Hidrológiai tájékoztató, 1991
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Németh Kálmán: Sopron és környéke szennyvizeinek kezelése
Sopron és környéke szennyvizeinek kezelése NÉMETH KÁLMÁN Sopron és Környéke Vlz- és Csatornamű Vállalat, Sopron Közép-Európa egyik legszebb, klímájában is igen kedvelt tája az Alpokalja és vidéke. Sopron e tájnak már a középkorban egyik jelentős központja, napjaink idegenforgalmi és gyógyüdülési centruma. Természet- és tájvédelmi körzet, ami kiemelten igényli a környezetvédelmi teendők végrehajtását, köztük a vízfolyások és a talaj védelmét. A keletkezett szennyvizek megfelelő kezelése meghatározó a témában, amit a város régi és mai, vezetői mindig nagyon komolyan vettek. Sopron közüzemi vízellátása 1892-ben létesült, a kibocsátott szennyvizeket a csapadékcsatornák, ún. „egyesített rendszer"-ben szállították a vízfolyásokba. Ennek káros hatását már kezdetben felismerték a városatyák és 1906-ban megterveztették a biológiai szennyvíztisztításra is alkalmas „Dittler rendszerű, élenyítőtestes" tisztítóművet. Az elődök gazdasági helyzete sem lehetett jobb a miénknél, mert a század elején, de a két világháborút követően sem építettek a város részére szennyvíztisztítóművet. A víz- és talajszennyezés gondja főként 1956 után jelentkezett, amikor a város bezártságának megszűnésével megindult a fejlődés, rohamosan emelkedett a vízfogyasztás. Ekkor már elkerülhetetlen volt foglalkozni a szennyvizek összegyűjtésének és tisztításának kérdésével. Utólag most, a tapasztalatokra is tekintettel úgy ítéljük meg, hogy elődeink a megvalósításkor nem a legjobb utat választották akkor, amikor a meglevő csatornarendszer szétválasztásával tervezték a szennyvizeket összegyűjteni, majd tisztítani. A szűkös, erre a célra fordítható pénzügyi keretet ugyanis sokáig felélte a csatornaszétválasztás, így a tisztítómű egy csonka részének — a mechanikai tisztítási fokozat felének — megépítésére csak 1968—70ben kerülhetett sor. A csapadékvíz kizárását ugyanakkor a mai napig is csupán részben sikerült megoldani, vagyis egy hígításra tervezett tisztítási technológia eredményesebb lett volna. A választott úton azonban most már tovább haladni, vagyis a szétválasztás folytatásán túl, törekedni kellett a napi 15 000 m 3 mechanikai tisztításhoz a biológiai fokozatot is megépíteni. A nagyobb részében tanácsi támogatással megvalósított fejlesztésre 1985—86ban kerülhetett sor (1. kép). 1. kép. A soproni biológiai szennyvíztisztító-telep (15 000 m 3/d) Fővállalkozóként a Tatabányai Szénbányák Fővállalkozás és Gépgyár végezte a munkát, kiemelt acélműtárgyak és saját gyártmányok beépítésével. A technológia legfontosabb eleme a levegőbevitelt megvalósító rotorok egysége, amivel a próbaüzem során gondok adódtak. A gyártmány ilyen méretben, a nagy oxigénigény és az eddigiekhez képest hatalmas műtárgyak miatt, egyedinek tekinthető, beállításuk és üzemrendjük kialakítása komoly feladatot jelentett. Ebben, a hidraulikai kép és az oxigénelosztás kimérésében, a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet Vízellátási és Csatornázási Osztálya nyújtott segítséget, igen jó eredménnyel. A csúcsterhelések hatásait is csillapítva el tudtuk érni, hogy a tisztítási hatásfok (KOI-ben) a mechanikai 40—50%-os értékről 85—87%-ra javult. A távozó szennyvízre vonatkozó 100—120 mg/l KOI ugyan még kissé a megengedett határérték felett van, de ennek tartásával már a befogadó Ikva-patak vízminősége fokozatosan regenerálódhat. A szennyvíztisztítás fajlagos költsége így, az inflációt leszámítva is, a háromszorosára nőtt. A víztelenített iszap mennyisége ötszörösére nőtt, napi 25—30 m 3. A szikkasztóágyak teljes kihasználása mellett folyamatosan gépi víztelenítés is történik. Az iszap elhelyezésére ideiglenes megoldást találtunk, az a városi szeméttelepre jut, ahol a biogáz termelését javítja. Meg kellene oldani az iszap feldolgozását, gazdaságos elhelyezését, mivel minősége alkalmas mezőgazdasági felhasználásra, ehhez azonban hiányzik az érintettek érdekeltsége. A telep kapacitását jelenleg 10—15%-kal lépjük túl, ami még a tisztításra nézve elviselhető, de a mennyiség további növelése már a hatásfok romlásához vezet. Szükségszerű, hogy a soproni szennyvíztisztító-telep következő ütemének előkészítését már most megkezdjük, bár a kivitelezés ma pénzügyileg kilátástalan. Sopronkőhida a városhoz tartozó település, itt találhatók a börtön és a város családi házas beépítésére alkalmas szabad területek. Az építések folytatásának jelenlegi akadálya éppen a szennyvíztisztító-telep túlterhelése, ami 10%-os mértékével a tisztítási hatásfokot ugyan még nem rontja, de növekedése azt is veszélybe sodorná. A telepről távozó tisztított szennyvíznek igen szigorú a minőségi követelménye, miután az a Fertő tó vízgyűjtőjén helyezkedik el. Jelenleg ez az 1975-ben felújított telep biológiai tisztítással igen jól üzemel. A 90%-os (KOI) hatásfokon belül kedvező, hogy az ülepítés javításán keresztül 60%-os foszforeltávolítás is megvalósul, ami a Fertő tó miatt szigorított elvárás. A biztonságos üzemet egyedül a börtön lökésszerű mennyiségi és minőségi növekedése zavarja, ami nem ritka jelenség. Az érkező szennyvíz minősége kétszer rosszabb az átlagos városi szennyvizeknél, aminek következménye, hogy az említett kedvező hatásfok mellett sem tudjuk az előírt vízminőséget tartani. A telep hiányossága, hogy az iszap víztelenítése helyben nincs megoldva, de a bővítés előkészítését is napirenden kell tartani. Fertőrákos község az Alpokalja egyik legsérülékenyebb területén, a lajtamészkő alkotta Fertő-parti karsztpadon települt. Ugyanitt van Sopron egyik vízműtelepe, amely napi 7000 m 3 ivóvizet adó vízkészletével a városnak fontos vízbázisa. A közüzemű vízellátás hatására megnövekedett szennyvíz elhelyezése, elvezetése, tisztítása nem megoldott, ezért a vízkészlet minősége fokozatosan romlik, nitrát tekintetében a tűrhető kategóriába került. Környezetvédelmi, de vízellátási szempontból is igen fontos és sürgős lenne a község szennyvizeinek az összegyűjtése és tisztítása.' A község lakossága ugyan vállalná a terheket, de ez a költségeknek csak a kisebbik részét jelenti, szükséges lenne a társadalom segítsége is. A községi tisztítótelepre kellene juttatni a Sopronhoz tartozó, de a község területén fekvő fertői vitorlástelep szennyvizét is. A fürdőzést, sportolást és üdü42