Hidrológiai tájékoztató, 1992

2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Csekő Géza: A Gépesített Öntözőrendszerek szociális gazdasági és technológiai hatásai

A SUPERNODIG-F eljárások is rendkívüli módon gazdaságosak, mert költségük jelentősen kisebb a hagyományos javítás költségénél. Burkolatbontásra nincs szükség, a közúti forgalmat egyáltalán nem, vagy csak minimálisan akadályozza. Teljesen környezetbarát. A csatorna hidraulikai tulajdonságai javulnak. A SUPERNODIG-F anyag az igen kedvező erőtani és egyéb tulajdonságai miatt megfelelő tecnholőgiával új csatorna, cső, idomok, építési szerkezetek, építőelemek stb. készítésére is előnyösen alkalmazható. Az eljárás alkalmas mászható méretű ivóvízvezetékek és műtárgyak vízzáróvá tételére is. Megfelelő automatikával, távvezérléssel és alkalmasan kialakított szórófejjel ellátott berendezéssel nem mászható méretű csővezetékek javítására is alkalmas. A SUPERNODIG-F eljárással megjavított csatorna műszaki szempontból egy újonnan épített csatornával teljesen azonos értékű, vagy még jobb. A SUPERNODIG eljárás a gyakorlatban igen gazdaságos, megbízható, termelékeny módszernek bizonyult. Az eljárás hatékonyságára jellemző, hogy például egy munkacsapat három hónap alatt, városi forgalomban több mint 4000 m hosszú csatornát javított meg a hozzá tartozó házi bekötővezetékekkel együtt, felbontás nélkül. A SUPERNODIG eljárás kivitelezője Magyarországon a nagy szakmai gyakorlattal, kitűnő szakember gárdával és modern felszereléssel rendelkező Dunaújvárosi Víz-, Csatorna és Hőszolgáltató Rt. A gépesített öntözőrendszerek szociális-gazdasági és technológiai hatásai* ICID SPECIÁLIS ÜLÉS, RIÓ DE JANEIRÓ, 1990 (Ismertetés az összefoglaló előadás nyomán) Az összefoglaló előadó (E. G. Kruse) 11 ICID nemzeti bizottságtól és a FAO-tól érkezett tanulmány alapján elemezte az öntözés gépesítés szociális, gazdasági és technológiai hatásait. Bevezetőjében megállapította, hogy világszerte elterjedőben van a gépesített öntözés, de nem halad olyan gyorsan, mint a mezőgazdasági technológiák, műveletek gépesítése. A helyi jellemzők vagy a személyes előnyök érdekében sokféle fejlesztés történt a kézi működtetésű öntözőkapacitások terén is, mégis különösen az új telepítésű öntözőrendszereket kell helyhez adaptált módon gépesíteni. A gépesítés előnyei között legfontosabbnak az emberi munkaerő megtakarítása látszik. Ha a képzett és begyakorlott munkaerő valahol hiányzik vagy drága, a munkaerő megtakarítás ösztönzi a gépesítést. További előnyök a hatékonyság és az egyenletesség növekedése, a vízstressz csökkenése, különösen akkor, amikor a farm vízellátására rendelkezésre álló vízmennyiség minimális, és az, hogy nagyobb területeket lehet a termelésbe bevonni illetve, hogy a vízadagolás akkor történhet, amikor a leghatékonyabb. Szociális-gazdasági megfontolások A gépesített öntözőrendszereknek a hagyományossal szembeni nagy beruházási költsége a legfőbb korlátozó tényező. Sok öntözést alkalmazó, különösen a kisbirtokosok, nem rendelkeznek a szükséges tőkével vagy hitellel a beruházás megindításához. Továbbá van a gazdákban egy bizonytalansági érzés, hogy a modernizációra adott befektetés nem térül meg kellő idő alatt; hiszen azokban az esetekben, amikor a gépesítés a megbízhatóbb, az egyenletesebb és a hatékonyabb vízadagolás révén eredményt hozhat, a maximális bevétel elérése érdekében egyúttal nagyobb a vetőmag, a műtrágya és a növényvédő szer iránti igény is. Például 1986-88 között, a Chilében létesített esőztető és mikroöntözésre berendezett rendszer költsége 2520 USD/ha és 9110 USD/ha volt. A brazíliai tanulmány szerint a legkisebb költségű a gördülő berendezés, amelyet a körbenjáró, majd az önjáró és a frontális mozgású berendezés követ. A szerzők arra mutattak rá, hogy a kiválasztás logikailag nem történhet pusztán a létesítési költségek alapján. Rámutattak arra is, hogy az évi alkatrészcserék költsége 3,5%-át teheti ki a létesítési költségeknek. Néhány gazdaság felületi öntözőrendszerénél a gépesítés és a beépítés költsége olcsóbb volt, mint az esőztető rendszereké. • Előadásként elhangzott az MHT 1991. február 28-i '.lőadóillésén. Mégis a nagyobb munkarő igény miatt a felületi öntözés összköltsége nem sokkal kisebb, mint a gépesített rendszeré. A ü40-tanulmány hangsúlyozza azt a fontos körülményt, hogy a gépesített, modern rendszerek a fejlett vízszállítás miatt nagyobb termőterületet látnak el, mint a hagyományosak. így az összes költséget tekintve a területegységre eső költség nem lesz nagyobb a modem rendszer esetén, mint a hagyományos rendszereknél. A gépesítés hatásai nem mindig hatnak közvetlenül a kisüzem működésére és bevételeire, illetve egy terület vagy az egész ország gazdaságára. A tanulmányok többsége a gazdaságokra való hatások bemutatásával foglalkozik. A gazdaságokban a gépesítés hatásait befolyásolják a gazdaság méretei, a munkalehetőség, az éghajlat, a talaj megfelelősége, továbbá a termelt növény szempontjából az exportlehetőség, a mezőgazdasági növény eladhatósága, a tárolási kapacitás és egyéb tényezők. Indiában a gépesítést szélesen értelmezik. Beleértik a táblásítást, a csatornaépítést, a kútfúrást és a szivattyútelepek építését. 1950-1985-ig a szivattyús egységek száma 100 000-ről 9 millióra növekedett, miközben az emberi, illetve állati erővel történő vízemelés felére csökkent. A szerzők szerint a gazdaságon belüli gépesítés korlátozott és csak egyes növényfajtákra vonatkozik, igen csekély területen az összes öntözötthöz képest. Az esőztető és csepegtető öntözéssel ellátott terület Indiában 1 millió ha. A vízemeléssel történő öntözés nagyobb lehetőséget adott az indiai termelőknek a termelhető növényfajokat illetően. Az öntözött terület produktivitása magasabb, nagyobb a jövedelem, kisebb a terméskiesésből származó kockázat és a termelők válogatott vetőmagokkal és műtrágyával dolgoznak. Az évente többszöri termelésből 40%-nyi termésnövekedés származott. A hatékonyabb öntözővíz-használatból nagyobb terület öntözésére nyílt lehetőség. A marokkói tanulmány több kisbirtokos által művelt terület körbenjáró berendezésekkel történő öntözéséről számol be és a szociálpolitikai szempontokat elemzi (a földhasználat, a vetésforgó, a kisgazdaságok rendszerei és az ellátó intézmények figyelembe vételével). Megállapítja, hogy Marokkóban a kisgazdasági szerkezet mellett a körbenjáró technika akkor gazdaságos, ha a beruházás és a működtetés az állami öntözési adminisztráció révén történik. Mindez csak akkor gazdaságos, ha a működtetés szakszerű. Az elmúlt 10 év alatt Brazíliában 14-szeresére növekedett a gépesített öntözés területe. A beruházásból csak 5-11% származott külföldi importból, -90%-ot a hazai ipar állított elő. Növekedett a mezőgazdasági termelés, javult a termésbiztonság, amivel csökkenthető lett az élelmiszerbehozatal. Ez mérsékelte az inflációt, amin keresztül növekedett a szociális és politikai stabilitás. Ez teremtette meg az öntözésgépesítés további 20