Hidrológiai tájékoztató, 1991

Fejér László: Vízügyi évfordulók az 1992. évben

100 éve, 1892-ben január 4-én *Sümeghy József (Csabrendek) geológus. Kiemelkedő szerepet játszott a Tiszalöki Vízlépcső, a Keleti Főcsatorna, a tiszafüredi öntözőrendszer tervezési munkáiban. Munkásságával új alapokat teremtett az ún. síkvidéki legfiatalabb negyedkori üledékekre korlátozódó földtani térképezés számára (tBudapest, 1955. nov. 11.). Irodalom Hidrológiai Közlöny, 1956/1. február 17-én fBoros Frigyes (Szeged) mérnök, a Tisza-szabályozás kiemelkedő alakja. 1851-től a Tisza-szabályozás munkálatainál dolgozott. Az 1863. évi súlyos aszály után Klasz Mártonnal tervet készített az Alföld öntözésére. Nevéhez fűződik a kiegyezés után megvalósítani szándékozott Duna—Tisza-csatorna terve is. 1874-től országos középítészeti felügyelőként nagy szerepe volt a tiszai árvédekezésekben. A szegedi árvízkatasztrófa után nevezték ki a Tisza-szabályozás élére (•Arad, 1825. jan. 17.). Irodalom Sárközy Imre: Régibb vízi mérnökeink... Bp., 1896. P. Károlyi Zsigmond: Boros Frigyes. Magyar Vízgazdálkodás, 1967/1. február 23-án f Arenstein József (Stuppach-Gloggnitz, Ausztria) matematikus, akadémikus. Hazánkban elsőként foglalkozott behatóan a Duna jégviszonyaival (*Pest, 1816. jún. 12.). Irodalom Színnyel József: Magyar Írók élete. Bp., 1891. március l-jén több évi előkészítő munka után életbe lépett a Tisza völgyében az árvíz-előrejelzés rendszere. Ezzel egyidejűleg megindult a vízjárási térképek közreadása is. Kezdetben csak árvizek idején jelentették meg, majd 1895-től mindmáig naponta is kézhez kapják az érdekeltek. Irodalom Stelczer Károly: A vízrajzi szolgálat 100 éve. Bp., 1986. március 28-án fMihálik János (Budapest) vízmérnök, a szabadságharc honvédezredese, a hazai műtárgyépítés egyik jeles képviselője. Egyik legjelentősebb munkája a bezdáni zsilip megépítése volt, amely egész Európában az első betonból épített ikamrazsilipnek számított. Hasonlóan kezdeményező szerepet játszott a klinkertéglák útépítési felhasználása terén is. Szakmai képességeit a Lajta-folyó szabályozási munkáinál is sikerrel érvényesítette (*Arad, 1818. dec. 28.). Irodalom Sárközy Imre: Régibb vízi mérnökeink... Bp., 1896. P. Károlyi Zsigmond: Mihállk Jánoa. Magyar Vízgazdálkodás, 1967/1. április 20-án Aradon 12 000 kh érdekeltségi területtel megalakult az „Arad—csanádi öntözőcsatorna társulat", amely célját az Alföld egyik legtermékenyebb részén az öntözéses gazdálkodás megindításában jelölte meg. Az öntözési tervek valóraváltását segítette az a tény is, hogy a korábban megép/tett (1890) mezőhegyesi Élővíz-csatorna lehetővé tette a belvizek elvezetését, így ezzel a feladattal már nem kellett megbirkózni. Irodalom A IX. ker. kultúrmérnöki hivatal 465/894. sz. alatt kiállított terve: Az Arad—csanádi öntözések. Arad, 1894. május 8-án fBaross Gábor (Budapest) közlekedéspolitikus. A Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium élén jelentős szerepe volt a magyar vízrajzi szolgálat életrehívásában, az Al-Duna (Vaskapu) szabályozásában, a fiumei tengeri kikötő fejlesztésében ... stb. (*Pruzsina, 1848. júl. 6.). Irodalom Magyar Életrajzi Lexikon. Bp., 1981. május 14-én felsőbb rendeletre 307 km

2 árterületi érdekeltséggel megalakult a Szigetközi Ármentesítő. Társulat. A kormányzat, amely elhatározta a Felső-Duna szabályozását — egységesen kívánta rendezni az ármentesítés és árvédelem kérdéseit is. Ezért a területen korábban működő érdekeltségeket a földmívelésügyi miniszter egyetlen társulatba tömörítette. Az ezt követő években kiépült töltésrendszereket az 1899. évi és az 1954. évi árvizek után jelentős mértékben meg kellett erősíteni. Irodalom \ Huszár Imre: A Szigetközi Armentesitő Társulat kivonatos ismertetése. Győr, 1930. június l-jén a Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága a „Balaton tudományos tanulmányozása" munka keretében felállított Siófokon és Keszthelyen 1—1 limnográfot, melyekkel a Balaton történetében elsőként készítettek folyamatos vízállási görbét. Irodalom Földrajzi Közlemények, 1893. augusztus 3-án *Vedres (Vojcsik) Lipót (Budapest) mérnök, a hazai vízellátási kérdések kiváló szakértője. A Fővárosi Vízművek alkalmazottjaként jelentős szerepe volt a vízvezeték hálózatok fejlesztése és a csőhálózatok fenntartása terén. Szakmai publikációinak zöme e kérdéskörökkel foglalkozik, s társszerzője volt a vízellátás első összefoglaló, magyar nyelvű kézikönyvének (tBudapest, 1962. dec. 4.). Irodalom Holló István: Vedres Lipót. Hidrológiai Közlöny, 1963/3. szeptember 28-án a belügyminiszter jóváhagyta a káposztásmegyeri vízmű építési terveit. A miniszteri döntést siettette az 1892. évi kolerajárvány is, s ennek következtében már 1893 áprilisában megkezdődhetett az építkezés. A vízmű teljes kiépülése (1904) lehetővé tette, hogy Pest városa a korábbi ideiglenes megoldások után állandóan működő és fejleszthető vízellátási rendszerrel rendelkezzen. Irodalom A 100 éves Fővárosi Vízművek. Bp., 1968. december 14-én *Inámi Bolgár László (Pozsony) mérnök. 1942-től a Felsőszabolcsi Tiszai Armentesitő Társulat igazgató főmérnökeként jelentős szerepe volt a terület belvízvédekezésének megszervezésében, szivattyútelepeinek kiépítésében és bővítésében. A társulatok áEamosítását követően több területi vízügyi szervezetnél dolgozott vezető beosztásban, utóbb a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság műszaki főnöke volt. E beosztásában az első vízgazdálkodási keretterv területi programját dolgozta ki (fBp., 1977. nov. 25.). Irodalom Magyar Életrajzi Lexikon, Bp., 1981. Megalakult a Makiári Vízhasználati Társulat 170 kisgazda összefogásával. Az érdekeltek az Egercsatorna vizével közel 107 ha rét öntözését tudták elvégezni. Ez volt a Tisza-völgy első önálló és valóban működő öntözőtársulata. Irodalom Lászlóffy Woldemár: A Tisza. Bp., 1982. Költségvetési pénzhiány miatt megszüntette tevékenységét a hazai gyógyforrások vizének megismertetésére és a hazai gyógyfürdőügy elősegítésére létrehozott Ásványvízelemző Intézet. A Lengyel Béla kémiaprofesszor által vezetett intézetet Trefort Ágoston támogatásával alapították a pesti tudományegyetemen 1886-ban. Irodalom Természettudományi Közlöny, 1892. 79