Hidrológiai tájékoztató, 1992

2. szám, október - MEGEMLÉKEZÉSEK - Mártha József: 500 éve fedezték fel Amerikát

500 éve fedezték fel Amerikát Mit is rejt ez a cím a mai érdeklődésnek? Talán a burgonyát, a dohányt, a kukoricát, számos mindennapi létszükségleti sorával az emberiségnek. Megszűnt középkort, és egy új világot, amely csak annyira új, hogy a kultúrája talán régebbi, mint a felfedező világrészé. Mindezekhez járul egy név, ismerve, ugyanakkor félreismerve. Ő a felfedező, aki nem tudja mit fedezett fel, ugyanakkor elegendő az egy időben útjaival, utazóként átkelt egy másik személy neve arra, hogy nagy tettek és ismeretek nélkül is egy világrészt nevezzenek el róla a történelem részére. A név mindezek, és számos velejáró fémjelzésére Columbus. Sokan, sokszor a történetét megírták, taglalták és értékelték. Szülővárosa Genova - hathektárnyi területen - közel 50 ország részvételével, századokkal a tettei után, emlékkiállítása jövedelméből legalább annyi bevételre számít, mint jó útjai adtak korszakának. Újságok Írogatnak róla, itt, ott egy könyvfelújítás is megjelenik életrajzíróktól, emlékeztetve Christoforo Colombora, amely magyar fordítású átvételében elrejti szürke Kolumbusz Kristóf névvel, az aláírásával idővel használt Christoforens (Krisztushordozó) fogalmát, jellemzőjét kiváltó egyéniségének. Az átkelésre tudatosan felkészült, nemcsak egy ötlet kalandvágya, fűszerek vagy arany keresése irányította, hanem évtizedes előtanulmányok és tengeri utak, hogy a gazdag Indiába rövid utat találva, krisztusi tanok békéjével, kereskedéssel ismeretcseréket hozzon létre népek között. Istenként fogadva az újvilág barátságos „bennszülötteitől", idilli álomvilág részesének érezte önmagát, másoknak is őszinte szándékait remélve. Ugyanakkor ő az, aki a második útján már akaratlanul rájuk viszi vallás képében a szent inkvizíciót, hogy nemsokára autodafék lángjai hirdessék a hódítóvá változást. A többi expedíció azután áradatként ontja a kalandorok, ügyeskedők, szerencsevadászok hadát, a kereskedők mellett negyedszázad alatt népfajnyi lakosságirtást végezve, magát az admirálisként tisztelt Columbust is besározva, ideiglenesen láncra vert rabbá téve tetteivel meghasonulásra késztetve. Nagyon csábító a Co/umfcítf-leírásokból és tanulmányokból mai fejjel okoskodva írni egy cikket, ellátni azt méltatással, vagy enyhe dorgálással, évszámok kipreparálásának pontos felsorolásában, de ez nem lehet az igazán méltó próbálkozás. Nem volna azért sem az, mert ha a nagy admirális 500 éve tévedett, akkor mi, az utókor fölényeskedő ismerettudatával miért szentesítjük azokat, ugyanis mindmáig ezt tesszük kifejezéseinkben. Nyugatindiai szigeteknek, szigetvilágnak nevezzük az Antillákat, a Karib-tengeri szigetcsoportot, nem is említve a legnagyobbat, mint valóságos alap nélkülit, indiánnak nevezzük Amerika őslakóit, amely kifejezés indiait jelentve kimondottan India, vagy elszármazott lakóit illeti. Érdemes kissé felidézni ebben a sorban az Újvilág nevét jelentő Amerika keletkezését is. Columbus második útján részt vett utasként Alonso de Hojeda, aki később az admirális harmadik és negyedik útja között számos más expedícióhoz hasonlóan, önálló vállalkozást szervez. Kormányosai vagy ahogy a leírások fordítják, kalauzai, ugyancsak részt vettek már átkelésen. így nagy biztonsággal hajózva, Venezuela partjainál sikeresen megérkeznek. Velük utazott egy olasz kereskedő, Amerigo Vespucci, aki ezután még háromszor megteszi az utat spanyol, majd portugál szolgálatban, végül mint elismert „piloto major", azaz egyfajta főkormányos vagy inkább főnavigátor, a spanyoloknak hajózik. Útleírása, amelyet önmaga írt, nyomtatásban is megjelent. Ennek nyomában Hylacomilus, ismertebb nevén Martin Waldseemüller, 1507-ben kiadott könyvében - állítólag nem tudva Columbusról - javasolja, hogy az Újvilágot Amerigo Vespucci nevéről Amerikának nevezzék. Mire a tévedésre rájön, már elteijedt, és mindez egy évtizeden túl, a nagy út után. Miért érdekes ez? Hát csak azért, válaszolhatnánk talán kedélyesen, mert a névben az Amerigo a keresztnév, amit százezrek használtak, és magyarul Imrét jelent. Amerika tehát egy nyelvjárás millióinak a fülében így hangzik Imréd vagy Imreföld. Három hajó volt az első út történelmi szereplője. Zászlóshajó, a mindenki által egyaránt tudott Santa Maria, hozzáteszik a típusát: karavella. Annyit érdemes tudni róla, hogy soha vissza nem tért, mert Hispaniolán (ma Haiti) zátonyra futott. Alakját az 1. kép. A Santa Maria újabb rekonstrukciója (Landström, Björn 1961. után) 3