Hidrológiai tájékoztató, 1992

2. szám, október - MEGEMLÉKEZÉSEK - Mártha József: 500 éve fedezték fel Amerikát

utókor legfeljebb más azonos kortársáról rekonstruálhatja (1. kép), és nem volt karavella. A két kisebb kísérő hajó, a Pinta és a Nina volt az, karcsú testével, és ún. latin vitorlával, érthetőbben élvitorlával, amelynek modern változata a mai sportvitorlásokon is látható. A Santa Maria, a megelőző idők széles hasú, nagy előbástyájú, mély járatú, szélnyomást jól bíró keresztvitorlázatú karakk, finomabb változata a Nao volt. A hajók taglalása külön leírást érdemel. Columbus első útja után a pápa a tordesillasi szerződésben, és módosított változatában az ismeretlen világot megosztotta spanyol és portugál birtoklásra, a Zöldfoki-szigetektől keletre és nyugatra. Ez nemcsak a columbusi út következménye volt. Ugyanis az ő útja nem kisebb személyiség, mint Toscanelli tervén alapult, amit Portugália 1483-ban elutasít, Spanyolország 1484-ben jóváhagy, majd támogat, kitáruló világot nyitva a tengereken, amit előtte felfedező utak sorozata már biztosított. 1473-1476-ig egy dán expedíció Izlandról indulva Grönlandon jár, és állítólag eljut Vinland (Új-Fundland) közelébe, ahová 500 évvel előttük a normanok többször áthajóztak. Diaz 1486-ban eljut Afrika csúcsáig, a Jóreménység fokáig. Rendszeresen hajóznak Madeirára is Európából, ahová Columbus egy liszaboni ügynök szolgálatában 1478-tól többször is eljutott nádcukorért. Előtte viszont bizonyítottan egy genovai flottával Angliában, Bristolban volt, ahonnan a kereskedők állandóan jártak Izlandra. Tudott tehát a dán expedícióról, és állítólag Írországban, sőt Izlandon is megfordult. Az Azóri-szigetek is ismertek, egyikének már 1474-ben kormányzója az a Jao vaz Corte Real, aki állítólag egy Antillia nevű titokzatos szigetet keresett messze nyugatra, az Atlantióceánon előzőleg. Columbus már elismert tengerész, számos úttal a háta mögött, amikor Portugáliában az öccsével térképek forgalmazásával foglalkozik, komoly földrajzi ismeretekkel bővítette szaktudását, majd Andalúziában, 1485-ben könyvkereskedő lesz. Az ókori egyiptomi ptolemaiosi tanulmányok - 1478-ban Bolognában és Rómában kinyomtatása után - elterjedő bizonyítékot szolgáltatnak, hogy a Föld gömbölyű, tehát Columbus szerény felfedezőként, elindulva Pálosból, 1492. augusztus 3-án valójában tapasztalt tengerész, aki ugyancsak ismerője az akkori világnak, a Mediterrán-tenger és az Atlanti-óceán hajózási viszonyainak, induló és visszatérő útvonala fontos részleteinek. Páratlan felfeldezései között alig emlegetik azt, amelyik jelentőségében töretlen és óriási mindmáig, hogy részben a szakaszait már tapasztalva, majd hajózás közben kiváló megfigyeléssel rátalálva elsőként alkalmazza, további útjain tudatosan használja az észak-atlanti áramláskör felbecsülhetetlen előnyeit. Mi is az atlanti áramláskör? Hétköznapi magyarázattal talán óriási folyamok sorozata az óceánban, a tárgyban szereplő ún. észak-atlanti áramkör részei a következők: észak-egyenlítői áramlás a Kanári-szigetek alatt indul a keleti passzátszelek hatására, átszeli az Atlanti-óceánt a nyugat-indiai szigetvilágig, a Karib-tengerbe és a Mexicói-öbölbe. Innen Florida áramlás néven Florida és a Bahama-szigetek között olyan sebesen áramlik, hogy a partról egy gyors folyónak látszik. Kiszabadulva a nyílt Atlanti-óceánra, immáron a nyugati szelek hatására, délnyugatról északkelet felé haladva, hatalmas meleg folyamként özönlik Európa felé, és a neve innen Golf(öböl)-áram, amely Európa partjainál kettéválva, keskenyebb ágával felmegy a Spitzbergák felé, de a bővizű ágával délre fordul a spanyol partoktól, és Kanári-áramlás néven visszatér az észak-egyenlítői áramlás kezdetéhez, Afrika partjai mentén. Kis gonoszkodással mondható, hogy egy fadarab Spanyolország előtt vízbe dobva, önmaga is megjárja Columbus útját, és a nagy admirális idővel vitorlák nélkül is elérte volna a célt. Az igazság az, hogy tudása, bátorsága, nagyszerű képessége mellett, útja mégis egyfajta „sötétbe ugrás, mint Diazé vagy Vasco de Gamáé, de főleg egyben tévedtek a szakírók szerint, a Földet kisebbnek hitték, mint valójában. 2. kép. A genovai San Andreas kapu. Jobbra „ Columbus háza " Különösképpen fennállott ez a nagy admirálisnál, Columbusnál, aki az ókori tévedés alapján önmaga is fordítva hitte a szárazföldek arányát a tengerekéhez, vagyis kétharmad szárazföld és egyharmad tenger elosztásban. Dél-Amerikában járva, hajónk mindig megállott Las Palmason, a Canarias szigetek központjában, üzemanyag-felvételre. Szándékosan írom így ki Kanári-szigetek helyett, mert nem a madárfajta adta a nevét, amit ott csalc néhány évtizede telepítettek az Atlasz-hegységből, a turizmus kielégítésére. Nevét egy ott található nád, de főleg a latin canis kutya szóból nyert, harcra idomított, hatalmas kutyáinak emlékére, amelyekkel őslakosai védekeztek, szép szoboremlékük ott áll a régi városrészben, nem messze a kis palotaszerű Columbus házától, amely útjai előtt tartózkodási helye volt, és ma is kiváló állapotban van. Alkalmam volt látni, érezni a ma már turisztikai látványosságú, nagyszerű éghajlatú környezet talán érzelmes emberi voltát is fémjelzi Columbusnak, hisz éveken át gyengéd szálak fűzték a szigetek egyikének úrnőjéhez. A „nagy felfedezések", a világ kitárulása, civilizációk terjedése, kereskedelem, városok, országok, népek fejlődése, mindezek hátterében ott a tenger, amely az ismert jelmondat szerint valóban eltart, táplál és gazdagít milliókat. Egy fantáziafeltevés azt taglalta, mi lenne, ha megszűnne pl. csak a Golfáramlat? Válasz: Európa éghajlata úgy megváltozna, hogy jegesmedvék élnének Normandia partjainál, és ez való igaz, hacsak azt nézzük, hogy északon, Írországban olyan enyhe tél van a hatására, hogy fügefa díszlik, és pálmák vannak a szabadban. Skóciában az 58° szélességben a juhok szabadban legelnek, ugyanezen a szélességen, Észak-Amerikában, Labradorban be van fagyva a tenger, és eszkimók élnek. Ha a tenger veszítene a tartalmából, kikötők ezrei üzemképtelenné válva, katasztrófát képeznének az egész emberiségre ugyanúgy, mintha az üvegház hatás felfokozódására a sarki jég megolvadna, a tengerszint megemelkedve országokat pusztítana el. Milliók olcsó éléstára a tenger, és rajta a sok ezer éve alakuló hajó. Minden korszak egy időben, legnagyobb terhet legolcsóbban, legmesszebb elszállítani tudó közlekedési eszköze. Sajnálatos, hogy az elmúlt évtizedek szállítmányozási rövidlátása hazánkat nemcsak nagymúltú, jól bevált belvízi szállítások mellőzésével károsítja, de sokévszázados tengerészeti törekvéseink eredményeinek felhasználását is elmulasztja. A tenger, amely a Földnek a létét, élőszervezeteivel egyetemben biztosítja, földünk 70%-át borítja, és minden élet ismert bölcsője. 4