A Kőipari Kft a Központi-Gerecse északi részén levő Lábatlan községhez tartozó felhagyott vaskapui édesvízi mészkőfejtő (1. ábra) űjranyitását határozta el (1. kép). Ezzel kapcsolatban a bányánál és környezetében kutatási munkálatok történtek a közelmúltban (1990-1991), amelyek eredményei jelentősen bővítették ismereteinket a térségben előforduló édesvízi mészkövekre vonatkozóan. így megállapítást nyert többek között a fúrási eredmények alapján, hogy az eddig önálló előfordulásokként kataszterezett Gyűrűs puszta-pusztapiszkei édesvízi mészkövek nem különálló, egymástól független hévforrás tevékenység révén keletkeztek, hanem a süttői Harszt-hegyi hévforrástó rendszerrel szervesen összefüggnek és annak kelet felé hosszan elnyúló ágát képviselik. Ezzel a felismeréssel az egykori süttői hévforrástevékenység jelentősége tovább növekedett, mert hazai vonatkozásban is egyedülálló hatalmas hévforrások táplálta tó kialakulása bizonyítható, amelynek keletkezését, időbeli dinamikus változását, élettáji tagolódását, fácies viszonyait és fokozatos megszűnését a benne felhalmozódott édesvízi mészkőrétegeken keresztül nyomon követhetjük. • 2. A megfigyelések leírása A Gerecse hegységi Süttő-Lábatlan községektől délre, a Haraszt-hegytől keletre, a Gyűrűs oldal gerencének északi oldalán négy kisebb-nagyobb felhagyott édesvízi mészkőfejtő található. Ezek közül a legnyugatabbra a süttői kőfejtőhöz legközelebb levő (400 m) a tárgyalt és vizsgált vaskapui bánya. E kőfejtősor egy jelentős összefüggő édesvízi mészkő-előfordulás megismerését teszi lehetővé a felszíni kibukkanásokkal együtt. Továbbá ezek bányafalai nyújtanak egyedüli lehetőséget az édesvízi mészkövet létrehozó egykori hévforrások vízföldtani adottságainak részletesebb vizsgálatára. A megfigyelések szerint az előfordulás kelet-nyugati kiterjedése megközelíti az 1 km-t, szélessége pedig a 300-500 m-t. A korábbi vizsgálatokkal az összefüggését-kapcsolatát nem volt mód a süttői Haraszt-hegyi 47