Hidrológiai tájékoztató, 1991
ISMERTETÉSEK, HÍREK - Dr. Dobos Irma: Budapest csatornáztörténetének kiállítása
Végül az MHT Ipari Vízgazdálkodási Szakosztályának feladataként jelölte meg a szakmai alapokon nyugvó, jó értelemben vett politizálást. A találkozó egyik legérdekesebb programja a szakmai konzultáció, fórum volt. A feltett kérdésekre az érintett tárcák képviselői válaszoltak. A válaszokból a következőket érdemes kiemelni: A 2/1979. OVH sz. rendelet visszavonásával kapcsolatban — a jogszabály a deregulációs program keretében került visszavonásra, de a benne foglalt főbb előírások, amelyeket felsőbbszintű jogszabályok is tartalmaznak, továbbra is érvényben vannak (pl. a Vízügyi Törvény előírásai a hidrotechnológusok alkalmazására vonatkozóan); — az ipari vízgazdálkodás jogi szabályozása a Németországban alkalmazott jogszabályokhoz hasonlóan fog történni. Szennyvíz- és csatornabírság — a szennyvízbírságot első fokon a környezetvédelmi hatóság szabja ki; — ugyanaz a hatóság jogosult egyedi minőségi paraméterek előírására; — a csatornabírságok kiszabását majd az önkormányzati hivatalok végzik, a szennyvíztelepeket üzemeltető cégek közreműködésével. Vízügyi Alap támogatás — a támogatás elnyerésének feltételei az 1991. évben változatlanok maradnak; — az Alap sorsáról, pénzügyi forrásairól és az odaítéléséről később születik döntés. Hatósági engedélyezés — a vízkészletek mennyiségi-minőségi védelme a környezetvédelmi hatóság feladata lesz; — a részletes szabályozás, eljárás formáit (a feladatkörök megosztása után) a jövőben dolgozzák ki. Hulladékok elhelyezése — a lényeg a hulladékok képződésének megelőzése, az elhelyezési, ártalmatlanítási igény csökkentése; — megoldásra vár a kommunális (települési) hulladékok elhelyezése és hasznosításának megoldása. Ipari, statisztikai adatszolgáltatás Az 1989. évi adatbázis összeállítása megtörtént, a rendszer működik. A további adatszolgáltatás módját és tartalmát ágazatközi egyeztetés alapján az önkormányzati igényeket is figyelembe véve kell kidolgozni. Környezethasználati díj A környezethasználati díj a természeti erőforrások takarékos használatát kell hogy elősegítse. Az egyik lényeges elem, hogy az elfogadható igénybevétel után díjat kell majd fizetni, viszont az indokolatlan igénybevételt és szennyezőanyag terhelést progresszív bírságokkal fogják szankcionálni. A második napon a résztvevők ipari üzemek vízgazdálkodási rendszerének ismertetését hallgatták meg, valamint megtekinttették a BVK és a TVK videofilmes bemutatóját. Az előadások alapvető célja olyan bevált vázgazdálkodási optimalizálási, szennyvízkezelési, valamint hulladék hasznosítási eljárások bemutatása volt, amelyek alkalmazása hasonló termelési profilú üzemekben indokolt. 10 előadás hangzott el és sajnos többször előfordult, hogy az előadó a rendelkezésre álló időben nem tudta minden, széles körű érdeklődésre számottartó gondolatait elmondani. Az Ipari Vízgazdálkodási Szakosztály ezért azt tervezi, hogy az üzemi vízgazdálkodási rendszereket bemutató előadásokat kiadja, hogy azok az üzemi hidrotechnológusok számára hozzáférhetők legyenek. Záró előadásként bemutatásra került az ipari vízgazdálkodási menedzser számítógépes program, az üzemi vízgazdálkodási rendszerek optimalizációjának egyik hatékony, jövőbeni eszköze. A rendezvény második napján rövid időre vendégünk volt dr. Juhász József, az MHT új elnöke. Üdvözlő szavaiban röviden utalt a Társaság előtt álló feladatokra, amelyek elvégzésében számít az Ipari Vízgazdálkodási Szakosztály tevékeny közreműködésére is. Zárszavában Balázs László, az OVH Vízellátás-csatornázás Főosztályának vezetője kiemelte, hogy a találkozó megrendezésének külön jelentőséget adott az ágazat átszervezése. Reményét fejezte ki, hogy az előadások és a konzultáció során elhangzottak hasznos útravalóul szolgálnak a megjelent hidrotechnológusok számára. Értékesnek ítélte az első nap minisztériumi tájékoztatóit és a fórumot még akkor is, ha a tárcák képviselői nem tudtak minden kérdést teljes egészében megválaszolni. A második nap az előadások és bemutatók változatosságával járult hozzá a rendezvény sikeréhez. Nem hanyagolható el a személyes találkozások jelentősége, amelyhez kellemes környezetet nyújtott a Palotaszálló, kitűnő rendezést a találkozó szervezői, vendéglátói. Szabó László—dr. Búzás Kálmánné ISMERTETÉSEK, HÍREK Budapest csatornázástörténetének kiállítása A Fővárosi Csatornázási Művek vezetősége közel 20 évvel ezelőtt tervezte, hogy megmenti és emléket állít a nagy elődök kiváló alkotásainak. Jól választottak, amikor a Csatornázástörténeti Gyűjtemény helyét az óbudai (Zsigmond téri) szivattyútelep gépházában jelölték ki. Az 1987-ben megnyitott kiállítás mindössze egy teremből áll és mégis teljes egészében bemutatja a fővárosi csatornázás kialakulását és fejlődését. A csatornák első nyomait ott találjuk, ahol a rómaiak kétezer évvel ezelőtt településeket alakítottak ki. Magukkal hozott magas szintű vízkultúrájukat a vízvezetékek és a fürdők mellett a csatornák is képviselik, s természetes volt például a középületekben és a lakóházakban a vízöblítéses mellékhelyiség. A szenny- és a csapadékvizet csatornahálózat gyűjtötte össze és vezette a Dunába. Ezek a kiváló mérnöki munkával megépített közművek azután a következő évszázadok viharaiban jóformán nyomtalanul elpusztultak. A középkorban főleg vízvezeték épült és vízemelő szerkezet szállította a Duna vizét a budai és az esztergomi várba. A szennyvízelvezetést egyszerűen oldották meg, az utcán folyatták le a legközelebbi befogadóig, illetve a Dunáig. Ez azután a járványok, a kolera és a pestis gyakori pusztításával járt együtt. Hosszú ideig nem ismerték fel a kifogástalan minőségű ivóvíz szerzésének és a szennyvíz elvezetésének szükségességét. Csak az 1700-as években foglalkoztak például az egyik szennyvízgyűjtő nagy vízfolyásnak, a Rákos-pataknak a szabályozásával azzal a céllal, hogy növeljék a víz esését, s ezáltal el 69