Hidrológiai tájékoztató, 1992

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Tahy Béla: Az új halászati törvény koncepciója - Dr. Thoma Frigyes: Öt- és hatszögletű párolgáscsökkentő szeleplemez redukciós alakhatásgörbéjének meghatározása adott meteorológiai adatok esetében

l.ábra. Öt- és hatszögletű szeleplemez alakzatok lehetséges részelemei (n = egy szeleplemezen belüli részelemek száma) szerkezetek kiterjedésüket tekintve, ha csak egy lemezből készülhetnek, akkor csak korlátozott méretűek lehetnek. A részelemek bevezetése révén lényegesen nagyobb, mint az 1. ábrán látható dupla méretű önálló szeleplemezeket lehet alkalmazni, ami a helyszíni szerelést (az alábbiakban ismertetett 5-6, illetve 10-12 részelemből összeállított önálló szeleplemezeknek és a hozzájuk tartozó bójáknak a szerelését), a szerelés időtartamát lerövidítheti. Továbbá, az időközben megsérült, kicserélendő szeleplemezeket teljes egészükben nem kell eldobni, hanem csak a sérült részelemet kell kicserélni. A jelen cikk keretében kiválasztott szeleplemez alakok jellemzése 1. Ötszögletű szeleplemez Alkotó eleme, a) estben: az egyenlőszárú háromszög. Az egyenlő szárak által bezárt szög a

1=72° (lásd Ha ábrát). Egy szeleplemez 5 db egyenlőszárú háromszögből mint részelemekből állítható össze a helyszínen, vagy; b) esetben: a derékszögű háromszög. Ez esetben a szeleplemez 10 db derékszögű háromszög részelemből képezhető ki (lásd Hb ábrát). 2. Hatszögletű szeleplemez Alkotó eleme, a) esetben: az egyenlőoldalú háromszög. Az egyenlő oldalak által bezárt szög a

2=60° (lásd az He ábrát). Egy szeleplemez 6 db részelemből állítható össze a helyszínen, vagy; b) esetben: a derékszögű háromszög. Ez esetben a szeleplemez 12 db részelemből képezhető ki (lásd az 1/d ábrát). A szeleplemez-elemek lehetséges kiosztása. Elvileg a párolgást csökkentő védőfelületet alkotó szeleplemez-elemek kiosztása igen változatos lehet. Ha azonban a különböző gyártási, szállítási, szerelési és a későbbi fenntartási (szerkezeti elemek esetleges cseréje ... stb.) szempontokat, röviden összegezve a részérdekeket egyidejűleg és optimális mértékben kívánjuk figyelembe venni, akkor hamarosan rájövünk, hogy a kiosztás megtervezésekor igen körültekintően kell latolgatni a különböző részérdekek lehetőségeit. Mert ami az egyik érdekre nézve előnyt jelent, a másiknál esetleg eleve elfogadhatatlannak tűnik, tehát keresztezik egymás koncepcióit. 1. A párolgáscsökkentés szádra elvesztett vízfelület Az elemkiosztások megválasztásakor a kiindulási elv az, hogy a tározó partvonala és a szeleplemez rendszer határvonala közötti szabadon hagyott vízfelület a minimális legyen. Ez a - párolgáscsökkentés idénye alatt, a vízállástól függően bizonyos mértékig változó nagyságú - vízfelület ugyanis a párolgáscsökkentés szempontjából egy változó mértékben ugyan, de elveszett védendő vízfelület. S ez a tény esetenkint már eleve meghatározhat] a a szeleplemez alakjának a kiválasztását. (Megjegyzendő, hogy mivel ez a sáv a partközeli sekélyebb vizeknél alakul ki - ahol a víz felmelegedése gyorsabb és intenzívebb mint a tározó belső régiójában, vagyis a párolgás mértéke ezeken a helyeken a teljes vízfelület átlagos párolgásánál magasabb intenzitású - ennek a felületnek a területét hangsúlyozottabban, minden módon le kell csökkenteni. Esetleg függőleges partfal vagy legalábbis minél meredekebb rézsű alkalmazása révén.) Példaképpen érdemesnek véljük megemlíteni a négyszögletes alakú mesterséges tározó esetében alkalmazható négyszögletes alakú szeleplemezek előnyét [6]. Ott ugyanis a partvonal és a szeleplemezrendszer határvonala párhuzamos mind a négy oldal (tározó oldal) mentén. Az öt-, illetve hatszögletű szeleplemezek esetében a párolgáscsökkentéssel nem védhető vízfelületek kérdése bonyolultabb. Ami nemcsak ezen szeleplemezek alakjának tudható be, hanem mellékesen, kis számban igénybevett ún. „hézag kiegészítő" lemezalakzatoknak (háromszög, rombusz ... stb.) is. 2. Ötszögletű szeleplemez kiosztása. A 2. ábrán az ötszögletű szeleplemez kiosztását tüntettük fel egy téglalap alakú mesterséges víztározó kapcsán. Mint látható, nemcsak a partvonal mentén, hanem az egész védőfelület elemei között is sűrűn előfordulnak a párolgás elleni védelemre nem alkalmas, keskeny szabadonhagyott vízfelületek. Ezek a szabadonhagyott vízfelületek a párolgáscsökkentés szempontjából ún. elvesztett vízfelületek. Mégis bemutatjuk az ötszögletű elemet és a vele kapcsolatos elemkiosztást,'mert előfordulhat egy olyan igény, amikor (pl. halastavak esetében) a párolgás csökkentése mellett a további hangsúlyt az oxigéncsere és a fénybejutás minél intenzívebbé tételére fektetik. Ennek pedig az egyik módja, a szeleplemezek közötti egyenletesen elszórt kisebb szabad-vízfelületek alkalmazása. Ebből is látható mi minden szempont játszik közre egy-egy vízkonzerválási feladat megoldása folyamán. 3. Hatszögletű szeleplemez kiosztása. A hatszögletű szeleplemez kiosztását ugyancsak egy téglalap alakú mesterséges tározó esetére vázoltuk fel (3. ábra). A szaggatott vonallal ábrázolt