Hidrológiai tájékoztató, 1993

2. szám, október - Marczell Ferenc: Évfordulók, események 1994

szeptember Edward Brown angol orvos-utazó Eszéknél hajóhídon kelt át a Dráván, mivel az állandó hidat Zrínyi korábban felégette. A felégetett híd cölöp csonkjai 1945-ben még láthatók voltak. Ind.: Gill I.: Rígi magyar hidak 24.p. 300 éve, 1694-ben - Lower Máté német nyelvű könyvében említi Balatonfüred forrásait, leírva, hogy a tihanyi vártól félórányira a Balaton-parton buzog föl két forrás. Szeszes, tiszta, savanyú, frissítő és elevenítő a vizük, ezért a pásztorok és parasztok szívesen felkeresik. Írod.: ZákonyiF.: A Dunántúl gyógyfürdői... 132. p. január 18. Ahirtelen olvadás miatt, valamint a havat megolvasztó záporeső következtében keletkezett vizek elborítják Gyula környékét, ezért a vár január 18-ára kitűzött ostromát el kellett halasztani, írod.: RéthfyA.: Időjárási események... I. 248. p. február 23. A Dunán Osztrovánál, illetve Jeni-Palánkánál jégtorlasz keletkezett, a víz hirtelen áradni kezdett, majd 25-én a torlasz elindult, a víz leapadt. írod.: RéthfyA.: Időjárási események... I. 333. p. június Marsigli a Dunáról szóló nagy munkájában a Duna vízszintjeiről is ír, az 1693. és 1694. évi vízállások ingadozásáról - valószínűleg Bécsre vonatkoztatva ábrát is közöl.legnagyobb vízállás június havában - a Duna tipikus nyári árhulláma - volt. írod:RéthfyA.: Időjárási események... I. 248. p. j úlius Erdélyben és Magyarországon nagy árvizek, nagy károk a réteken, vetéseken, sőt „falukat is elvittek" írod: Réthfy A.: Időjárási események... I. 248. p. 275 éve, 1719-ben - A Sopron melletti Lövér oldalában fakadó Deákkút (Studentenbrunnen) vizét a városba, a piac díszkútjába vezetik. írod: Soproni Szemle 1959. 328. p. - *Walcher József matematikus, mérnök (jezsuita szerzetes), hajózási igazgató, a Helytartó Tanács megbízásából felülvizsgálja a vízszabályozási terveket, ó tekinthető az ebben az időben kialakuló központi vízügyi igazgatás (egyik) első vezetőjének. írod: MEL II. 1021. p. Hidrológiai Tájékoztató 1969. jan. 6. p. július Buccholz György evangélikus lelkész felmérte a deményfalvi Sárkány-barlangot és hosszmetszeti barlangtérképet készített. Ezt - Mikoviny Sámuel metszeteként - Bél Mátyás közölte le 1723-ban. Világviszonylatban ez a legrégibb nyomtatásban megjelent barlangtérképek egyike. írod: MTESZ Évfordulók, események... 1987.34. p. 250 éve, 1744-ben - Székesfehérvár tanácsa a vizek tisztaságának védelmére határozatot hozott, megtiltotta a bőrösöknek, szíjártóknak és a horvát cipészeknek, hogy a bőröket a malompatakban mossák, „mert a vizet piszkítják, és alább azt gyűjtik össze ivásra, tehát az embereknek piszkos vizet kell inniok." írod: Fejér megyei Törtíneti Évkönyv 1988. 402. p. március 4-10. Jeges dunai árvíz pusztított a pesti Dunaszakaszon. Kétséges az az állítás, hogy ez magasabb lett volna a későbbi 1838. évi árvíznél. Trattner szerint Óbudán és Budán 15-15, Pesten 50 ház dőlt össze. A Jelenkor c. napilap szerint (1838. VI. 30.) a Molnár u. 153. sz. házban egy kövön 4, XVIII. szd-i árvíz szintje (1732,1744,1755, 1798) van feljegyezve. Kisunlacháza - mely régen a Duna mellett feküdt az Angyal szigettel szemben -ŰZ 1744. évi árvíz miatt beljebb költözni kényszerült. írod: RéthfyA.: Időjárási események... 1.170-171. p. Budapest Lexikon 68. p.. Vasárnapi Újság 1854. X. 15. június 19-20. Az erdélyi Torja patak árvize, melyet nagy zivatarok és jégeső okozott. Az áradat sok malmot összetört, a falvakban óriási károkat okozott. írod: RéthfyA.: Időjárási események... III. 1071. p. 225 éve, 1769-ben - Megjelent Müller Ignác osztrák matematikus (mérnök) Magyarország térképe. Vízrajza lényegesen pontosabb, mmXMülleJ.K. térképe 1709-ben. Müller térképe szolgált a II. József-féle felmérés alapjául. írod: Vízügyi Közlemények 1956. 3. 386. p. Mo. vízrajzi felmérése II. József korában. - Vertics Ferenc mérnök elkészítette a „Conspectus decurcus fluvii Sió" című térképét, mely a Sió legkorábbi mappája. írod: Bendefy-V. Nagy: A Balaton időszakos... 100. p. - Az első ismert térkép a Hévizi tóról, de azon a mai alakj a még nem ismerhető fel. írod: Kardos L.: Magyarország barlangjai 258. p. - 1762-1769 között megásták az iín. Terézia csatornát a mocsarak (pl. Alibunári) lecsapolására. A csatorna a Temesből (Botosnál) kiindulva, Margitica érintésével az Alibunári mocsár széléig, Szent Jánosig húzódik, nagyobbára mély bevágásokkal. írod: Magy. Mérnök és Épftészegylet Közi. 1880. 437. p. március 28. Szentes városának első szabályrendelete (statutuma) 1. pontja szerint minden gazdának háza előtt hordóban vagy nagyobb edényben „kapitányvizet" (tüzivizet) kell tartania. írod: Sima: Szentes város története 277. p. július 29. Pozsonyban a Duna hirtelen áradása este 7 és 8 óra között a sebes víz magával ragadott 7 hajót, s vele együtt a repülőhidat. A hidat augusztus 5.-ére rendbe hozták. írod: RéthlyA.: Időjárási események... II. 229. p. augusztus 18-október 10. Hazánk területén végzett egyetlen fokmérés a Tisza jobbparti Csurog (ma Kis Jugoszlávia) és Kistelek között. A mérés É-i jelzőköve Kistelek községben volt a mai I. világháborús emlélkmű helyén. írod: Búvár: 1991/3. 23.p. 200 éve, 1794-ben - Nagy szárazság az országban, széna- és élelem hiány, vízhiány mind a felszíni, mind a felszínalatti vizekben. Miskolcon a kutak kiszáradnak. - A Berettyó árkában ástak kutat. - A Tiszán az átjárókon (gázlókon) térdig alig érő víz. írod: RéthfyA.: Időjárási események... I. 411-21. p. 531. p. - Egerben Eszterházy Károly püspök 1794-96 között nagy fürdőépítkezésbe kezd, újabb törökfürdőt készíttet. írod: Hevesi Szemle 1988. 4. 44. p. - A Rudas fürdő első nagyobb átalakítása, az É-i szárny emeletes lesz. Sztankovics János bérlő 1797. évi kimutatása szerint a Rudasnak 1 közös, 10-10 külön fürdője, valamint 7 vendégszobája van. írod: Kunszt: A Rudas... 22. p. - Az 1794-ből származó leírás szerint a bodajki langyos fürdő jól felszerelt; állott: a fürdővendégek fő szállásából (7 szoba, 1 konyha), fürdőházból (17 fürdőkád, 10 alvóhely, 17 szalmazsákkal), és a fürdős lakásából. írod: Fejér m-i Tört. Évkönyv 1980. 306. p. - Káptalanfa É-i szélén áll a 200 éves kétnyílású boltozott kőhíd, mely a Devecser-Sümeg közötti úton a Sáros patakot hidalja át. Valaha ún. „szobros híd" volt. írod: Gál/.: Régi magyar hidak 213. p. - Petkovics Ferenc mérnök felmérte 1794-ben a Martonos és Horgos közötti mocsarakat és elkészítette térképét. A század végén a tiszáninneni Korona-kerület mérnöke volt. írod: Fodor F.: Magyar viziméraököknek... 95. p. - "Holecz András (Szerencs) mérnök Tanulmányait 1816-ban 42