Hidrológiai tájékoztató, 1992

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula-Szentirmai Lászlóné-Szentirmai László: Vízföldtani megfigyelések és tapasztalatok a kaukázusi Mineralnije Vodinál

Vízföldtani megfigyelések és tapasztalatok a kaukázusi Mineralnie Vodinál DR. SCHEUER GYULA*-SZENTIRMAI LÁSZLÓNÉ*-SZENTIRMAI LÁSZLÓ«« • Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat ' Központi Bányászati Fejlesztési Intézet A Nagy-Kaukázus és környéke Oroszországnak ásvány- és gyógyvizekben egyik leggazdagabb része. Számos helyen törnek fel olyan források, amelyeknél már több száz évre visszanyúló és mára igen magasszintű balneológiai fürdőkultúra és gyógyászati tevékenység alakult ki. Ezek sorába tartozik Kaukázus északi oldalán, annak kb. középső részén levő Mineralnie Vodi (Ásványvíz), amely tulajdonképpen négy helyen fakadó gyógyforrás-csoport körül kialakult, nagy közkedveltségnek örvendő fürdőhelyek összefoglaló neve (1. ábra). E részen fakadó ásványi sókban rendkívül gazdag gyógyhatású forrásvizek nemcsak Oroszországban, hanem nemzetközileg is jól ismertek. 1J

C/>. V^í ^Petervar V «Moszkva \ ^^ Min vodi / \ *lff /MINERALNI / VODI ZSELEZNOVODSZK Kaukázus PJATYI GÓRSZ •KISZLOVODSZK JOD RJACSEVO D SZESSZENTUKL ' INOZEMCEVO 1. ábra. Áttekintő helyszínra A gyógyforrások négy helyen, Pjatyigorszkban, Kiszlovodszkban, Jesszentukiban és Zseleznovodszknál törnek fel. Érdeklődésünket e kaukázusi fürdőhelyek iránt az váltotta ki, hogy Pjatyigorszknál található Oroszország egyik legismertebb édesvízi mészkő előfordulása, amelyet az itt feltörő források raktak le fakadási helyük környezetében. A forrásoknál ma is képződik mészkő, bár csökkentett mértékben a források foglalása és hasznosítása miatt. E jelentős édesvízi mészkőelőfordulás közvetlen tanulmányozása volt alapvető célunk, mivel az irodalmi adatok szerint [2] hasonlóan a Budai-hegységi előfordulásokhoz, itt is egymás alatt különböző korú édesvízi mészkövek a Podkumok folyó teraszaihoz igazodva fordulnak elő. A gyógyforrások környezetében számos szanatórium, üdülő és szálloda épült. A fonások vizét számos betegség gyógyítására használják fel az ivókúráktól az iszapfürdőkig. Az irodalmi adatok és a helyszíni tapasztalatok alapján a következő leírást adjuk: Pjatyigorszk A gyógyforrások a város felett emelkedő kréta időszaki mészkőből álló Masuk-hegy oldalában fakadnak különböző magasságokban. A legmélyebben levő források közvetlenül a Podkumok folyó szintjének közelében vannak, míg a legmagasabban kilépők 170-180 m-re a folyó felett találhatók, így a források magassági viszonyaiból megállapítható, hogy a folyó bevágódását, az erózió bázis mélyülését a források csak részben követték, ami visszahatott az édesvízi mészkőnek képződésére és igen bonyolulttá tette a különböző korú forrásüledékek szétválasztását. A folyó felett 160-170 m relativ magasságban ma is képződik édesvízi mészkő, míg a folyó legalsó holocén ármentes teraszát is befedte már a kivált karbonát anyag. Pjatyigorszknál 32 helyen törnek fel gyógyforrások. Hőmérsékletük 11 °C-tól 60 °C-ig változik. A kémiai összetételben is Mineralnie Vodi környékéről lényeges különbségek mutathatók ki. Mindegyik erősen szénsavas és nagy oldott sótartalmú. A kationok közül nátrium az uralkodó, ehhez kapcsolódva az anionoknál hol a klorid, hol pedig a hidrogénkarbonát van túlsúlyban. A fonások egy része erősen kénes, vasas és radioaktív. A másik részük kénmentes. A kémiai összetételük bemutatása érdekében az 1. táblázatban 4 forrás analízisét közöljük az irodalmi és a helyben kapott adatok alapján. A gyógyforrások genetikailag a termális karsztforrások csoportjába sorolhatók [3], mert a víz a kréta mészkő repedésein, karsztos járatain keresztül áramlik a felszínre, amelyek szerkezeti törések mentén jöttek létre. A tápterület is karsztosodott alsókréta mészkő. A karsztos területen beszivárgó csapadékvíz gyógyvízzé történő átalakulását az okozza, hogy a víztartó karsztos kőzeteken keresztülhatolt a magma, esetenként azonban megrekedt a kőzetben, nem tudott a felszínre tömi. A vulkáni és szubvulkáni működés utóhatásával magyarázzák a C0

2 gáz és az egyéb ásványi anyagok feldúsulását a vizekben. A különböző mélységekre lejutva részben felmelegszik és kapja meg azokat az anyagokat, amelyek révén átalakul gyógyvízzé. A hidegvizű ásvány- és gyógyforrások esetében a vizek a földalatti útjuk során nem jutnak le nagyobb mélységre - így nem tudnak felmelegedni - de felszínközeli áramlási pályájuk mentén megvannak azok a vízföldtani feltételek, amelyek révén nagy ásványi sótartalmú gyógyvizekké alakulnak át. Gyakorlatilag ilyennek tekinthetők az un. Narzán források (Vitézek itala). Észak-Kaukázusban azokat a forrásokat nevezik Narzánoknak, amelyek hidegek, igen erősen szénsavasak és nagy az ásványi sótartalmuk. Ezért számos Narzán forrással találkozhatunk. Ezek közül leghíresebb a kiszlovodszki Narzánok, de Pjatyigorszkban is egyes hideg szénsavas forrásokat Narzánokként jelölik és 36