Hidrológiai tájékoztató, 1992

2. szám, október - Marczell Ferenc: Évordulók, események 1993.

Évfordulók, események 1993 NAPTÁR Lexikon I. 1268 A pesti kikötőben élő hajósok és révészek a királynak szolgáltak és ezen az alapon a városi hatóságoktól 1793 független szervezetet hoztak létre, bírójukat 1268-ban említik - Bp. lex. 417.p. 1443 Sopronban és környékén sok hó volt, nedves esztendő. AFertő tó olyan nagy lett, hogy a balfiaknak a tómenti 1818 helyekről el kellett költözködniök.-RéthlyA.: Időjárási viszonyok... I. 50.p. 1518 Gyulán fürdőt építettek, amit a törökök továbbfejlesztettek. Ez a XVII. században többször is leégett, fürdő 1818 céljaira nem is építették újjá. 1832-ben emeletet építetttek rá és iskola lett. (Erkel tér 3.) - Gál M.: Az Alföld gyógyfürdői... 225.p. 1543 Sopronban és környékén szárazság, vízinség. A Fertő tó eltűnt.-RéthlyA.: Időjárási viszonyok... I. 73.p. 1843 1568 A XVI. században ismét szárazabbra fordult a klíma a Fertő és Hanság annyira leapadt, hogy még a halállomány is elpusztult. A bécsi kormány bizottságot küldött 1843 ki az apadás okainak kiderítésére. A bizottság a csapadék megváltozását figyelmen kívül hagyta, és megállapította, hogy Nádasdy Tamásné a Répce vizét - mely előbb a Fertőbe ömlött - nyugati irányba, Bősárkány 1843 felé vezette. - Szekendi: A Hanság... ll.p. 1718 Kerschensteiner Konrád jezsuita szerzetes tervei és irányítása mellett, az 1716-ban megkezdett munkálatok eredményeként elkészült az újjáépített, Szabadság- 1868 hegyi forrásokat (Doctor-kút, Sváb-kút) a Várba vezető újjáépített középkori vízmű. Az építésnél felhasználtak 688 öl fa, és 1414 öl új ólomcsövet, a Szent Háromság téren új kút épült. - 100 éves a Főv. Vízművek, Bp. 1868 1967.14.p. 1718 Buda városa megvásárolja a Sáros (Gellért) ßrdöt. A város 1809-ig birtokolta, majd átalakítva adta el Sagits Istvánnak. Ez húsz év múlva - mint kis emeletes 1868 rozzant fürdő - eladás útján került Koichoz Szilárd birtokába. - Bp. lexikon 379.p. 1718 Magyarország, Erdély "... a legszárazabb és -hevesebb nyár, kilenc hónapig egy csepp eső sem volt... a nagy folyóvizek úgy elapadtak, hogy a miatt a falusi népek széllyel bújdosának; s oly sok éhség lett utána, hogy a 1868 fa rügyét és hélyát, gyökereket, füveket, sőt a döglött kutyákat s matskákat is megennék Erdély országban ..Frdélyben 100 000 embernél több meghalt. "-Réthly A.: Időjárási viszonyok... II. 77.p. 1743 Lécs tihanyi apát, a bencés rend tulajdonát képező 1868 balatonfüredi savanyúvizes források környékét megtisztíttatta és az elsőt foglaltatta. Innét számíthatjuk a savanyúvízre települt fürdőkultúra kezdetét Balatonfüreden. - Hidrológiai Közlöny, 1931.18. p; Somogyi 1868 Múzeum Közi. III. 322.p. 1743 * Hadaly (Hadai) Károly (Nagysziget) matemetikus egyetemi tanár. Jeles tankönyv szerző; tankönyveit külföldön is használták. A magyar mérnökképzés első vízépítéstani tankönyvének írója. (tl834. július 19. Pest) - MÉLI. 654.p. 1768 A Duna rendkívüli jeges árvize, mely elsősorban a mai Magyarország Dunaföldvár alatti részén okozott 1893 hatalmas károkat. 5 ember meghalt, elveszett 881 szarvasmarha, 277 16, 368 juh, 2136 sertés, 557 ház omlott össze, sok termény elpusztult. - Zawadovszky A.: M.o. vizeinek statisztikája. Bp. 1891.

1. 380.p. 1893 1768 Az abaligeti'Paplika nevű üreget felkereste társaival a helybeli Mattenheim József molnár. Az elő-üreg garatján keresztül behatoltak az addig ismeretlen barlangba és egészen a tavacskáig jutottak. Az újonnan felfedezett barlang mai neve Abaligeti barlang. Kordos L.: M.o. barlangjai 243.p. Schracz Károly sümegi kőműves mester megépíti az ötnyílású boltozott kőhidat az Eger patak felett Díszeiben. A műemlék jellegű híd teljes hossza 44,7 m. - Gál /.: Régi magyar hidak 205.p. Vay Miklós királyi biztos megbízza Huszár Mátyás mérnököt a Körösök felmérésével. - Fodor F.: A magyar vizimérnökök... 57.p.; BendejyL.: Huszár Mátyás 1778-1843. Hidrológiai Tájékoztató, 1965. VI. 5.p. Fejér megyében az 1766-os hídösszeírás után újabb hídösszeírás történt; mely szerint a vármegye területén 97 községi és 35 uradalmi kőhíd, valamint 426 községi és 87 uradalmi fahíd volt, összesen 645 db. - Gáli.: Régi magyar hidak 90.p. Szeged városában gőzfürdőt létesítettek, mely az 1879. évi tiszai árvíz alkalmából összedőlt. - Gál M.: Az Alföld gyógyfürdői... 306.p. Az összes Zemplén megyei - a Tisza és mellékfolyóitól - árvízveszélyeztetett területek mentesítésére megalakult a Zempléni Társulat. -Kolossváry Ö.: M.o. vízrendező... 113.p. Széchenyi István megalakította a Pesti Kikötői Társaságot, és Csepelen szabadkikötőt akart építeni. A felmerült nehézségek miatt azonban a társaság 1845ben feloszlott. - Bp. lexikon 412.p. Selmeczbányán megalakult a Természettudományi és Gyógyászati Egylet, mely 1852-ben mint orvosi olvasó egylet kezdte működését. - Term. Tud. Közlöny, 1870. 278.p. Megjelent Heves-Szolnok megye talajtérképe, hazánk első talajismereti térképe, melyet Szabó József egyetemi tanár készített. - Vízügyi Közlemények, 1934. 447.p. A hajózási konjuktúra során megalakult a Pest-Bécsi hajóvontató Társaság. Átvette a Pesti Vontató Gőzhajó Társulat hajóállományát és az újpesti öbölben levő kikötő telepét. 1871-ben felszámolt, hajóit a Duna Gőzhajózási Társaság (DGT) vásárolta meg. - Bp. lexikon 930.p. Debrecenben megalakult az Országos Gazdasági Felsőbb Tanintézet - a mai Agrártudományi Egyetem elődje - valamint a Kolozsmonostori Gazdasági Tanintézet. - Oroszlány I.: Vízgazdálkodás és melioráció... 49-50.p. Szentes városában megépül a városi Gőz- és Kádfürdő a Széchenyi ligetben. 1944-ig használták, majd avultsága miatt bezárták. - Gál M.: Az Alföld gyógyfürdői... 214.p. A Fertő-tó kiszáradt. Ezzel kapcsolatban új a Széchenyi Béla Kőkori lelet a Fertő tavában című munkájában: „Midőn a Fertő 1865. év elejétől kezdve kisebbnagyobb tócsák kiyételével egészen kiszáradt, mely utóbbiak 1868-ig szintén kiapadtak, érdekes volt látni, hogy a tómederben lassanként minő vegetáció jön létre..." - Soproni Szemle, 1968. 72.p.; Vízügyi Közlemények, 1933. 2. 244.p. Miskolcon megépül az Erzsébet firdő, mely később Szabadság fürdő néven működik. Vizét ásott kútból kapta (3 m

3/d), majd 1913-tól - a vízmű megépítésétől - a hálózat látja el. Borsodi Szemle, 1967. A Lukács fürdő részvénytársasággá alakult, egyidejűleg megkapja mai formáját. Felépítették az iszapfürdőt, gyógyszállót, gőzfürdőt, vízgyógyászati osztályt és az uszodákat. - Bp. lexikon 660.p. 44