Hidrológiai tájékoztató, 1991

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Siposs Zoltán: Javaslat a dunai nemzetközi hajóút magyarországi szakaszának vízföldtani térképezésére

korlatilag a tengerszint feletti magasság megjelenése a hossz függvényében. Az esésgörbe meredeksége jól jellemzi a nagyobb és kisebb esésű szakaszokat. Az általunk alkalmazott módszer az esést úgynevezett esésoszlopokkal adja meg. Az oszlopmagasság az egyes — patakot metsző — szintvonalak közötti szakasz átlagos lejtését szemlélteti. Ennek a meredekségnek a konkrét értéke mértékléc segítségével mind százalékban, mind fokban leolvasható. (A lejtés növekedésével a pontosság csökken. Térképészeti okára most nem térünk ki.) A környezeti tényezők közül a hidrográfia, a növényzet és az antropogén környezet hármas bontásban került a térképre, azaz a jobb part és a bal part mellett a közvetlen vízfolyáspart is elkülönül. Az utóbbi két adottság együttesen jelenik meg, mert a térképen felületként megjelenő növénytakarót változtatja át legszembetűnőbben az ember „kultúrtájjá", humán környezetté. Az adott ökológiai jellemzőkön belül a minőségi elkülönítésre két lehetőség is adódik. Az egyik a jelkulccsal történő ábrázolás, amikor grafikus jelekkel szimbolizálni lehet a más geológiai, éghajlati stb. tulajdonságokkal rendelkező szakaszokat. Könnyítést nyújt ehhez egyes tudományterületek rendkívül kiforrott jelkulcsrendszere, mint például a geológiáé. Másik megoldásnak kínálkozik a szöveges megírás. Emellett döntöttünk több okból is. Egyrészt a térképszerű ábrázolás (vagy egyszerűbben térkép) maga is zsúfolt információkkal. Másrészt a kiforrott jelkulcsok (legjobb példa a geológiáé) a nem azon a tudomány területén dolgozók számára bonyolultak, zavaróak lehetnek, megnehezítik a térkép használatát. Az sem elhanyagolható szempont, hogy hosszabb időt igényel az információfeldolgozásban a jelkulcs alkalmazása — különösen annak, aki járatlan abban —, hiszen ez kétlépcsős művelet (a jelkulcsot át kell fordítani az agyban), míg a szöveges megírás egylépcsősnek tekinthető. A vízkémiai és fizikai adatok jelentik a vízfolyásokra vonatkozóan a legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló információt, melyek a vízminőség szempontjából alapvetőek. A térképen (mely rövidített megnevezés a térképszerű ábrázolást jelenti) a legtöbb felületet ezeknek az értékeknek a feltüntetése foglalja el a térkép alsó szektorában. A feldolgozás módja kategorizált értékábrázolás. A horizontális irányban, vagyis folyásirány mentén megjelenő egyes paraméterek (melyek az adott mérőhelyeken mért adatok kiterjesztése alapján szemléletesek) a legfontosabb fizikai és kémiai jellemzőket jelentik (levegőhőmérséklet, vízhőmérséklet, vízhozam és oxigéntelítettség, oxigénfogyasztás — KMnO< —, pH, vezetőképesség, lúgosság, összes keménység, kalcium-, magnézium-, ammónium- klorid-ion tartalom). A paraméterek „sorait" függőleges vonalak szakítják meg. (Ezek a határválasztói a térképen kiterjesztetten ábrázolt adatoknak is.) A térkép alapján látszólag az egyes fizikai és kémiai adatok nagy területekre érvényesek, ezért mindenképpen meg kell jegyezni, hogy valójában csak — az adott időpontokban — a mérési helyekre vonatkoznak. Az ábrázolt értékek nem alapadatok, hanem az adattömeg átlagos és szélső értékei. A szélső érték az oxigéntelítettség kivételével — ahol minimum — mindenütt maximumot jelent. Az alkalmazott összetett kategóriák a KGST, az ivóvíz és EüM—OCH Ágazati Szabványtervezet Vízminőségszabvány értékeinek figyelembevételével jöttek létre. A jelkulcs a legalsó szektorban a kategóriák és rövidítések teljes feloldását tartalmazza. Az egész térképnek egységes méretaránya van, ami a térképvázlatra és a kiegyenesített folyóvíz hosszára vonatkozik. Az ökológiai paraméterek között lehet meglelni a kilométerbeosztást. Ennek alapján nem jelent problémát az egyes mérési pontok vagy jellegzetes szakaszok folyókilométer szerinti megállapítása. A mérőhelyek mind a lejtés, mind a környezeti adottságok és a mért adatok szektoránál is a folyókilométer mentén megtalálhatók. A megoldás, a módszer természetesen nem teljesen kiforrott, bár a harmadik generációs térképek is elkészültek. A sajátos szerkezetnek köszönhetően a módosításokat, adatmennyiség-változtatásokat relatíve egyszerűen lehet a térképen végrehajtani. A komplex ábrázolás — remélhetőleg — az ökológiai adottságok vizuális megjelenítésével segítséget nyújthat ökológiai problémák megoldására, összefüggések feltárására serkenthet, vagy ilyen megállapításokra adhat lehetőségeit. IRODALOM [1] Bentzlk F.: Zala megye felszíni vizelnek minősége. Hidrológiai Közlöny, 44. 1964. 88—92. [2] Donászy E.: A Pécsi-víz és a Fekete-víz elszennyeződése. Hidrológiai Közlöny, 36. 1956. 44—65. [3] Donászy E.: A Kapós elszennyeződése. Hidrológiai Közlöny, 36. 1956. 297—306. [4] Entz B.: Az aszófői Séd, továbbá a Pécsely-patak és az aszófői Séd torkolata közt a Balatonba ömlő patakok hőmérsékleti és vízkémiai viszonyai — a pataki elsődleges termelésről. Annál. Blol. Tihany, 1958. 25. 109—136. [5] A. Kohler, H. Vollrath und Elisabeth Belsl: Zur Verbreitung, Vergesellschaftung und Ökologie der Gefäss — Makrophyten im Fliess wassersystem Moosach (Münchener Ebene). Arch. Hydrobiol. 69. Stuttgart, Dezember 1971. 333—365. [6] Slmonyl P.: Kísérlet egy patak ökológiai viszonyainak térképi ábrázolására (Apátkúti-patak). (Szakdolgozat.) ELTE TTK, Budapest. 1981. 1—116. [7] Simonyl P.: Vízfolyások ökológiai értékelésének új lehetősége térképészeti ábrázolási módszer segítségével. (Doktori disszertáció.) ELTE TTK, Budapest, 1987. 1—259. [8] Váncsa A.—L.: A Sajó öntisztulása 1967-ben. Hidrológiai Közlöny, 52. 1972. 60—67. Javaslat a dunai nemzetközi hajóút magyarországi szakaszának vízföldtani térképezésére DR. SIPOSS ZOLTÁN Magyar Állami Földtani Intézet A Rajna—Majna—Duna csatorna nemzetközi hajóút a különféle tervek szerint az 1990-es évek közepére valószínűleg elteészül. Ezek után a Dunán nagyobb vízi közlekedésre lehet számítani. így a kialakuló hajóút környékének többoldalú vizsgálata közben a vízföldtani vonatkozások megismerésének szükségessége is felvetődik. A magyar területen keresztül folyó Duna a különféle földtani képződményekbe vájt medrével változó morfológiai egységeket képez [32]. A folyószakaszok eltérő mivolta miatt a kőzethordalék eredete és leülepedése, valamint az elhordás miatt a lepusztítás, lekopás hatása is változatos lesz [5, 6], A feltöltődés hatására a folyamatosan változó folyómedrek mélységei elsekélyesedhetnek. A gyorsabban változó csapadék felhalmozódásától függetlenül is a vízszivárgások befolyása és a folyami vízhozamok növekedése és csökkenése változó eróziós tevékenysé28