Hidrológiai tájékoztató, 1993

2. szám, október - Marczell Ferenc: Évfordulók, események 1994

fejezte be. Résztvesz Huszár Mátyás Tisza-KörösHortobágy felmérési (háromszögelési) munkáiban. 1829ben Borsod megye mérnöke. Tervet készített a Hortobágy és a Tisza kapcsolatának elgátolására. Felmérte a Hortobágy folyót is. írod.: Fodor F.: Magyar vízmémőkőknek... 53. p. - Sátory József az egri püspökség mérnöke Farkas Istvánnal és bizonyos Czékus úrral, vármegyei esküdttel elkészítette a Baradla barlang pontos térképét. Másolati példánya a Széchényi Könyvtárban található. írod.: KordosL.: Mo. barlangjai 12. p. augusztus 20-30. A Felső-Duna és a Rába árvize. A Csallóköz egy részét víz borította. Vasvár és Asszonyfa vidékén okozott nagyobb károkat a Rába. írod.: RéthlyA.: Időjárási események... II. 416. p. 175 éve, 1819-ben - Beszédes József mérnököt a pesti egyetem a szépművészetek és filozófia doktorává avatja. Ez évben készíti el a Kapós szabályozási tervét. írod.: Fodor F.: Magyar vízmérnököknek... 23. p. - Huszár Mátyás - a Körösök felvételi munkái kapcsán engedélyt kért vízmérce felállítására. A mércét a Körösvidék egyik hídjánál helyezték el, de hogy hol, az ismeretlen. Ez volt a Körös-völgy első vízmércéje. írod: M. Vízgazdálkodás 1987/1.21. p. - A Lukács-fürdő melletti Malom-tavat időlegesen lecsapolták Ezen kívül még ismerjük az 1721., 1832., 1838. évi lecsapolásokat. írod: Hidrológiai Közlöny 1944. 25. p. - *Farkas Pál (Veszprém) mérnök, oklevelét 1839-ben szerezte. Szatmár megyébe került, résztvett mind a Tisza, mind a Szamos felmérésében. írod.: Fodor F.: Magyar vízimérnűköknek... 38. p. - *CsánkNándor (Paks) mérnök. A kiegyezést megelőzően a Tisza-szapályozás Csap-Tiszaújlak közötti szakaszán folyó munkálatokat vezette. 1866-ban a Szernye-mocsár térképét készítette el. írod: Fodor F.: Magyar vízimémököknek... 33. p. március 4. Dunapentelén (ma Dunaújváros) megkezdték a vízimalmok kiállítását. Hibás dereglye-manőverezés következtében 18 férfi a Dunába fulladt. Iro<L: Fejér m. tört. évkönyv. 9.147. p. október Campmüller a Dunán Pest és Buda között felépítendő fa hídjának modelljét közszemlére tette a Hét Választó Fejedelem szállóban. A keskeny és emeletes hídelképzelés sok kritikát kapott. írod.: Tudományos Gyűjtemény 1820.1.126. p. október 30. *Klasz Márton (Stomfa) mérnök középítészeti felügyelő. A Tisza szabályozásán dolgozik, majd a pesti Duna-szakasz szabályozásának vezetője. Bodoki Károllyal és Boros Frigyessel tervet készít a Felső Tisza-Er-völgy-Körös csatornáról, (t 1881. III. 16. Bp.) írod: M. Életrajzi Lexikon I. 933. p. 150 éve, 1844-ben - Az Alsó-csallóközi és Csilizközi Egyesült Ármentesítő Társulat töltéseit Pozsony és Komárom között 111,715 km hosszban (1826. évi kezdéssel) kiépítették A töltésszakaszok egyes részei még 1826 előtt épültek. írod.: Zawadowszky A.: Magyarország vizeinek... II. 108. p. - 1840-1844 között Beszédes József közreműködésével a Fehér-, Kettős- és Hármas Körösök Békés megyei részén sok átmetszést vettek munkába, de a kis méretek miatt a Békés-megyei felső szakaszra már nem gyakoroltak visszahatást, az árvízveszélyt nem csökkentették. írod: Zawadowszky A.: Magyarország vizeinek... I. 273. p. - Az Egyesült Körös balpartján a Szarvas városi magaslattól a szentandrási határban lévő terncsői magaslatig 9,065 km hosszú árvízvédelmi gát épült. írod: Zawadowszky A.: Magyarország vizeinek... II. 232. p. - A „ szolnoki és tiszafüredi nagy állóhidaknak a jég által való elsodrása jelentetik..." írod: Gáli 1. Régi m. hidak 33. p. - Szegeden - a nagy tiszai hajósközpontban - a hajósgazdáknak 1844-ben több mint 100 bőgős- hajójuk, és ugyancsak több mint 100 tetejetlen lutrá\uk volt. Később, a vashajók megjelenése számukat jelentősen visszavetette. írod: Juhász A.: A tiszai hajózás... 136. p. - A Csány-percsorai töltésen megépült a Kis Tisza-torki régi zsilip, 2,53 m nyílással, 1 m küszöbmagassággal. A zsilip az 1855. évi árvízkor bedőlt. írod: Zawadowszky A.: Magyarország vizeinek... I. 272. p. - Hild József tervei alapján felépült a mai formájában a Császár-fürdő, amelynek helyén ősidőktől fogva fürdők működtek a melegforrások mellett. írod: Budapest Lexikon 217. p. - Harkányban megépült a Kossuth fürdő. Egy díszes faépületben 24 márvány kádat helyeztek el. Ugyancsak ekkor alakították ki a közel 400 holdas parkot. A tulajdonos a Batthyány család volt. írod: Zákonyi F.: Dunántúl gyógyfürdői... 230. p. - A korabeli közgondolkodást tükrözi, hogy az 1844. évi országgyűlés nem fogadta el az előterjesztett „ Rétöntözési és vízjogi törvénytervezetet." írod: Vízgazdálkodás 1971.76. p. január 4. *Lengyel Béla (Budapest) vegyész, akadémikus, egyetemi tanár, neves vízelemző. A Tudományegyetem II. Kémiai Tanszékén működött az Ásványvízelemző Intézet, melynek feladatai közé tartozott a hazai gyógyvizek kémiai vizsgálata, (t 1913. ül. 11. Budapest) írod: Magyar Életrajzi Lexikon 58. p. MTESZ Évfordulók, események 1988. 21. és 104. p. tavasz A Mecsek hegységi „ Mánfai-Kőlyuk" barlangról először - az abba behatolt - Höbling Miksa pécsi orvos adott hírt írásban mint patakos barlangról. Azóta a barlangban számos kutatást végeztek, végül az 1950-es években Komló vízellátására vették igénybe. írod: Kordos L.: Magyaro. barlangjai 245. p. június 12. GrechenekAdalbert (Béla) tiszamérési mérnök német nyelvű jelentést készített a Duna és a Tisza mappáció, illetve Duna-szabályozásnál használt (6 db) kétféle vízsebességmérő(Woltmann) szárny városligeti tavon végzett beméréséről. írod: Vízügyi Történeti Füzetek 13.101. p. október 5. *Czekelius Aurél (Csiklovabánya) mérnök 1869-től a MÁV mérnöke, 1881-től az új műszaki tanács tagja, 1894-től a Dunahídosztály vezetője. Nevéhez fűződik a budapesti Erzsébet és Ferenc József, a pozsonyi és komáromi Duna-hidak, a puchói Vág, a tiszaújlaki Tisza és a marosújvári Maros híd építése, (t Budapest, 1927. XI. 14.) írod: Magyar Életrajzi Lexikon I. 330. p. november 30. *Balló Mátyás (Liptószentmiklós) kémikus, akadémikus. Többek között ásványvíz-elemzéssel, valamint ivóvízkezelés kérdéseivel foglalkozott, (t 1930. IX. 27. Budapest) írod: Magyar Életrajzi lexikon I. 95. p. 125 éve, 1869 - A Tisza árvize a Beregmegyei Vízszabályozó, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő, a Bácsi Tiszai Ármentesítő társulatok töltéseit sok helyen meghágta, elszakította és 27 község területét érintette, és elöntött 39 477 kh-t, melyből 746 kh volt beltelek, 13 743 kh szántó, míg a többi rét, legelő, erdő és egyéb. írod: ZawadowskyA.: Magyarország vizeinek... 1.100. p. 43