Hidrológiai tájékoztató, 1993

2. szám, október - Marczell Ferenc: Évfordulók, események 1994

maximumot. A Szamos árvize abnormálisan magas volt, a Bodrog közepes. A tiszai árvízvédekezést nehezítették a román-magyar katonai összetűzések, mert sok helyen a frontvonalat a Tisza alkotta, a töltéseket megrongálták. A szolnoki hidat felrobbantották. Csongrádon hajókat süllyesztettek el. Az árvizi tapasztalatok alapján újabb tiszai gátemelést rendeltek el. Korábbi kötelezd töltésemelés utoljára 1895-ben volt. írod.: Hidrológiai Közlöny 1923/1. 14. p. Magy. Mérnök- és Építészegyesület Közi. 1928. 309. p. Vízügyi Közlemények 1932. II. 140. p. M. Vízgazdálkodás 1979/5.11. p .Bálint Gy.: Mozaikok Csongrád ...Xl.p.Gáll I.: Régi magy. hidak 33. p. május A Dunai Hajózási Parancsnokság ellenőrzése alatt megszervezték a szövetségköziDunabizottságot melynek tagjai voltak: Anglia, Franciaország, Olaszország, USA. Székhelye: 1919 májusától 1922 februárig Budapest volt. írod.: Vízügyi Közlemények 1933.1. 213. p. június 6. t Kvassay Jenő (Budapest) gépészmérnök, majd vízépítési és mezőgazdasági tanulmányokat folytat, külföldi tanulmányutakon vett részt. Nevéhez fűződik a mezőgazdasági vízügyi szolgálat, a kultúrmérnöki intézmény megszervezése, az Orsz. Halászati Felügyelőség, a Közegészségügyi Mérnöki Szolgálat felállítása, a Balatoni Kikötők Felügyelőségének létrehozása, az 1885. évi vízjogi, valamint az 1888. évi halászati törvény megalkotása. 1889-től az Orsz. Vízépítési Igazgatóság vezetője 1918. évi nyugdíjba vonulásáig. Négy évtizeden keresztül a vízügyek legfőbb irányítója. (»1850. július 5. Buda) írod.: Magyar Életrajzi Lexikon I. 1038-39. p. Vízgazdálkodási Lexikon 443. p. Források a vízügy múltjából. 6. tüzet. 39. p. június 28. A Versaillesi (Trianoni) Békeszerződés 331. cikkelye a Dunát Ulmtól a torkolatig nemzetközinek nyilvánította, írod.: Vízügyi Közlemények 1933.1.189. p. október 7. t Kherndl Antal (Budapest) mérnök, akadémikus, egyetemi tanár, a viziút-vasútépítéstan, majd a híd építéstan professzora, a grofosztatika egyik úttörője. A M. Mérnök- és Építészegylet egyik alapítója, az Orsz. Középítési Tanács alelnöke (*1842. május 10 Zseliz) Írod.: M. Életrajzi Lexikon I. 914. p. december 2. t Maiina Gyula (Szeged) mérnök, a Tisza-szabályozás munkatársa. Társulati mérnök, majd 1878-tól folyammérnök, középítészeti felügyeld, Tiszai Osztály főnöke, majd 1890-től a Felső-torontáli Társulat igazgató főmérnöke. Folyószabályozási kutatásokat végez (*1853. május 24. Esztergom) írod.: M. Életrajzi Lexikon III. 498. p. december 4. t id. Entz Géza biológus, akadémikus. 1889-től a Műegyetemen, 1901-től a Tudományegyetemen az általános állattan és összehasonlító bonctan tanára, ("1842. március 29. Mezőkomárom) írod.: Hidrológiai Tájékoztató 1970. 13. p. 50 éve, 1944-ben - Az F. M. Vízrajzi Intézet tervei alapján a szolnoki kikötőben elkészült a II. sz. tárház. Az I. sz. tárház (síkalapozás miatt, ép. 1934-37.) 5 év alatt 25 cm-t süllyedt, egyenletesen. Az új tárház cölöp alapozással épült. A cölöp alapozás miatt a tárház sülyedése az I. számúhoz viszonyítva 50%-kal csökkent. írod: Kertai E.: Folyami kikötók 343. p. - A Hernád mentén a jobbparton Hernádcsánytól Abaújszántóig árvízvédelmi töltés épült (1941-1944) Iro<L: Hidrológiai Tájékoztató 1978. 50 p. - A Tiszán a balsai pontonhidat a németek leszerelték, a pontonokat elúsztatták, melyek aztán elsüllyedtek. írod.: M. Vízgazdálkodás 1980/10. 22. p. - A korábbi jégzajlások a badacsonyi kikötőt megrongálták. A régi fahíd helyett új szilárd kikötő épült. írod.: Kertai E.: Tivi kikötók 120. p. - Kecskemét határában - Komlósi Imréről elnevezetttalajvízkisérleti telep létesült. A háború alatt súlyosan sérült telepet 1947-ben építették újjá. írod: Vízügyi Közlemények 1954. 2. sz. - A Földtani Intézetben befejeződött Magyarország talajtani térképezése (Kreybig-féle térkép). A tiszántúli lapok nagy része (97 db 1:25 000) kiadásra került, további 103 alföldi és 143 dunántúli lap munkában volt. Kiadásukat a háború megakadályozta. írod: 100 éves a MÄH 191. p. - A Soroksári úton levő ipartelepeket ért szőnyegbombázás során találat érte a Kvassay zsilipet is és elsősorban a vízerőtelep (1924—25-ben) megépült részeit rongálta meg. írod.: Kertai £.: Vízlépcsók 200. p. - Budapesten a Margitsziget nyugati részén megépült egy 25 csőkútból álló csoport, melynek vizét a Duna alatt vezetett 282fm hosszú bujtatón juttatják el a Budaújlakiszivattyútelep gépeihez. írod: A 100 éves Fóv. Vízművek 73. p. - A Dagály utcában az Árpádhíd és a Rákos patak között strandfürdő (későbbi Szabadság- vagy Dagály fürdd) céljára sikeres fúrást mélyítettek (Béke forrás). A kút 6000 l/min, 41,5 °C-ú vizet adott. A víztermelés megindításának órájában a margitszigeti ún. I. sz. Zsigmondy fúrásban 1 m-rel csökkent a vízszint, és ekkor szűnt meg a vízesés. írod: Hidr. Tájékoztató 1962. dec. 20. p. Vitéz: Bp. gyógyfürdői... 140. p. - Komlón 874 m mély artézi kutat fúrtak, melynek hévizét (140 l/min, 56 °C) a bánya erdmúve használja. írod.: Hidr. Közlöny 1953. 373. p. - t Buday Béla (Budapest) mérnök, h. államtitkár, a Magyar Mérnök- és Építész Egylet elnöke, egy. magántanár. Nevéhez fűződik a mérnöki rendtartásról szóló törvénytervezet előkészítése. (*1865. április 7. Pécs) írod.: Magy. Életrajzi Lexikon I. 274. p. január A Győri Folyammérnöki Hivatalnál új hordalékfogó berendezést készítettek (Károlyi Z.) és megkezdődtek a kísérletek és mintavételek. írod.: Vízügyi Közlemények 1951/1. 83. p. január 29. t Hoór Tempis Mór (Budapest) elektromérnök, akadémikus, vízerőhasznosítással is foglalkozott (* 1867. máj. 6. Nagyszeben) írod.: Magyar Életrajzi Lexikon I. 737. p. március 13. t Bogdánfy Ödön (Budapest) mérnök, egy. magántanár (hidrológia) 1893-tól az Orsz. Vízépítési Igazgatóság munkatársa, 1916-tól a Budapesti Kultúrmérnöki Hivatal vezetője. A Tanácsköztársaság 133 napja alatt a vízügyek legfőbb irányítója. 1911-16 között a Vízügyi Közlemények szerkesztője. Neves szakíró. (*1863. december 18. Torda) írod.: Magy. Életrajzi Lexikon I. 232. p. Vízügyi Közlemények 1963.4. április 13. Győr városát amerikai légitámadás éri és a vízmű és a csatornázási létesítmények jelentős károkat szenvedtek. írod: Cziglényi L.: Győr vízműve... 69-71. p. június vége, július eleje A Fővárosi Vízművek üzemében a II. világháború alatt első nagyobb fennakadás, mert a Váci úti 1200 mm-es főnyomóvezetéket bombatalálatok érték. írod.: A 100 éves Fóv. Vízművek 73. p. július 24. A Természetvédelmi Tanács javaslatára az F. M. a Pálvölgyi barlangot természetvédelmi területté nyilvánította. A háború alatt óvóhelynek használták. írod.: Kordos L.: Magy. o. barlangjai. 189. p. augusztus 25. fHorusitzky Henrik (Budapest) oki. mezőgazd. agrogeológus. 1885-től a Földtani Intézet munkatársa, később igazgatója. Foglalkozik hidrogeológiával, hidrobiológiával. Neves szakíró. (»1870. augusztus 3. Hoch-Oujezd) írod: Magy. Életrajzi Lexikon I. 741. p. MHT kitüntetettjei. 70. p. 46