Hidrológiai tájékoztató, 1991

ISMERTETÉSEK, HÍREK - Dr. Pataki Nándor: A SITH (Nemzetközi Balneológiai Társaság) XXV. Kongresszusa

A munkabizottságok beosztása: „A" csoport 1. Hidrogeológia és ásványvízfoglalás 2. Gyógyiszap 3. Ásványvíz-palaokozás 4. Fürdőépítés és gyógyhelytervezés. „B" csoport 1. Balneotechnika és fürdőtechnika 2. Fürdőgazdálkodás 3. Gyógyvíz vegyészet 4. Egészségügy. „C" csoport 1. Fürdőturizmus és világtermalizmus 2. Gyógyászati és mozgásszervi fürdők 3. Korrózió elleni védelem és anyagválasztás. A részvevők közreműködhettek mindhárom csoport egy-egy szekciójának munkájában. Az előadások rövid összefoglalóit egyébként német és francia nyelven kézhez kaptuk és az érdeklődők rendelkezésére állnak. Az előadások teljes szövegének gyűjteményét egy későbbi időpontban postázzák. A következőkben néhány — általunk — kiemelt előadásra hívjuk fel a figyelmet: Dr. Manfred Baumann (BRD): Hydrologie des Thermalwasservorkommens (Termálvízkészletek hidrogeológiája) J. Konopác (CSSR): Arsen in Mineralwässer und seine Beseitigung (Arzén az ásványvizekben és arzénmentesítés) W. Lorberg (BRD): Ausbau der Thermalbohrung II. in Bad Füssing (1964) mit allseitig gumierten Hagusta-rStahlrohren (A Bad-füssingi II. termálkút kiképzése teljesen gumírozott Hagusta acélcsövekkel [1964]( J. Artz (BRD): Praktische Beispiele des Heilquellenschutzes unter-Berücksichtigung der physikalischen Gesetze gasführender Quellen nach Prof. Dr. Kampe. (Gyakorlati példák a gyógyforrásvédelemre prof. Dr. Kampe gáztartalmú forrásokra vonatkozó fizikai törvényének figyelembevételével) H. J. Pickel, D. Schulze (BRD)

: Fassung einer Thermalwasserbohrung mit grossen Mengen und hohen Drucken von C0

2-Gas. (Magashozamú, nagynyomású C0

2-t tartalmazó termálfúrások kiképzése/foglalása) G. E. Kurzmann (BRD)

: Einwirkung von Ozon auf Werkstoffe (Ózon hatása a szerkezeti anyagokra N. özer (Türkei): Die balneotechnische Anwendung natürlicher Energiequellen in der Türkei (Természetes energiaforrások balneotechnikai hasznosítása Törökországban) I. Geier, R. Geier (BRD)

: Die Entwicklung von Kurorten und Baden in Beispielen. (Gyógyhelyek és fürdők fejlesztése az NSZK-ban, példákkal illusztrálva.) A hévíz és gyógyvíz hasznosítás iránt az utóbbi időben világszerte megnyilvánuló fokozódó érdeklődés hatására a műszaki-tudományos kutatás és fejlesztés terén felgyorsult a tevékenység, amit a nagy számú különböző szakterületet érintő, magasszínvonalú előadás is bizonyít. A kongresszuson rendkívül értékes, hasznos információ halmazhoz juthattunk hozzá. A nemzetközi színvonalhoz viszonyított jelentős lemaradásunk behozása elengedhetetlenné teszi a külföldi eredmények fokozott hazai hasznosítását és a hazai fejlesztő munka intenzifikálását. Magyar részről a következő előadások hangzottak el: Kiss Imre: Mehrzweck — Verwendung des Mineralwassers in dem Heil- und Mineralwasserbetrieb Apenta, Budapest (Ásványvíz többcélú hasznosítása a budapesti Apenta Gyógy- és Ásványvíz üzemben). Dr. Pataki Nándor: Salzausscheidung in Thermalwasserbrunnen Ungarns (Sókiválás a magyarországi termálkutakban). Az előadásokat követően több kérdés, hozzászólás hangzott el, pl. a só-, illetve vízkőkiválás a hévízkutak, illetve -fürdők üzemeltetésénél számos országban okoz problémát, így a jelenség igen nagy érdeklődést váltott ki. Jövőben várhatóan megnövekedhet a külföldi érdeklődés az alkalmazott vonatkozó hazai technológiák és vízkezelési módszerek iránt. A palackozás terén műanyagpalackozó létesítése és gyógy- és ásványvíz export vonatkozásában kezdődtek tárgyalások. Ribári László—D. Eichelsdörfer (NSZK) kollegájával közösen „Untersuchung der Hydraulik von Schwimmund Badebecken durch Färbversuche" (Űszó- és fürdőmedencék hidraulikai vizsgálata jelzőfolyadékkal) c. posztert állították ki. A fürdőmedence építés (mind kommunális, mind magán) jelenleg nagy érdeklődés tárgya az NSZK-ban a már kiépített magyar—NSZK kapcsolatok bővítése várható ezen a területen is. Az egyes munkabizottsági üléseken a szakmai-tudományos munka színvonalának további növelése állt a megbeszélések, esetenként viták középpontjában. Az egyes témacsoportokat illetően sor került részletes programok kidolgozására. A hidrogeológia és ásványvíz foglalások téma keretén belül pl. éles vita kerekedett arról, hogy a geotermikus energia külön témaként bekerüljön-e a programba. Mi más országokkal együtt a felvételét támogattuk, érdekes módon francia oldalról voltak ellenvetések. (Ezzel a geofizikusok foglalkoznak!?) Rendkívül értékes, hasznosítható információkat szereztünk a „Korrózió elleni védelem és anyagmegválasztás" c. munkabizottsági ülésen. Itt egyes NSZK gyártócégek által kidolgozott új védelmi módszerekről, illetve új anyagokról tájékoztattak bennünket. (Prospektusok rendelkezésre állnak.) A tudományos programot követően rendkívül hasznos tanulmányutakon vettünk részt. 1989. X. 18-án a Johanesbad Klinika-Gyógyhelyek Bad Füssing-ben, — BAD Griesbach — BAD Birnbach X. 19-én BAD Reichenhall-Berchtesgaden (Salzbergwerk) megtekintése volt programban. Bad Füssing és Bad Birnbachban, továbbá Bad Griesbachban létesített, viszonylag új, hévízfürdők (melyek együttesen az ún. „Alsó-Bajor termálfürdőháromszöget" képezik) fejlesztése az eredetileg 1937— 38 között végzett olajkutatásokra (mélység kb. 1500 m) vezethető vissza. Az annak idején Weiler Füssing-ben feltárt hévizet csak az ötvenes évek elején kezdték fürdési célokra hasznosítani. Johannesbad pl. 1969-ben létesült a balneo- és gyógyteohnika legkorszerűbb tervezési elveinek figyelembevételével. A terület feltárását és 1963—64-ben két további hévízfúrás lemélyítését követően, egy nagyarányú fejlődés indult meg, ami a német fürdőügy területén korábban nem volt tapasztalható. Amíg 1957ben 480 vendégágy mellett 48 000 vendégéjszakát regisztráltak, addig 1988-ban a vendégágyak száma kb. 13 000 és a vendégéjszakák száma túllépte a 3 milliós határt. A Bad Füssingenben elért sikerek hatására a 70-es évek közepén a közeli Birnbach és Griesbach helységekben további hévízkutakat mélyítettek, melyek hasonlóan a hévízfürdők rohamos fejlesztését eredményezték. Jóllehet a hévizek gyógyspektruma hasonló, a három fürdőhely kialakítása és fejlesztési koncepciója lényegesen különbözik egymástól. Bad Füssingben, a korábbi kis település jellegét teljesen figyelmen kívül hagyó, fürdőváros létesült, Bad Birnbachban kezdettől fogva tudatosan megőrizték a vidéki jelleget, Bad Griesbach-ban viszont a várostól kb. 2,5 km-re egy dombtetőn az alsó-bajor hagyományokat őrző kisvárosi jelleget felmutató fürdőhelyet építettek. Mindhárom fürdőhelyen a mozgásszervi gyógyítást helyezik előtérbe. A köz- és magángyógyhelyek öszszes vízfelülete mintegy 9000 m

2-re tehető és főszezonban több, mint 18 000 vendég veszi igénybe a szolgáltatásokat. A fürdők kialakításánál, ideértve a vízgépészeti berendezéseket is, a legkorszerűbb tervezési koncepciókat vették figyelembe. Jellemző, hogy ez nemcsak a nagy kommunális fürdőkre, hanem a kis magánszállodákra is vonatkozik. Egy kis magánszállóban (tulajdonosa magyar származású), módunk volt az egész 72