Hidrológiai tájékoztató, 1991

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Korim Kálmán: Az ásvány- és gyógyvizek királynője, Vichy

Ny K 2. ábra A Limagnei-medence eszményi földtani szelvénye (Pierre Decros utáin) regionális szegélytörés elsődleges ásvány-, hévíz- és gázszolgáltató szerepe. E törés részben közvetlenül, részben a harmadidőszaki homoktestekbe közvetve jut­tatja a mélységi vizeket és a C0 2 gázt. Vichy köz­vetlen környékén a vízforrások egyik csoportja a nagy O^tól körülbelül 10 m-ig 400—410 mm-es 0-jű acél­cső (úgynevezett alluviális rakat); 10-től 90—100 m-ig 200—210 mm 0-jű acél védő­rakat. E két csőrakat felszínig van cementezve. A kútba 80—90 mm 0-jű acél vagy vörösréz fel­szállócsövet (termelőcsövet) építenek be. A talpon az ásványvíztároló homoklencsék szintjében szűrőszerke­zetet helyeznek el. Az ásványvíztermelő kutak kezdetben viszonylag kis mélységűek voltak, majd fokozatosan növekedett a feltárási mélység. A kutak többsége kezdetben fel­szökő volt, ma már a szivattyús kutak vannak több­ségben. A vízhozamok meglehetősen szóles határon be­lül változnak. így a Saiint-Yorre csoport területén ösz­szesen 110 kút termel, ebből 7 kút felszökő, míg a többi szivattyús. Atlagmélységük 40 méter. Gáz—víz viszonyuk körülbelül 2,0. A kutak hozama 1,5—12 l/min között váltakozik. A kitermelt víz hőmérsék­lete 12,5—14,5 °C. A Vichy-medence különböző ásványvíz-lelőhelyein mélyített kutak száma 200 körüli. CELESTINS EAU MINERALE NATURELLEGAZEUSE VICHY ETAT - FRANCE VICHY CELESTINS COMPOSITION MOYENNE EN GA.: QjUfitt Ni + ...1265 HC03- 32«5 Ca + + . 0 090 Cl- ... 0 22Í K+ . .0071 SW - 0129 M f l + + 0009 H03- .. 0002 OfCREI O WIÉHtl PUBLIC 231 1861 1.25 le COMfWGME FERMIfRf M l £TABUSSfM£NT THERMAL DE VICHY VICHY I Altiét 1 CELESTINS NAIURAÍLY SPARKLING MINERAL WATER. -VICHY ETAT -fRANCE­3. ábra A Vichy Celestins forrás vizének címkéje VICHY CELESTINS l'usaoe des eau< oe Wtíiy Etat Mímel űe compíetei elte* »1 • «clton caenlaisaote du séiou a Mctiy Hegutai us« 01 II* «atets of Vkfty-íut etiaoles one » cOTKHeie ai Home It* terelici4 efleca Dl trc treatment a' me »a IUOUCU COOTLIJ rr5H I «1 1. • 1 I a törés (az úgynevezett tápláló törés) közelében helyez­kedik el. Ezek nagy hozamukkal és nagy gázossá­gukkal tűnnek ki. Viszont a források második cso­portja e töréstől távolabb esve már kisebb hozamúak és gáztartalmuk is kisebb. Ugyanez áll a forrásvi­zekben oldott sótartalomra is, minthogy minél kö­zelebb vannak a töréshez, annál nagyobb az ösz­szes sótartalmuk. Ellenkezőleg, minél távolabb esnek e töréstől, annál hígabbak a forrásvizek. Mindamel­lett a Vichy-medence összes forrás- és kútvize meg­lehetősen hasonló az összes oldott sótartalom tekin­tetében. Vichyben összesen 12 ásvány- és hévízforrás isme­retes. Közülük legjelentősebbek a Hopital, a Grandé Grille, a Chomel, a Célestins és a Le Lys. E nagyhozamú források bázisként vehetők, s el­sődleges vizet szolgáltatnak, míg a szivattyús kutak már keveredett vizet adnak. Vagyis a Vichyben le­vő források vízutánpótlási útvonala meglehetősen kü­lönböző. Sok víz felszállás közben hőveszteséget szen­ved, sőt a talajvízzel is keveredhet. A forrásvizek egy része meleg: Le Lys 60 °C, Grande Grille 43 °C, Chomel 43 °C, Hopital 34 °C, míg másik része langyos: Célestins 19 °C (3. ábra). A meleg és langyos források vizét a Hall des Sourcesben gyűjtik össze, mely ivókúraszalon. A Vichy-medence másik lényeges ásványvíz-előfor­dulási helye az úgynevezett Saint-Yorre csoport, mely St.-Sylvestre Pragoulint — St.-Priest — Bramefant — Hauterive-t és Cousse-t — foglalja magába. Saint­Yorre 6 km távolságra esik Vichytől. Immár 100 éve folyik itt ásványvízkitermelés a különböző mélységű kutakból. Az átlagosan 100 m talpmélységű kutak kiképzése főbb vonásokban a következő: A vizek vegyi összetételére nézve két példát gadunk ki: Saint-Yorre Vichy „Active" „Grande Grille" forrás forrás mg/l mg/l Nátrium 1 860 1 889 Kálium 127 95 Kalcium 80 105 Magnézium 8 11 Vas 1 0,9 Klorid 337 348 Szulfát 174 189 Hidrogénkarbonát 4 489 4 720 Kation + anion összesen 7 076 7 357 A szabad gáz 98—99 százalékban co 2 A Vichyben a feltörő ásvány- és hévizek felhasz­nálása a XVIII. század végéig kizárólag belneoterá­piai jellegű volt, a vizek a gyógyászat szolgálatá­ban állottak. Később azután változatossabbá vált a víz felhasználásának módja, s ma már a palacko­zásnak igen nagy szerepe van. Ma már összesen öt palackozóüzem működik. A legnagyobb palackozó cég a Société Commerciale d' Eaux Minérales du Bas­sin de Vichy, amely 1947-ben 75 millió, 1956-ban 167 millió, ma pedig közel 300 millió palack ásvány­vizet forgalmaz. Az ásvány- és hévíz védőterület nagysága a Vichy­medencében 15 600 hektár. A védőterülettel kapcso­latos rendelkezések igen szigorúak. Dr. Korim Kálmán 63

Next

/
Thumbnails
Contents