Hidrológiai tájékoztató, 1992

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Tahy Béla: Az új halászati törvény koncepciója - Dr. Thoma Frigyes: Öt- és hatszögletű párolgáscsökkentő szeleplemez redukciós alakhatásgörbéjének meghatározása adott meteorológiai adatok esetében

Az ig halászati törvény koncepciója

1" DR. TAHY BÉLA FM Vadászati és Halászati önálló Osztály Az új halászati törvény kapcsán az első kérdés ami felvetődik az, hogy mi teszi szükségessé az 1977-ben meghozott törvények hatályon kívül helyezését. Az elmúlt időben már megjelentek olyan törvények, melyeknek előírásai ütköznek az 1977. évi 30. tvr. és a 44/1977. (XII. 19.) MÉM rendelet előírásaival. Ilyen pl. az egyesületi törvény, mely tiltja a kényszeregyesüléseket, ugyanakkor a halászati törvény ma is csak a Magyar Országos Horgász Szövetség tagjainak teszi lehetővé a horgászatot. (Kivétel külföldiek és üdülők.) Társadalmi és politikai követelmény az elmúlt rendszer privilégiumainak megszüntetése, ami a vizek halászati jogának újrafelosztásához kell, hogy vezessen. Egyelőre még vitatott, hogy a jelenlegi joghasznosítók, a földterület tulajdonosok és a kapcsolódó önkormányzatok milyen arán> ban és milyen jogon juthassanak halászati joghoz. Várhatóan vissza kell kanyarodni az 1888. évi halászati törvényhez elfogadva a vízügyi ágazat 1977. előtt is kifejezett óhaját - és különbséget kell tenni a nyílt és zárt vizek között. Addig, amíg nyílt vizek esetében célszerűnek látszik az állami halászati jog fenntartása, zárt vizek esetében még vitatott, hogy a jog hogyan oszlik majd meg a földterület tulajdonosa, a létesítő és üzemeltető, valamint a területi önkormányzat között. Már most érzékelhető, hogy nagyon pontos megfogalmazás szükséges és még így is lesznek vitatható határesetek a két kategória között. Jogos követelés, hogy azok, akik a halászati jogot anyagi eszközökkel váltották meg, oda a halászat, vagy horgászat érdekében beruháztak és a jövőben elesnek a halászati jogtól, ezért az új tulajdonos részéről kártalanítást kapjanak. Az új halászati törvény célja a halászati jog pártatlan versenyeztetése a természetes és jogi személyek részére kiírt pályázatok során. Ma még problémásnak tűnik az ellenérdekű felek által benyújtott pályázatok szakmai elbírálása, hiszen kétséges, hogy a most felállított földművelésügyi hivatalok rendelkeznek-e olyan szakemberekkel, akik erre a feladatra alkalmasak. Közigazgatási feladat a halász- és horgászjegy kiadás. A horgászok nagy száma azonban kétségessé teszi, hogy a földművelésügyi hivatalok vagy az önkormányzatok meg tudnak-e birkózni ezzel a feladattal, különösen akkor, ha ez a jelenlegi rendszerhez hasonlóan egyidejűleg vizsgáztatással is össze van kötve. Ami az önkormányzatok felől megnyilvánuló igényeket illeti, tudomásul kell venni, hogy a területi jegyért befolyó összegek 70 százaléka halasításra fordítódik, míg a maradék 30 százalék az őrzésre és az adminisztrációra is kevés a legtöbb esetben. Az önkormányzatok anyagi érdekeltségét és a vadászati és halászati szabálysértések szigorúbb elbírálását szolgálhatná, ha a szabálysértési bírság összege a terület szerint illetékes önkormányzat bevételét képezhetné. Az anyagi érdekeltség e területek alaposabb ellenőrzését vonná maga után, a bevételek pedig az amúgy is nehéz anyagi helyzetben levő önkormányzatok gazdálkodását szolgálhatnák. Tekintettel arra, hogy a napjainakban folyó jogalkotási munka nagyon elhúzódik és még egy sor törvény hiányzik, melynek hatása lesz a halászat területének jogi szabályozására is, előre láthatóan 1994. január 1-től lehetne elképzelni az új törvény hatályba lépését. Miután sok példa igazolja - így a jelenlegi halászati törvény is -, hogy a Parlamentbe bekerülve olyan változások is elképzelhetők, amelyek a szakmai érdekekkel ellentétesek, sem a halász, sem a horgászszektornak nem érdeke, hogy az új törvény beteijesztését sürgessék. Öt- és hatszögletű párolgáscsökkentő szeleplemez redukciós alakhatásgörbéjének meghatározása adott meteorológiai adatok esetében DR. THOMA FRIGYES Időrendi áttekintés az alakhatásgörbékre vonatkozó kutatásokról A bójákon úszó szeleplemezekkel történő párolgáscsökkentés megtervezéséhez a redukciós alakhatásgörbe ismerete nélkülözhetetlen. Körlemez alak esetére az első alakhatásgörbét az 1967ben közzétett „Párolgástani modellkísérletek" című tanulmányban [2] ismertettük. A párolgáscsökkentés fizikai magyarázatát csak jóval később, 1980-ban egy önálló tanulmányban adtuk közre [3], Ezzel egyidőben a körtől eltérő esetekre egy általánosan alkalmazható módszert is kidolgoztunk [1]. Az említett három tanulmányban azonban akkor még nem foglalkoztunk a külső, meteorológiai körülményeknek a redukciós alakhatásgörbékre vonatkozó hatásaival. A különböző (körtől eltérő) egyenesekkel határolt szeleplemez párolgáscsökkentő alakhatásgörbéit a közelmúlt évek során két alakzatra, téglalap esetére [6] és egyenlő oldalú háromszög esetére [7] határoztuk meg, mégpedig - az addig még hiányzó, s Előadásként elhangzott a Magyar Hidrológiai Társaság Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztálya és Szegedi Területi Szervezete által rendezett 1991. november 7-i szegedi előadó-ülésen. mindenképpen megoldásra váró - adott meteorológiai adatok feltételezése kapcsán. A két alakzat közül a téglalapra vonatkozólag egy konkrét - a gyakorlatban is megvalósítható - szerkezeti megoldást is kidolgoztunk [4]. Jelen tanulmányban, mintegy az alakhatásgörbék analizálása befejezéseképpen, olyan, egyenesekkel határolt szeleplemez redukciós alakhatásgörbéket teszünk vizsgálat tárgyává, melyek a már ismertetett alakzatok egyikéből közvetlenül, s mint látni fogjuk igen egyszerű módon vezethetők le. A különböző alakú, négynél többszögletű szeleplemezek és a velük lehetséges elemkiosztások Mindenekelőtt le szeretnénk szögezni, hogy ezeknek az öt-, illetve hatszögletű szeleplemezeknek az esetleges alkalmazását elsősorban akkor tartjuk célszerűnek, ha a kívánság elve az, hogy szerelési és gyártási szempontokból egy-egy önálló szeleplemez több - gyártási méretét tekintve optimális nagyságú - részelemMi álljon, s egyszersmind a helyszínen legyen összeszerelhető. Ez a feltétel a sok előnnyel rendelkező konténeres anyagszállítás miatt (elsősorban a részelemre vonatkozó mérethatárok tekintetében) jelentős. Hiszen a konténerrel szállított szeleplemez 23