Hidrológiai tájékoztató, 1991

Fejér László: Vízügyi évfordulók az 1992. évben

zai ásványvizek elemzésének eredményeit tartalmazza ("Nagymarton, 1757. febr. 3.). Irodalom Jávorka Sándor: Kltaibel Pál. Bp., 1957. 150 éve, 1842-ben május 10-én *Kherndl Antal (Zselic) hídépítő mérnök, akadémikus, a pesti műegyetem tanára. Tudományos munkásságában jelentős szerepe volt a grafosztatika alkotó alkalmazásának. A budapesti Duna-hidak (az egykori Erzsébet-híd, a Szabadság-híd, a Margit-híd) tervezési szakértőjeként, eredményesen működött közre megalkotásukban (fBudapest, 1919. okt. 7.). Irodalom Technikai fejlődésünk története. Bp., 1928. július 7-én a Bodrogköz és a Hegyalja földbirtokosai megalakították a Zempléni Vízi Szabályozó Társaságot a Bodrog és a Tisza érintett szakaszának rendezésére. Irodalom Dóka Klára: A Bodrog szabályozása. Hermann Ottó Múzeum Évkönyve, 1977. Vásárhelyi Pál irányításával a Tisza-mappáció mérnökei, kihasználva a folyó rendkívül alacsony vízállását, elvégezték a Tisza kisvízszín-rögzítését. Napjainkban is erre az ún. „Vásárhelyi-féle 0 vízszínre" vonatkoztatják a vízmércék 0 pontját. Irodalom A Tisza hajdan és most. Bp., 1902. augusztus 24-én az építési munkák előkészületeit követően rakták le a Lánchíd alapkövét. szeptember 18-án * Staub Móric (Pozsony) paleobotanies. akadémikus. Számos tudományos kutatásával és publikációjával a hazai ősnövénytan megalapozója volt. A Magyarhoni Földtani Társulat alapító tagját és a Társulat lapjának, a Földtani Közlönynek egykori szerkesztőjét tiszteli benne. A múlt század végén részt vett a Lóczy Lajos vezette Balaton-kutatásában (fBudapest, 1904. ápr. 14.). Irodalom Földtani Közlöny, 1905. október 2-án *Hoffmann Sándor (Szélakna. Hont vm.) erdész, a Selmecbányái erdészeti akadémia tanára, majd miniszteri tanácsosként a közalapítványi erdészet megszervezője. Szakirodalmi munkássága az Erdészeti Lapokban, elsősorban a közalapítványi erdőgazdaság üzemrendezésével, az erdőkezelés szabályozásával függött össze (fBudapest, 1892.. nov. 12.). Irodalom Vadas Jenő: A Selmecbányái m. kir. erdőakadémia története és ismertetője. Bp., 1896. A Balaton-menti mocsarak lecsapol ás ára az érdekelt tóparti birtokosok összefogásával megalakult a Balaton Anvavízszabályozási Lecsapoló Társulat. Irodalom Ligeti László: A Balaton és szabályozása. Bp., 1974. 125 éve, 1867-ben május 6-án *Hoór Tempis Mór (Nagyszeben) villamosmérnök. akadémikus. Nemzetközileg ismert elméleti és gyakorlati szakembere volt a villamos erőművek tervezési kérdéseinek. Az 1910-es évektől kezdve főleg energiagazdálkodási, vízerőhasznosítási és ipartelepítési kérdésekkel foglalkozott (fBudapest, 1944. jan. 29.). Irodalom Electrotachnlka, 1944. május 13-án Zsigmondy Vilmos Budapesten befejezte a Margit-szigeti I. számú ártézi kút fúrását. A sikeres fúrásnak köszönhetően nem egészen 120 m mélységből 43 °C-os hévíz tört fel. Irodalom Holl Gyula: A budapesti Margit-szigeti ártézi források. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közi., 1943/14. Vitális György: 100 éves a margitszigeti artézi kút. Hidrológiai Tájékoztató, 1967. nov. 17—19. június 21-én a vízügyi igazgatás az újonnan alakult Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium hatáskörébe került. A kiegyezést követően a hazai vízügyi-műszaki állami munkáikat felügyelő és irányító szervezet az Építési Igazgatóság befejezte működését, és a továbbiakban tevékenységét a már említett minisztérium vette át. Irodalom Dóka Klára: A vízi munkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében. Bp., 1987. július 12-én *Kaán Károly (Nagykanizsa) erdőmérnök, akadémikus. A modern, ökológiai szemléletű erdőgazdálkodás úttörője volt, s tevékeny szerepet játszott a természetvédelem gondolatának és az Alföld fásításának népszerűsítésében. Munkásságával hozzájárult az erdők és a vízélettan kapcsolatának és kölcsönhatásának tisztázásához, valamint az erdészet- és vízgazdálkodástörténet számos fejezetének tisztázásához (fBudapest, 1940. jan. 28.). Irodalom Erdészeti Lapok, 1941. Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1990. augusztus 10-én Szily Kálmán szerkesztésében napvilágot látott a „Magyar Mérnök-Egyesület Közlönye", amely lap a hazai műszaki értelmiség szakmai orgánumaként (később a „Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye" néven) egészen 1944 végéig megjelent. A magyar műszaki folyóiratok ezen úttörője színvonalával sokat segített a hazai mérnöktársadalom szakmai továbbképzésében. a korszerű eljárások és szemléletmód elterjedésében. Irodalom Károlyi Zsigmond: Százéves a magyar műszaki folyőiratkiadás. Magyar Vízgazdálkodás, 1967/4. szeptemberben Pesten megjelent Képessy József osztálymérnök, „A magyar Alföld hydrographiája. vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében" c. munkája. Képessynek az öntözés fontosságát hangsúlyozó könyvéhez (amely a hazai öntözési irodalom egyik úttörője) az 1860-as évek közepének katasztrofális aszályai adták meg az alapot. október 22-én *Küzdényi Szilárd (Gerendás) vízmérnök. Tevékenységét, mint a ..Szolnok—Csongrádi Tisza-balparti Ármentesítő Társulat" igazgató főmérnöke elsősorban a talajjavítás, s ezen belül is elsősorban a szik talajok mezőgazdasági hasznosítása terén fejtette ki. Ugyancsak foglalkozott a gátzsilipek kérdéskörével és az árokgátak hullámverés elleni védelmével (fBudakeszi, 1945. jan. 15.). Irodalom Küzdényl Szilárd: A talajművelésről, különös tekintettel a szikes talajok javítására. Mezőtúr, 1921. Három évi munka után elkészült a Balatoni Nyugati Bozót lecsapolása. 1864—67 között az elmocsarasodásban szerepet játszó Sári vízfolyás és a Medvegya patak számára medret ástak, de azok fenntartás hiányában gyorsan feliszapolódtak, úgyhogy a korábbi elmocsarasodás újra bekövetkezett. Ezek után került sor 1885—87 között medrük újbóli jókarbahelyezésére. Irodalom Károlyi Zsigmond: Vlzügytörténeti aaattár. (Kézirat a Magyar Vízügyi Múzeumban, Esztergom). 78