Hidrológiai tájékoztató, 1993

2. szám, október - Marczell Ferenc: Évfordulók, események 1994

az első korszerű halastó (75 ha) a Tolna megyei Simontornyán. írod.: Magyar Vízgazdálkodás 1979/7. 22. p.; 1988/4.18. p. - A Ferencz József híd építésekor a Gellért (Sáros) fürdő régi épületeit lebontották (ahíd tengelyébe estek). Az építkezés kapcsán a forrásmedence mélyen az úttest alá került, s a forrásvíz egy negyedszázadig felhasználatlanul a Dunába ömlött. írod.: Hidrológiai Közlöny 1938. 214. p. - A Rudas fürdő úszómedencéjének alapozásakor két forrást tártak fel, melyeket Diana ésHygiea névre kereszteltek. Magasságuk a Duna „0" pontja felett 7,16 m volt. Vizüket a Rudas hasznosítja. írod: Kunszt J.: A Rudas... 103. és 105. p. - Szolnokon a Kossuth Lajos téren fúrják az első artézi kutat (282 m, 22,5 °C), melyet 1895-ben követi a vásártéri, 1896-ban a kórházi, 1901-ben a Nemzeti Szálló udvarán létesített, és a Kárász-féle fűrésztelepen fúrt artézikút. írod: Hidrológiai Közlöny 1928/29. 5. p. - Megépül a Járdánháza-Ózd között a 22,5 mm-es csővezeték, mely bányavizet szállított az ózdi ipartelepnek. írod: Vízügyi Történeti Füzetek 11,36. p. - Megalapították a Balneológiai Értesítőt. írod: Hidrológiai Tájékoztató 1969.145. p. - A közegészségügyi mérnöki szolgálatot hivatallá szervezték. 1901-ben az Orsz. Vízépítési lg. ötödik osztálya (1 müsz. tanácsos, 2 mérnök, 4 s.mérnök, 4 napidíjas). Tulajdonában volt 3 gőzmeghajtású artézikútfúró berendezés. írod.: Farkass: A közegészségügyi... 4-5. p. - Kőszegen dr. Dreiszker József megnyitotta szanatóriumát vízgyógyintézettel (hidegvíz-gyógymód), és Tátralomnicon megnyílt a nagyszanatórium, mely egyike a legjobban berendezett vízgyógyintézetzfatk (uszoda is). írod.: Boleman J.: M. fürdók és... 19. p. és 32. p. - Fonyód-Bélatelepen vízmű épült (6000 fm vezeték, 2 közkút, 35 házi bekötés) 1913-ban bővítik. írod: Vízügyi Közlemények 1937. 76. p. - Péch József Itrvti alapján a Sárvári Cukorgyárnak vízmű épül. A napi 160 000 m

5 vizet a Rábából emelték ki és tisztítás után (derítés, szűrés) visszavezették. írod: Vasi Szemle 1981.44. p. - A Csatornázási Művek Soroksári-úti szivatytyútelepét üzembe helyezték. írod: Hidrológiai Közlöny 1958. 162. p. - A Vízrajzi Szolgálat a Dunán megkezdte a kisvízi hajóútkitűzését. írod: M. Vízügyi Múzeum Dok. Gyűjt. Vr 56. - A műegyetemi hidrológiai-Aidromerriűi mérőgyakorlatokat Szobról áthelyezik Nagymarosra. írod: M. Vízgazdálkodás 1982/3. 19. p. az év elején 1893-ban elkészült Brassó vízműve és 1894 elején kezdte el üzemét. 33 000 fő vízellátását biztosította. írod: M. Mérnök és Építészegylet Közi. 1897. 78. p. január 30. *Bilkei Pap Lajos (Mórágy) orvos, balneológus, egy. magántanár. 1934-45 között a Székesfővárosi Gyógyfürdők igazgatója. Nevéhez fűződik Budapest fiirdővárossá fejlesztésének első kísérlete, (f 1976. I. 26. Liszabon) írod.: Magyar Életrajzi Lexikon III. 80. p. február 1. Megkezdődött a Hanság csatorna vezérárkának kiemelése, külön erre a célra szerkesztett 3 db kis kotróval. A tavaszi árvizek (Répce és Ikva) elöntötték az egész Hanságot, ezért a munkában sok fennakadás volt. írod: SzalacsyL.: A Rábaszabályozó... 202-203. p. június 6. "Algyai Hubert Pál (Szeged) mérnök, egyetemi tanár, statisztikus. A Kereskedelmi és Közi. Minisztérium munkatársa 1926-35 között, részben államtitkár, ő tervezte a Boráros-téri (Petőfi) hidat, irányította a Margit-híd kiszélesítését. 1941-től az I. sz. Hídépítési Tanszék vezetője, (t 1945. augusztus 27. Budapest) írod: Magyar Életrajzi Lexikon I. 22. p. november 2. Megépült a május 23-án megkezdett Duna alatti (Káposztásmegyer-Palotasziget) vízszállító alagút (bújtató). Mo-n ez volt az első folyam alatti alagút. írod: A 100 éves Fóv. Vízművek 45. p. december Az 1886-ban megkezdett Rábaszabályozás 1894. év végére gyakorlatilag befejeződött. A Rába szabályozása során 5,034 millió, a Rábca szabályozása során pedig 3,098 millió m

3, összesen 8,132 millió m

3 földmunkát végeztek el. írod: SzalacsyL.: A Rábaszabályozó... 241-242. p. 75 éve, 1919-ben - A soproni Ikva patak teljesen kiszáradt mint 1842,1856 és 1962-ben. írod: Soproni Szemle 1967.180. p. - Gödöllőn az Állami Burgonya Kísérleti Telepen megépül a magyarországi első permetező öntözőtelep. Vizét a Rákospatakból szivattyúzták. A homokos talajon kétszer akkora termést (53 ill. 108 q) értek el, mint az öntözetlen területen. írod: Vízügyi Közlemények 1934. 559. p. - Megépült a 4,5 m

3/s (3,0 + 1,5) teljesítményű, diesel motorokkal meghajtott Lankóczi belvíz-szivattyútelep. írod: Hidr. Tájékoztató 1987. ápr. 23. p. - A Hámori tavat leeresztették és hadianyag után kutattak eredménytelenül. írod: Hidrológiai Közlöny 1956. 354. p. - Megépült Kispest-Wekerle telep, valamint Pesterzsébet vízműve. írod: Vízügyi Közlemények 1937. 71. p. - Debrecenben egyesített rendszerű csatornahálózat létesült. írod: Vidéki városaink 313. p. - Csillaghegyen langyos hévíz-forrásra települve - egy korábbi kis természetes tó helyén -három betonmedencét építettek (Csillaghegyi Árpád strandfürdő). írod: Budapest Lexikon 218. p. - A Lukács Fürdő Duna felöli parkjában 25 m-es kutat fúrtak, melyből -1,7 m depresszióval 78 m

3/h 60 °C-ú vizet nyertek. A vizet fürdési célokra és télen fűtésre hasznosítják. írod: Hidrológiai Közlöny 1955. 56. p. - Csörötneken a község áramellátására a Rábán vízerőművet létesítettek (Q=6,0 m

3/s, H=3,5 m, N=140 KW) írod: Vasi Szemle 1977.104. p. - *NajmányiLászló mérnök Győrben vízügyi igazgató, majd 1957-től az Orsz. Vízügyi Főig., illetve az Orsz. Vízügyi Hivatal munkatársa, halálakor a Vízrendezési és Társulati Főosztály vezetője, (t 1970. augusztus 10.) írod: Vízgazdálkodás 1970.166. p. március 1. A kereskedelmi miniszter rendelete szerint e naptól kezdve csak kisméretű (25x12x6,5 cm) téglát szabad gyártani és a vakolatlan téglafal méreteket 12, 25, 38 és 51 cm-ben állapította meg. írod: Magy. Mérnök- és Építészegylet Közi. 1919. 15. p. tavasz A mai Budapest területén, Budafokon utoljára kötötték ki az utolsó budapesti hajómalmot. írod: Budapesti Lexikon 417. p. március 21-augusztus 1. A Magyar Tanácsköztársaság 133 napja alatt a vízügyek legfőbb irányítója a neves vizimérnök, Bogdánfy Ödön volt. írod: Vízgazdálkodás 1969. 34. p. április-június Rendkívüli árvíz a Tiszán, Körösökön és a Maroson. A Tisza Tiszafüred felett átl. 25 cm-rel alatta maradt az addig legmagasabb 1888. évi árvíznek, míg lejjebbi szakaszon átlag 50 cm-rel meghaladta. Gátszakadás Csongráddal szemben volt és a víz 18 000 kh-t elöntött. A Körösök árvize is „korszakos" volt. A Maros árvize nem érte el a korábbi 45