Hidrológiai tájékoztató, 1993

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Juhász Endre: A vízellátás, szennyízelvezetés helyzete és fejlesztése

1. ábra. A víziközmü ellátás helyzete és a tervezett fejlesztési kapacitások Az előkalkulációk szerint a jelenlegi szennyvíztisztító telepek számát (332 db) mintegy meg kell háromszorozni, mely közül messze az 1000 m

3/d kapacitás alattiak száma dominál (65-66%). Ez azt mutatja, hogy a sűrűbben lakott kistelepüléses térségekben a regionális szennyvízelvezető rendszerek által nyerhető előnyöket, a jövőben a mainál nagyobb mértékben kell kihasználni. A szennyvízelvezetési program vázolt része 1991. évi árszinten kereken 520 milliárd forintra becsült, s az ivóvízellátásra kalkulált összeggel együtt mintegy 740 milliárd Ft-ot szükségeltet. A társadalmi igények fokozódását is figyelembevéve a csatornarendszer tervezett volumenének megvalósítása - jelen gazdasági helyzetünkből kiindulva - reálisan 13-15 évet célszerű feltételezni, míg a szennyvíztisztítási program befejezését öt évvel később, azaz leghamarabb 2010 év körüli idő horizontra lehet előirányozni. Az önkormányzatok választási periódusait figyelembevéve az ivóvíz programmal együtt 4 évenként ez átlagosan 150 mifliárd Ft költségelőirányzatot kíván meg (1991. évi árszinten). Az állam szerepvállalása a fejlesztés területén A kormányzat nem kívánja a fejlesztés területén az önkormányzatokat magára hagyni, azaz rendkívül jelentős támogatással segíti az előrelépést. % A támogatás formái: - Címzett és céltámogatás (pályázat alapján parlament jóváhagyásával) - Vízügyi Alap támogatás (pályázat alapján KHVM jóváhagyással) - Környezetvédelmi Alap tájnogatás (pályázat alapján KTM jóváhagyással) A vízellátás területén a címzett támogatás mértéke a létesítési költségek átlag 50%-a. Az ezer főt meg nem haladó kistelepülések esetében a különböző támogatások összege viszont elérheti a 90%-ot is, azaz csaknem ingyen jutnak hozzá. E területen elsődlegességet élveznek a közegészségügyileg veszélyeztetettnek minősített települések, továbbá a vízbázisvédelemre irányuló fejlesztések. A szennyvíztelepeik létesítésére mind a községek, mind a kis és közepes városok kiemelt támogatást kapnak, mely a bekerülési költségek átlag 60%-át jelenti. Azonban regionális rendszerek kialakítása, az iszapelhelyezés felvállalása stb. a támogatást további 10-15%-kal növelheti. A támogatási rendszer természetesen kiterjed a szennyvizek összegyűjtését képző hálózati rendszerre (beleértve az egyesített rendszerű hálózatot is!), továbbá meghatározott feltételek mellett a „szippantással" gyűjtött települési folyékony hulladékkezelő létesítményekre is. A támogatások odaítélésére irányuló törvény előreláthatólag a jelzett céltámogatási körből kiemeli Budapestet és a megyei jogú városokat, s a szennyvíztisztító létesítményeik megvalósításához az igen kedvező kölcsönfeltételi lehetőséget kínáló banki szféra irányába kívánja terelni (Világbank, Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank, Európa Beruházási Bank stb.). Megemlíthető, hogy 1992. évben az ország 17,9 milliárd Ft-ot fordított vízközművekre, melyhez címzett és céltámogatás 32