Hidrológiai tájékoztató, 1991

ISMERTETÉSEK, HÍREK - Dr. Siposs Zoltán: Kraft János: Pécs építéshidrológiai atlasza (Atlaszismertetés)

2. kép A „Sole" (tömény konyhasós oldat) képződése a mélyben Einzugsgebiet (Grundwasser-Neubildung) •= Vízgyűjtő terület (Felszín alatti víz képződése) Karst-Grundwasser = Karsztvíz Brunnhaus der Alten Saline = „Alten Saline" kútház Zu den Kurmittelhäusern. Gradierwerk usw. •= Szanatóriumokhoz. Sópárló üzemhez stb. Reichenhaller Kalk (Grundwasserleiter für gesättige Sole) = Reichanhallei mészkő [A telített Sole (tömény konyhasós oldat) vízvezető rétege] Salzgebirger (Laugung an den Grenzflächen) = sótömzs (Kilúgozódás a határfelületen) Ausgelaugte Gesteinstrümmer = Kilúgozódott kőzettörmelék In den Tiefen der Gebirge entsteht die Sole = A hegység mélyén képződik a „Sole" komplexumot részletesen tanulmányozni. Két kb. 80 fekvőhelyes szállodaépülettel rendelkezik, egy fedett, egy szabadtéri fürdőmedence, legkorszerűbb vízforgató, vízkezelő berendezésekkel, hőszivattyúkkal, hőcserélőkkel ellátva. A szálloda nélkülözhetetlen tartozéka (mint a kommunális fürdők esetén) a földalatti garázs. Ebben a magánszállodában is biztosítják a mozgásszervi betegségek gyógyításához szükséges személyi és műszaki feltételeket. A műszaki megoldások, vízkezelő berendezések, kabinok stb. számos figyelemre méltó itthon hasznosítható újdonságot tartalmaztak. Bad-Reichenhall, mint állami-városi szanatórium 1928-ban létesült. Az itteni vízgyógyászatot a nagy sótartalomra alapozták. Kiemelkedő a völgy magas csúcsokkal övezett (Untersberg, Lattengebirge) kivételes természeti szépsége. A mélységben 500 m-ig hatalmas 3—5 km átmérőjű sótömzs közbetelepülések találhatók. A gyógyvíz nagy sótartalma ezek kilúgozására vezethető vissza, tömény konyhasós oldat (Sole). A tanulmányút során egyébként lehetőségünk volt egy ma is működő sóbányát bejárnunk. A szanatórium gyógyterápiai felkészültsége, műszerezettsége a már említett korszerű színvonalat tükrözte. A meglátogatott intézményekről, az alkalmazott kezelési módokról, műszaki felkészültségről részletes prospektusok állnak rendelkezésre. Általános megállapítás, hogy az NSZK különböző területein rendkívül élénk, színvonalas beruházási tevékenység folyik a hévizek, gyógyvizek, gyógyászati és turisztikai hasznosítása érdekében. A vonatkozó ágazat fejlesztését kormányszinten kiemelten kezelik, mint az ipari szerkezetátalakítás egyik gazdaságilag sokat ígérő láncszemét. A jelenlegi hazai feltételeket figyelembe véve, félő, hogy kitűnő adottságaink ellenére lemaradásunk fokozódik és lekésünk a nemzetközi gyógyturizmus vérkeringésében történő intenzívebb bekapcsolódásról. Még nagyobb erőfeszítéseket kell tenni gyógyfürdőink balneotechnikai és balneoterápiai fejlesztése érdekében. A legközelebbi SITH kongresszus 1990-ben (IX. 10—16. között) a Szovjetunióban kerül megrendezésre. Javaslatunkat az 1992. évi megrendezésre nem tudták elfogadni. Chiostri úr a magyar szekciónak a XXVII. SITH kongresszus rendezését ajánlotta fel 1991-re. Dr. Pataki Nándor Atlaszismertetés Kraft János: Pécs épitéshidrológiai atlasza. Készült a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 3. Mérnökgeológiai Iroda 31. Építésföldtani—Építéshidrológiai Osztályán. Budapest, 1990. Térképvázlat 14 oldal, magyarázó szöveg 46 oldal 20 ábrával és 6 táblaoldallal. Közreműködött: Petz Rudolf és dr. Scheuer Gyula. Opponens: Sajgó Zsolt. Lektorálta: dr. Vitális György. Az európai fejlődés magával hozza, hogy városaink és falvaink, valamint közlekedési hálózataink továbbépüljenek. Ezeknek a feladatoknak szükségszerű megalapozója egy-egy terület vízföldtani és építéshidrológiai alapvető alapjainak tisztázása, információi és programelőkészítése. A Pécs város és közvetlen környékének építés- és hidrológiai térképezését a városi tanács és a Központi Földtani Hivatal anyagi támogatásával a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat végezte. Az Atlasz bemutatja, illetve vázolja Pécs város vízrajzi jellemzését, a vízföldtani viszonyokat, az építéshidrológiai adottságokat és tájegységeket, az atlasz szerkesztését és a térképeket. A „Vízföldtani viszonyok" című fejezetben a víztartó képződmények és rétegek elterjedésének ismertetése négy csoportba osztja a víztípusokat: 1. Karsztvíz a középső-triász képződményekben. 2. Rés- és hasadékvíz a fellazult felületű prekambriumi képződményekben és a mezozóos üledékanyag hasadékaiban, valamint repedéseiben. 3. Rétegvíz a laza, főleg harmadidőszaki üledékekben, továbbá a kettős porozitású szarmata mészkőben. 4. Talajvíz a felszíntől 20 méternél nem mélyebb helyzetű negyedidőszaki üledékekben. A vizek utánpótlása a lehullott csapadékból történik. A különböző víztartók mind a felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolata, mind a felszín alatti vizek egymás közötti kialakult állandó irányú, folyamatos kapcsolata alapján összefüggésben vannak. A szilárd kőzetek repedéshálózataiban gyorsabb a