Hidrológiai tájékoztató, 1991

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Siposs Zoltán: Javaslat a dunai nemzetközi hajóút magyarországi szakaszának vízföldtani térképezésére

get fejt ki [38], Az amerikai legjelentősebb vízi erőmű, illetve zsilip gátjai közül huszonegy létesítményt vizsgálva azt tapasztalták az U. S. Geological Survey geológusai, hogy a gátak után többszáz km távolságra is több mint egy évitizedig a víz mennyiségében, a folyóvíz eróziós tevékenységében és az üledékben változások mutatkoznak. így földtani és vízföldtani mérések, illetve megfigyelések szükségesek. A Duna mindkét partján körülbelül 20 kilométeres sávban a német geológusok elkészítették a Regensburg és Passau közötti rész 1:200 000 méretarányú áttekintő vízföldtani térképét [11, 21, 22]. A magyarországi 1:1 000 000 és 1:500 000 méretarányú áttekintő vízföldtani térképek megjelenése után [25, 28, 29, 31, 34, 37] időszerű lenne egy részletesebb speciális folyó menti vízföldtani térkép készítése is (1. ábra). 1. ábra A javasolt térképszerkesztés területe 1. Pozsony—Gönyü közötti szakasz durva hordalékkal, 2. Gönyü—Dunaalmás közötti szakasz a meder kavicsaljzatába jobban beágyazódva, 3. A Közép-hegység előtere, 4. A Középhegység területe, 5. Csepeltől Fajszig a meder kavicsaljzatba ágyazva, 6. Faisztól Mohácsig finomabb hordalékból épült partok, 7. A Villányi-hegység és környéke, 8. A Dráva folyó közvetlen környéke A Dráva horvátországi részén folyamszabályozást végeznek és vízierőmű-építést kezdenek. Az északi parton, magyar területen is hatása lesz ezeknek a műveleteknek [30], Ezért a Dráva és a Duna-szakasz együttes értékelése előtérbe kerülhet. A Dunántúlt határoló két folyó környékének vízföldtani térképe szerkesztésében felhasználható a Magyar Állami Földtani Intézetben található adattári és publikált anyag [10, 12, 16, 24, 26, 35]. Az intézeti anyag a hasonló témákkal foglalkozó intézetek publikált vízföldtani munkáik adataival és eredményeivel is [20, 23, 27, 33, 36] kiegészülhet. A speciálisan készülő térképek előzetes prognosztikus áttekintést nyújthatnak a gazdasági szakembereknek a program elkészítéséhez [3, 17], A vízföldtani alapok ismerete után kerülhet sor a továbbiakban az egyéb hidrológiai vizsgálatokra [13]. Az értékelés áttekintésére ajánlott térképekhez javaslandó jelkulcs (2. ábra) nemcsak a part menti talajvizes rétegeket [1, 9, 14], hanem összefüggéseiben a mé2. ábra A szerkesztésre javasolt vízföldtani térkép részlete l. Jelentős talajvíz a negyedidőszaki rétegekben, 2. Jó és változó víztároló rétegvizes terület (a mélyben karsztvíz is lehet), 3. Helyi víztárolók a vulkáni képződmények hasadékvizes területein (mélyebben karszt- vagy rétegvíz is lehet), 4. Jó víztároló, karsztvizes terület, 5. Változó víztároló és vízzáró terület (mélyebben víztároló kőzetek is lehetnek), 6. Gyenge víztároló és vízzáró terület (mélyebben víztároló kőzet nem valószínű), 7. Rossz víztároló, jelentős kiterjedésű vízzáró rétegekkel (mélyebben víztároló nincs, vagy nem valószínű), 8. Felszíni vízválasztó, 9. Felszínalatti karszt- és rétegvíz mozgási iránya, 10. Felszínalatti talajvíz mozgási iránya, 11. Forrás, 12. Hévíz övezet fontosabb fúrása, 13. Észlelt és feltételezett vető, 14. Talajvíz kb. tükre a felszín alatt, 15. Rétegvíz kb. tükre a felszín alatt, 16. Karsztvíz kb. tükre (mB. f.) lyebben települő rétegvizes, hasadékvizes [2, 7, 8] és karsztvizes [4, 15, 18, 19] földtani képződményeket is minősíti. A jelen tanulmányhoz tartozó gazdag irodalomjegyzék mind a tervezett térképezési feladat megoldásához, mind a kérdésben való tájékozódáshoz jó segítséget nyújt. IRODALOM [1] Altnőder A.—Aujeszky G.—

Scheuer Gy.: Dunai parti szűrésű vizek védelmének vízföldtani alapjai Dunaföldvár— Mohács között. Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet Vízkészletvédelem, Salgótarján. Magyar Hidrológiai Társaság kiadványa, Bp. 1987. 485—496. [2] Báldl T.: Magyarországi oligocén és alsómiocén formációk. Akadémiai Kiadó, Bp. 1983. 13] Bognár J.—Szebényi L.—Siposs Z.: Szénhidrogén-csőtávvezetékek optimális nyomvonalának meghatározása számítógéppel építésföldtani térkép alapján. A MÁFl Evi Jelentése az 1976. évről, Bp. 1978. 275—280. [4] Böcker T.—

Liebe P.—Lorberer A—Szilágyi C.: A Dunántúli-középhegység főkarsztvíz-tárolójában és a kapcsoló29