Hidrológiai tájékoztató, 1992
2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: A Palicsi-tó
A múlt századi kémiai vizsgálatok szerint a Palicsi-tó jellegzetes nátrium-karbonát - hidrogén-karbonátos tó volt. A városból ide irányuló szennyvizek miatt a sótartalom azonban megváltozott, és a tó vize nátrium-szulfátossá alakult. Palics Na 264,0 mg/l Ca 156,0 mg/l Mg 69,0 mg/l C0 2 18,0 mg/l HCOj 54,9 mg/l Cl 316,0 mg/l S0 4 699,0 mg/l Szabadka város, az 1700-as évektől sokat tett azért, hogy a Palicsi-tó üdülőhellyé fejlődjön. A hosszú évek alatt elszennyezett tó gyógyítása érdekében Szabadka város, a lakosság, a Duna-Tisza-Duna Vízgazdálkodási Vállalat (Szabadka) újra összefogott. Az egész vidékre - beleértve Szabadka városát is a Palicsi-tavat övező többi tavat (Kelebia-tó, Vértó, Sóstó, Ludas) összesen 19 ezer ha területre tájrendezési tervet készítettek 1972ben. A tervek alapján megtörtént a tó vizének leeresztése, a tó és iszap kiszárítása. A Palicsi-tó Szabadka felé eső részét gátakkal elválasztották. Itt halastavakat alakítottak ki (2. kép). A tó mérete kisebb lett, de így is jelentős nagyságú maradt a területe (387 ha). A megújított Palicsi-tóban 7,3 millió m 3/víz tározható. A tófenék kotrása miatt a hidrosztatikai nyomás jobban érvényesül, így erőteljesebben tör fel a víz (3. kép). Összesen: 1 576,0 mg/l IRODALOM [1] Bács Gy.: Jugoszlávia. Panoráma. Bp. 1968. [2] Borovszky S. szerk.: Magyaroszág vármegyéi és városai. Bócs-Bodrog vármegye. I. Bp. (évszám nélkül) [3] KissL.: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó. Bp. 1978. [4] Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország II. kötete. Bp. 1891. [5] Szöllósi Gy.: A Palicsi-tó elhalása és felújítása. Szabadka, 1973. [6] TreitzP.: A Palicsi-tó környékének talajismereti leírása. Földtani Közlöny XXXIII. 1903. 316-321. [7] Vágás I.: A Palicsi-tó felújítása. Hidrológiai Közlöny 58.8.1973.382-383. Az utóbbi 100-200 év alatt a tó vizének keménysége is megváltozott. Egykor a vizet a nép ruhamosásra használta és felesleges volt a szappan. Később a víz keménysége 33-45 nkf között változott, ami azt jelenti, hogy inkább a kemény vizek közé sorolható. A fentiek miatt a Palicsi-tóban fokozatosan elszaporodott a hínár. Erős algaszíneződés következett be az egész tó területén. A víz teljes bezöldülése egyben a beárnyékolást is jelentette. A nagytömegű elpusztult alga a tó fenekére került. A tóban átlagosan 60-80 cm-es ragadós, gázokkal teli, fekete színű iszapréteg alakult ki, ami bűzös tulajdonságai miatt kellemetlen érzést váltott ki a fürdőzőkben. Az antibiotikumok előretörése és mind gyakoribb alkalmazása az iszappal történő gyógymódot is visszaszorította. A betegek gyógyfürdőbe történő küldése csökkent, így a fürdő látogatóit elvesztette és az üdülőtavi vonzerő is megszűnt. A 2,5 m-es vízmélység, 1952-re 1,3 m-re csökkent és ekkor a tó inkább már mocsárhoz hasonlított. A gyógyfürdő 110 éves fennállása után, 1962-ben végül is bezárta kapuit. A tó betegsége tovább folytatódott. A vizet szegélyező nád meggyérült, a vörös színű vízibolhák milliárdjai az oxigénhiány miatt a haltetemek tízezrei borították el a tavat. Több növény- és állatfaj tűnt el belőle. A valamikori híres tő és fürdő tönkrement. 2. kép. Horgászat a Palicsi-tóban Észak-Bácska területén a mezőgazdaság az aszályos években nagy károkat szenved. Ennek megszüntetése érdekében a Tiszából vesznek ki 15 m 3/sec vizet, ipari és halastó céljára, valamint 40 ezer ha terület öntözésére. A jelenleg készülő csatornákon át a Tiszától távolabb eső Palicsi-tó vízutánpótlását is, 0,5 m 3/sec vízmennyiséggel így akarják megoldani. A vizet azonban háromszor kell átemelni, hogy a Palicsi-tóhoz eljusson. A tó kotrásával és a vízutánpótlással 1,9 m-es állandó vízszintet tudnak biztosítani. A munka hosszú évek óta tart, 1992-ben már a Tisza vize is növeli a Palicsi-tó víztükrét. A nagyszabású munkával a Palicsi-tó biológiai egyensúlya visszaáll és szakszerű környezetvédelemmel ismét széppé, egészségessé teszi Szabadka és környékén lakók számára a neves és keresett fürdőhelyet, a Palicsi-tavat. 3. kép. A mai Palics-fürdő 35