Hidrológiai tájékoztató, 1992

2. szám, október - Marczell Ferenc: Évordulók, események 1993.

1893 1893 1893 1893 1893 1893 1893 1893 1918 1918 1918 1918 1918 1943 1943 1943 1943 1943 1593. VIII. 29. 1718. VII. 27. A belügyminiszter 58153. sz. rendeletével a Rudas 1968 fürdőt gyógyfürdővé nyilvánította, mely minősítést az 1929. évi XVI. tc. - u. n. fürdőtörvény - alapján 1933­ban megerősítette. -Kunszt: A Rudas... 182.p. Hekler Károly tervei alapján elkészült az új Sió zsilip Siófokon, a régi (1863) zsilip alatt.-LigetiL.: Balaton és szabályozása. Bp. 1974. 54-55.p. 1268.1. 6. Fonyódon az 1879-ben épített kikötőhíd elkorhadt, és helyette ismét facölöpös kikötőhíd épült. -KertaiE.: Tavi kikötők... 83.p. 1885. évi XVI. törvénycikk által biztosított állami támogatással elkészült a Rábaszabályozás, melynek építését 1885-ben kezdték el. - MÉLII. 185-186.p. A Balaton nyugati medencéjének gyors feliszapolódása miatt az 1864-ben épült keszthelyi firdőházat ismét beljebb kellett vinni. - Vízgazdálkodás, 1962. 53.p. A főváros a Rudas fürdőt úszócsarnokkal bővíti ki. ­Hidrológiai Közlöny, 1924-26 24.p. A városi gőz- és strandfürdő mellett Szentesen meg­épül az 50 m-es uszoda, amit artézi vízzel töltöttek fel. 1593. VIII. 24. Az uszoda - a később hozzáépített további medencék­kel - ma is működik. - Gál M.: Az Alföld gyógyfür­dői... 274.p. A Budapesti Folyammérnöki Hivatal tervei alapján megkezdik a Margitszigeten az árvízvédelmi töltés építését, mely 1899-ben készül el. - KertaiE.: Folya­mi... 179.p. Pápán elválasztó rendszerű csatornahálózat épült. A hálózat 1958-ban 11,9 km szennyvízcsatorna és 3,5 km csapadékvízcsatorna. — Vidéki városaink, Bp. 1961. 313.p. A háborús események és nehézségek ellenére, Treitz Péter a legtevékenyebb talajtérképező elkészítette az ország első átnézetes talajtani térképét. - 100 éves a M. Áll. Földtani Intézet, 91.p. A Földtani Közlöny 1918. évi XLVIII. kötetének részeként megjelent a Hidrológiai Közlemények 1. füzete, mint a Magyarhoni Földtani Társulat Hidroló­giai Szakosztályának (a Magyar Hidrológiai Társaság elődjének) sajtóorgánuma. - Hidrológiai Közlemé­nyek, 1918. Áz első világháború alatt - orosz hadifoglyok munká­jával - megépült a hortobágyi halastó ma is kifogás­talanul működő létesítményeivel - Vízgazdálkodás, 1964.157.p. Az IKTOSZ (Ipari és Közlekedési Tisztviselők Orszá­gos Szövetsége) mérnökszakosztályából megalakult az Alkalmazott Mérnökök Országos Szövetsége. - Víz­gazdálkodás, 1963.105.p. Elkészült a Hernád folyón az üzemvízcsatornás Kesz­nyéteni vízerőmű, 2 db Kaplan turbinával .-KertaiE.: Vízlépcsők 81.p. Békésen a Kettős-Körös balpartján megépült a Békési kikötő és hajófordító. A kikötőben gabonatárház, a kikötőhöz új út és keskeny nyomtávú vasúti összeköt­tetés épült. - KertaiE.: ...Folyami... 370.p. Megjelent a Mérnöki Továbbképző Intézet első ki­adványsorozata, mely 108 előadás anyagát tizennégy kötetben adta közre. - Technika - Történeti Szemle, 1818. II. 25. 1983/84 156.p. Budapesten, a magyar Dunán elsőként, & Lánchíd felett kb. 100 m-re a jobbparton felállították a rajzoló vízmércét. 1945-ben megrongálódott, 1948-ban újra üzembe állították. - Magyar Vízügyi Múzeum dok. gyűjt. Országos jelentőségű természetvédelmi területté 1818. VIII. 12. nyilvánították a 43 ha területű Szarvasi arborétumot, mely az egykor szabályozatlan Körös mellett fekszik. - Kopasz M.: Védett természeti értékeink 117.p. Kecskeméten elkészült a fedett fürdő, termál strand és uszoda - Gál M.: Az Alföld gyógyfürdői... 239.p. 1718. VIII. 9. 1743. IX. 13. 1793. III. 13. 1818.1. 25. Lexikon II. A zajló Duna jege feltorlódott, és a jeges ár elöntötte a Margit-szigetet (akkori nevén Nyulak szigetét) az ott levő apáca kolostorral együtt. „Egy időben Margit asszonynak halála előtt három esztendővel karácsony után lőn nagy az víz, hogy bejőve a clastromba az szolgáló leá­nyoknak nagy udvarára. Ez időben vízkereszt után jőve ide is..." Monda szent Margit asszony:,,... mi nagy veszedelembe vagyunk az árvízért, mert a Duna annyira áradott vala, hogy elvette vala a clastromot, és megmutatta neki helyét is az árvíznek,..." - Pray Kódex; Réthly A.: Időjárási viszonyok... I. 39.p. Az országos csapadékos időjárás során Brassó­ban hatalmas kétórás eső, a víz az erős városfalat lerombolta, a városba benyomult, a házak egy részét beomlással fenyegette, s a vízvezetéket elmosta. Réthly A.: Időjárási viszonyok... I. 104.p. Az egész országra és Erdélyre is kiterjedő esőzé­sek mindenfelé árvizeket okoztak. Brassóban és környékén felhőszakadás, sok ház összedőlt. Tordán a Maros hídja elpusztult. - Réthly A.: Időjárási viszonyok... I. 104.1. A pozsareváci békekötés - mellyel Magyaror­szágnak a Török Birodalom elleni harca véget ért - kimondta, hogy a Dunán mindkét birodalom népeit megilleti a szabad hajózás joga. A török hatóságok azonban továbbra is megnehezítették az átmenő forgalmat. - Dezsényi-Horváth: A m. hajózás története 37.p. * báró Orczy Lőrinc (Tarnaőrs) költő, tábornok. 1774-1782 között királyi biztosként először kísérelte meg a Felső Tisza és mellékfolyóinak átfogó szabályozását, (t 1789. VII. 28. Pest) ­MÉL II. 321.p„ Századok, 1908. * Rausch Ferenc (Pellenkirchen) pap, matemati­kus, egyetemi tanár, majd rektor az Institutum Geometriáimban. Számos földmérési, matemati­kai és műszaki tankönyvet írt. (+ 1816. I. 25. Pozsony) - MÉL. I. 489.p. A város tanácsának kérésére a Kamara rendelke­zése alapján Buda városa állandó mérnöki állást szervezett. Buda első városi mérnöke Hainits (Hainisch) Frigyes volt. - Tanúim. Bp. múltjá­ból, XI. 89.p. * Kruspér István (Miskolc) mérnök, egyetemi tanár, akadémikus, a geodézia és a mérésügy neves művelője. A Magyar Mérnök és Építész­egylet alapító tagja. Számos műszert szerkesztett, meglevőkönjavításokat eszközölt, (t 1905. VII. 2. Budapest) - MÉL. I. 1023.p. * Képessy József (Orosháza). 1842-ben kapott mérnöki oklevelet, majd Bécsben tanul. 1847­ben a Tisza szabályozás VI. folyamosztályának vezetője. 1866-tól a Bánságban a Temes és Bega szabályozásának irányítója. A kor egyik vezető vízügyi tekintélye, (t 1876. X. 25. Temesvár) ­Fodor F.: Magyar vízimérnököknek... 65.p. Pécs város megbízása alapján Peter Maria von Berks városi mérnök VII. 27-VIII. 12. között ­a molnár céh és egyéb hivatalos személyek kíséretében összeírja a tettyei vízimalmokat. A 45

Next

/
Thumbnails
Contents