Hidrológiai tájékoztató, 1990

2. szám - Fejér László: Vízügyi évfordulók az 1991. évben

Vízügyi évfordulók az 1991. évben 575 éve, 1416-ban Luxemburgi Zsigmond német-római császár és magyar király Hartmann nürnbergi csőkovácosal megépíttette a budai királyi palota vízvezetékét. Ezzel az országban elsőként Buda rendelkezett szivattyús vízvezetékkel. Irodalom Zolnay László: Ünnep és hétköznap a középkori Budán. Budapest, 1975. 525 éve, 1466-ban Az uralkodó nagy szárazság miatt a Fertő tó csaknem teljesen kiszáradt, a halak kipusztultak belőle, úgyhogy a csemegeszámba menő halakat a Balatonból kellett Sopronba szállítani. Irodalom Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig. Budapest, 1962. 325 éve, 1666-ban szeptember 26-án született Loew, Andreas (Sopron), Sopron városának főfizikusa (főorvosa), akinek hazánkban az első rendszeres időjárási megfigyeléseket köszönhetjük (f 1710 máj. 20. Sopron). Irodalom Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701—1800-ig. Budapest, 1970. Irodalom 250 éve, 1741-ben Június—júliusban Kiskunlacháza térségében oly hatalmas árvíz pusztított, hogy az egész falut elseperte. Ezt követően költöztek a lakosok arra a helyre, ahol a város napjainkban is áll. Irodalom Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701—1800-ig. Budapest, 1970. 225 éve, 1766-ban Április 10-én született Lipszky János (Szedlicsna — Trencsén vm.) térképész, katonatiszt. 1804—1806 között megjelentetett „Tabula generalis Regni Hungáriáé .. ."című országtérképe mérföldkő a Magyarország-térképek sorában (f 1826. máj. 2. Szedlicsna). Irodalom Fodor Ferenc: Magyar térképírás II. köt. Budapest, 1953. Ugyancsak ebben az esztendőben született Raisz (Reisz) Keresztély (Christian) mérnök. Gömör vármegye mérnökeként számos vízrajzi térképet készített, s neki köszönhető az aggteleki Baradla-barlang karsztjelenségeinek első ismertetése, és a barlang egy szép térképe (f 1849). Irodalom Szlnnyel József: Magyar írók élete. Budapest, 1906. Fodor Ferenc: Magyar vízmérnököknek a Tisza völgyben . .. Budapest, 1957. 200 éve, 1791-ben szeptember 21-én született gróf Széchenyi István (Bécs) a reformkorszak kiemelkedő személyisége, a „legnagyobb magyar". Egyéb tevékenységén kízül jelentős szerepet játszotta dunai, a balatoni gőzhajózás megteremtésében; a Tisza és az AlDuna szabályozásában, az óbudai hajógyár létrehozásában, a Lánchíd megalkotásában (f 1860. ápr. 8. Döbling). Irodalom. Lipthay Sándor: Gróf Széchenyi István műszaki alkotásai. Budapest, 1896. 1791. márc. 25-én született Lamm (Lám) Jakab (Szepesbéla) vízmérnök. Kezdetben az ungvári kincstári uradalom, majd a kassai műszaki kerület főmérnökeként dolgozott. Nevéhez fűződik a Vásárhelyi-féle Tisza-terv alternatívájaként kidolgozott megkerülő csatornás változat Oj-1855. aug. 24. Ungvár). Irodalom Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza völgyben ... Budapest, 1957. * született; meghalt 1791-ben (?) született Lányi Sámuel (Igló) vízmérnök, festőművész. Kezdetben a Duna-mappáció mérnöke volt, majd 1834-ben az első magyar térképészeti intézet a Tisza térképészet vezetőjévé nevezték ki. Munkatársaival közösen mért és készített közel két és félezer tiszai térképlap a hazai vízrajzi térképészet kimagasló teljesítménye (-|-1860. márc. 9. ? Kékkő). Irodalom Bendefy László: Lányi életútja 1791—1860. Müv. tört. Értesítő, 1971. 3. sz. Hrenkó Pál: Lányi Sámuel földmérnök. Nógrád megyei Miíz. Evkönyve, 1987. Bendefy László: Lányi Sámuel 1791—1860. Hidrológiai Tájékoztató, 1967. nov. 8—13. 1791-ben született Lechner József (Ómoldova) vízmérnök, a Helytartótanácsnak alárendelt országos műszaki szervezet az Építési Főigazgatóság munkatársa, majd 1839-től vezetője. Jelentős szerepe volt az 1838-as árvíz utáni Duna-szabályozási tervek elkészítésében, és a hazai állami vízimunkálatok irányításában (f 1846. febr. 20. Buda). Irodalom Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza völgyében . .. Budapest, 1957. Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége... Budapest, 1987. 175 éve, 1816-ban Január 16-án elhunyt Rausch Ferenc (Pozsony) jezsuita egyetemi tanár. Az Institutum Geometricumban a gyakorlati mértan és a vízépítészet tanára volt, 1792-től a pesti egyetem rektori méltóságát is betöltötte. Számos egyetemi tankönyv szerzője volt (*1743. szept. 13. Prellenkirchen). Irodalom Szinnyei József: Magyar írók élete. Budapest, 1906. Március 29-én született Korizmics László (Aggszentpéter) agrárpolitikus, mérnök. (Rövid életrajzi szócikkét az Évfordulóink ... 1986. évi kötete közli!) Irodalom Szinnyei József: Magyar írók élete. Budapest, 1899. Galgóczy Károly: Emlékbeszéd Korizmics László... felett. MTA Emlékbeszédek, IV. köt. 10. sz. Budapest, 1887. 1816-ban született Lechner Gyula (Kassa) mérnök, középítési felügyelő, vízügyi szakíró. Mint a közmunka és közlekedésügyi minisztérium Dunaszabályozási állandó Bizottsága tagjának jelentékeny szerepe volt a szabályozási ügyek előremozdításában. A Tiszántúli Öntöző és Hajózó-csatornával kapcsolatos legfontosabb tanulmánya a mérnökegylet közlönyében jelent meg (f 1881. márc. 26. Budapest). Irodalom Szinnyei József: Magyar írók élete... Budapest, 1900. 150 éve, 1841-ben A pesti Városligetben megnyitotta kapuit Scheibel József kezelésében a város első gőzfürdője, akkori nevén az „orosz fürdő". Irodalom Budapest Lexikon. Budapest, 1973. 125 éve, 1866-ban A június—július hónapban Pesten pusztító kolerajárvány több, mint ezer áldozatot szedett. Tekintettel arra, hogy a járvány oka az ivóvízkutakat szennyező magas talajvízállás volt, a város vezetősége ekkor döntött egy vezetékes ivóvízhálózat kiépítése mellett. Irodalom Budapest csatornázása. Budapest, 1972. 1866. augusztus 21-én született Kallivoda Andor (Űjszász) erdőmérnök, az Alföld-fásítás egyik szervezője. Aranyosmaróton, Nagyatádon, Szabadkán, Besztercén, végül Kecskeméten mint erdőigazgató tevékenykedett, (f 1936. jan. 11. Kecskemét). Irodalom Magyar Életrajzi Lexikon I. 39