Hidrológiai tájékoztató, 1992

2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Csekő Géza: A Gépesített Öntözőrendszerek szociális gazdasági és technológiai hatásai

lehetőségeit, amivel a mezőgazdasági termelés függetlenebbé vált a változékony csapadékviszonyoktól. A lakosságnál jelentkező hatások jól mérhetők a kis farmokból álló közösségeken. Ezek, ha egy öntözőrendszerhez tartoznak, össze kell hogy hangolják a termesztett növényeik körét, az öntözés idejét és mennyiségét, valamint az. öntözésen kívüli a vetésre és betakarításra szánt időt. Ezeket és az állami előírások összehangolását helyi szervezetek létrehozásával lehet megoldani. Erre mutat be egy példát a marokkói tanulmány. Tömlős-esőztető öntözés telepítését és kezelését tanulták meg a gazdák Guatemalában és ez életvitelüket általában is befolyásolta. Új munkahelyek létrehozása is köszönhető a modern öntözésfejlesztésnek, amely a nemzeti ipar fejlődésében jelentkezik. Indiában a szivattyúgyárak azért szaporodhattak az elmúlt 40 évben, mert voltak feltáratlan talajvízforrások, az öntözés költsége a kisgazdaságokban kisebb, a vízemelés ellenőrzöttebb vízszolgáltatásra ad lehetőséget, s végül a szivattyúkra szükség volt az esőztető és csepegtető öntözésnél is. Chilében a gépesítés külkereskedelmi következménye az volt, hogy a gyümölcsexport nőtt, úgy hogy Chile az északi félteke országaiba szállít a (chilei) nyári szezonban. így Chilében a gépesítésből származó haszon nagysága várhatóan a nemzeti export 12%-át fogja kitenni. Energiával kapcsolatos megfontolásokat a tanulmányok zöme tartalmazott. Sokan tárgyalták a gazdaságon belüli esőztetés, mások a csatornák, szivattyúk szabályozását és vezérlését elősegítő gépesítés kérdéseit. Majdnem minden esetben az energiaigény növekedését tapasztalták. Megállapították, hogy a világ öntözési kapacitásának 1/3-a a kutakból, illetve felszíni vízforrásokból, szivattyúkkal emelt vizet használ. Emiatt, még ha hagyományos öntözőmódszerrel is öntöznek, e rendszerek hasonló nagyságrendű energiát fogyasztanak, mint a modern, gépesített berendezések. A gépesítés legfontosabb célja a kézi munkaerő megtakarítás, amely nem a létesítésnél, hanem a működtetésnél jelentkezik. A gépesített öntözésben a farmokon használt emberi munkaerő kisebb, de a többi művelési munkaerőigény (műtrágyázás és kémiai növény-védelem, illetve a nagyobb termés betakarítására fordítandó munkarőigény) megnövekszik. Franciaországban a felületi öntözés és a modern öntözés közül előnyösebb az utóbbi, mert kevesebb odafigyelést igényel és lehetővé válik az éjszakai öntözés (amelynél jobb a vízhasznosítás a kisebb evaporáció miatt). A gépesített öntözés előnyei közül a MO-tanulmány kiemeli a jól szabályozható vízadagolást, a nehéz kézimunka kizárását és a viszonylag kis kezelési gyakorlat iránti igényt. A hagyományos esőztetésnél csak a kis területen, kevés vízzel termelt és nagy értékű kultúrák öntözésénél fordítottak gondot a vízadagolás egyenletességére, míg a gépesített, modern öntözéssel ez mindig velejár. ] Technológiai megfontolások A német tanulmány szerint nő a mezőgazdaság intenzitása, a növényi választék és termésmennyiség, ha a gépesített rendszert megfelelően működtetik. Olasz öntözésgépesítési tapasztalat, hogy a gépesítés miatt a rendelkezésre álló energia egy részét, mint nyomásmagasságot fel lehetett a csőhálózatban használni. Brazíliában az előnyök között tartják számon a kisebb munkaerőigényt, az öntözőmunkás kisebb fizikai megterhelését, a könnyebb kezelést, a nagyobb adagolási pontosságot és hatásfokot, a kemikáliák könnyű adagolásának a lehetőségét, az éjszakai öntözés megvalósíthatóságát, a nagy víznyelőképességű talajok vagy a nyugtalan felszínű területek öntözhetőségét. Ráadásul megnő az ipari háttér fejlesztésének a lehetősége is. Hátrány a nagy beruházási költség, a nagyobb energiafogyasztás és a magasabb szakképzettséget igénylő karbantartás és javítás. A gépesített öntözés megvalósításához nem elég a technika odavitele, hanem a szociális és gazdasági feltételek megteremtésére is szükség van! A gépesített öntözést alkalmazó kisbirtokok gazdálkodási feltételeinek a javítása érdekében a jobb növénykiválasztást és a gazdálkodás javítását szolgáló kutatásokat kell végezni. Információs szolgálatok kifejlesztése iránti igény is jelentkezik itt. A felületi módszerről esőztetőre való áttérés Kanadában a megfelelő vízmennyiség kivétele, továbbá az öntözés gyakoriságának és időtartamának összehangolása szempontjából okozott nehézséget. Csak a rendszer átépítése után vált a helyzet jobbá (az áramfelvétel, a szivattyúk működése, a csatornák vízzel való folyamatos ellátása szempontjából). Marokkóban a körbenjáró berendezést könnyebb volt úgy működtetni, illetve az öntözési tervet megvalósítani, ha egyfajta növényt öntöztek. Franciaországban a tenzióméteres öntözésirányítás hatékonysága akkor javult, amikor a vízadagolás egyenletessége az egész területen egységessé vált. Az öntözés tervezése és az energiagazdálkodás eredményesebb a gépesített rendszerekben. Indiában a kutakból szivattyúzott öntözővízzel szabadabban, érdekeik szerint gazdálkodhatnak a kisgazdák. A nagy rendszerekben a tervezés inkább a vízgazdálkodás, mint az öntözőgazdák igényeihez igazodik (Franciaország). Az USA-ban a rizsöntözésre használt energia 2-4-szer nagyobb, mint az egyéb növényeknél. A MO-tanulmány „beépített" gazdálkodásnak nevezi a jól tervezett esőztető és mikroöntöző rendszert. A termelés 300%-kal megnőtt a fejlődő országok területén a vizsgált rendszerek jobb gazdálkodása és a vízadagolás egyenletessége következtében. A vízadagolás pontossága és a vízborítás egyenletessége fontos eredménye a gépesítésnek. Brazíliában az egyenletesség (CJ jobb, mint 80%. Olaszországban a gazdáknak juttatott tervezett vízmennyiséghez képest 1,22-szeres, illetve 1,05-szörös eltérések mutatkoznak. A FAO szerint a pontos vízadagolás a legnagyobb előnye a modern öntözőrendszernek, s ennek következménye az, hogy a t/ha mm-ben mért gazdaságosság növekedett. Guatemalában a kisüzemi öntözésgépesítés következtében nagyobb értékű zöldségnövény és bogyós gyümölcsök termesztésére nyílt lehetőség. A magyar tanulmány a'hosszú sugarú szórófejek esőminőségét elemzi szeles viszonyok között. Optimális kötéstávolságot javasol az egyenletes vízborítás és cseppenergia eloszlás érdekében. A vízgazdálkodás szempontjából fontos tapasztalat Olaszországban az, hogy a farmon belül a vízszétosztás egyenletessége befolyásolja az átlagos beázási mélység érdekében történő vízadagolást. A mikroöntözésben az emitterek tisztításának megfelelő gyakoriságával érhető el az egyenletesség. Indiában az utóbbi 10-15 évben a túlzott öntözővíz-használat miatti elvizenyősödés, sósodás ellen léptek fel. A talajvízemelkedést elsősorban a vízszállító rendszerek okozták. A jobb szakmai képzéssel ez a hatás csökkenthetőnek látszik. A földhasználat fejlesztés terén a következő tapasztalatokat szerezték: - Chilében, a művelt terület 4,5%-án az öntözés kisebb munkaráfordítással történik. A műholdas térképek alapján végzett felmérés azt eredményezte, hogy 1993-ig további 2000 ha területen építik be a modern öntözési technikákat; - Kanadában folytatódik a felületi öntözés esőztetővel való helyettesítése; -Indiában az 1980-as évek eredményei ösztönzik a gépesített öntözés bővítését; - Brazíliában felgyorsul az öntözésfej lesztés. A művelt terület 3%-án, amelyet öntöznek, 1986-87-ben a gabonatermelés 16%-át állították elő; - Egyiptomban új területeket vontak be a művelésbe a gépesített öntözés révén. r>r. Csekő Géza 21