Hidrológiai tájékoztató, 1991

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Korim Kálmán: Az ásvány- és gyógyvizek királynője, Vichy

hogy az édesvízi mészkövek tanulmányozása és korbesorolásuk egy adott karsztterületen alapvető adatokat szolgálnak a karsztvízföldtani viszonyok fejlődéstörténetéhez. IRODALOM [1] Ambert P.: La region de Millau (Grand Causse). Mediterranée, 3. 52. 1984. 43—56. [2] Dubois P.: Notes karstologiques sur les Grands Causses. Bulletin de lá Société Longuedocienne de Geographie. Montpellier, 3—4. 108. 1985. 197—226. [3] Doromby E.: Spanyolország. Panoráma Útikönyvek. Bp. 1976. [4] Fabre G.: Tuls et travertins du Languedoc et des Causses majeurs. Medt

terranée, 1—2. 57. 1986. 66—70. [5] Jornet L.

: El Monasterio de Piedra. Zaragoza, 1984. [8] Goytre J. M. et al.: Edad de las terrazas y diques Travertinicos de las lagunas de Ruidera y sus lmplicationes paleoclimaticas. E

studios Geológia, 1. 44. 1988. 75—81. [7] Ordonez G. et al.: Petrographie et morphologie des edifices tuffeux quaternaires du centre de l'Espagne. Mediterranée, 1—2. 57. 1986. 52—60. [8] Vemet J. L.

: Ecológie des Causses au Quaternaire. Bulletin de la Société Longuedocienne de Geographie. Montpellier. 3—4. 108. 1985. 265—286. [9] Zötl J. G.: Karthidrologie. Springer Verlag. New York, 1977. Az ásvány- és gyógyvizek királynője, Vichy A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség 18. ülését Franciaországban, Clermont Ferrand-ban tartotta 1989 szeptemberében. Ennek során többek között a világhírű Vichy fürdőhely és a környék ásványvíz-előfordulásainak és a Saint-Yorre palackozó üzem megtekintésére egynapos tanulmányi kirándulást szerveztek, melyen alkalmunk volt részt venni. E tanulmányút során számos olyan vízföldtani sajátosságot, érdekességet tapasztaltunk, melynek közreadása és ismertetése feltétlenül hasznos és gondolatébresztő. A Vichy-medence a Központi Masszívum ősi kristályos kőzetekből (főleg gránitból) álló tömegének északi lejtőjén, az Allier folyó mentén helyezkedik el az úgynevezett Limagne-síkság keleti és északi szegélyén. Ez az észak—déli lefutású medence Vichy város vonalában mindössze 20 km széles (1. ábra). * Előadásként elhangzott az MHT Balneotechnikai Szakosztály, a Hidrogeológiai Szakosztály és a SITH Magyar Szekciója 1990. november 6-i előadóülésén. Vichy szinte fogalom az ásvány- és hévizek vonatkozásában. A város a római Aquis caldis helyén települt, ahol annak idején termák, vízvezetékek, villák és templomok álltak. Két ma is működő forrás még a régi római forrásfoglalásból tör felszínre. Az első hévízhasznosító létesítményt is a rómaiak építették Aquae Callidae néven. E hévizes kultúrközpontot azután a barbárok lerombolták, melyet jóval későbben XIII. Lajos teremtett újjá. Madame de Sévigné már itt gyógyította reumáját. A fürdőhelyet igazából III. Napóleon hozta divatba, s az első kaszinót is ő alapította. Vichy a maga ásvány- és hévízgazdagságával, gyönyörűen kiépített balneológiai és balneoterápiai létesítményeivel, mintegy 250 szállodájával a világ egyik legismertebb, s legmodernebb fürdőhelye, s a vizek királynőjének tekintik. Evian és Vittel mellett ezen a környéken palackozzák Franciaországban a legtöbb ásványvizet (évente több mint 300 millió palack). A városnak csupán 35 ezer lakosa van, de az áprilistól október közepéig tartó fürdési idényben több mint 100 ezer fürdővendég tartózkodik itt. Ami a" vidék földtani felépítését illeti, a Vichymedence aljzata és kerete paleozóos kristályos kőzetekből. uralkodóan gránitból áll, mely az eocén végén, a pireneusi hegységképződés során két nagy észak— déli irányú szegélytörés mentén szakadt be, tektonikus árkot alkotva. Ezt az árkot azután harmadés negyedidőszaki üledékek töltötték ki. A környéken végzett mélygeofizikai mérések kéregkivékonyodást mutattak ki. A Mohorovióic felület mintegy 23— 30 km mélységben húzódik a felszín alatt (ami hasonló a Magyar medencében észlelt viszonyokhoz). Az észak—déli nagy szegélyvetődések, melyek helyenként 1000 méteres ugrómagasságot is elérnek, nagy szerepet játszanak az ásvány- és hévizek genezisében. Ezek a törések a mélységi vízáramlás és vízfelszállás pályái és útvonalai. Joggal nevezik ezeket termális töréseknek. Ugyanakkor ezek a törések teszik lehetővé a COj-feláramlást a felső földköpenyből és az alsó földkéregrészből. A Vichy-medenoét kitöltő üledéksorozat a következő: Alluvium: Kavics- és homoklerakodások. Vastagságuk 8—10 m. Miocén: Az alluviális üledékek feküjében miocén márgaképződmény helyezkedik el vízszintes vagy kis dőlésű településben. Ez a szintálló, 5—10 m vastag márgaréteg impermeábilis fedőt képez. A márga alatt azután 100—150 m közötti összvastagságban márga-, agyag- és homokrétegek váltakozásából álló üledéksorozat következik. A homokrétegek jobbára homoklencsék, melyek vastagsága 10 cm-től 2,5 m-ig terjedően változik. Eme vastag üledéksorozat közvetlenül települ a paleozóos gránitaljzaitra. A medence vázlatos földtani felépítését a 2. ábra szemlélteti. Ami a vízföldtani viszonyokat illeti, ebből a szempontból a legfontosabb sajátság az észak—déli nagy M0ULINS tMONTLUCON "^^Commentry '•Jq Palisse •Q°Cusset 1 v/Gannat \\W/, '/ Randai 'Rióm / CLERM0NTE Ambert®, 1. ábra Vichy és környéke áttekintő térképe 62