Hidrológiai tájékoztató, 1990

2. szám - Fejér László: Vízügyi évfordulók az 1991. évben

1866. szeptember 28-án fejezték be az ország első hévízkútjának fúrási munkálatait. A harkányi hévízfúrás Zsigmondy Vilmos bányamérnök nevéhez fűződik. Irodalom Csath Béla: A Zsigmondyak szerepe a magyar vízkutatás és fúrás történetében. Budapest, 1983. 1866. október 26-án született Kenessey Béla (Iváncsa) vízmérnök, szakíró. Hosszú időn át a Vízügyi Közlemények szerkesztője volt. Az első világháborút követő évtizedben a hazai vízrajzi szolgálat vezetőjeként a vízügyi műszaki propaganda egyik irányítója volt (f 1936. márc. 25. Budapest). Irodalom Vízügyi Közlemények, 1936. 100 éve, 1891-ben Január 1-től a vízügyek egységes kezelésére — a korábbi négy minisztériumi osztályból — életrehívták az Országos Vízépítészeti és Talajjavító Hivatalt. A Hivatal első főnöke Kvassay Jenő lett. Irodalom Vízügyi Közlemények, 1892. Január 7-én született Horváth József (Budapest) gépészmérnök. 1948-tól az egységes vízügyi igazgatásban tevékenykedett, mint az Országos Vízügyi Főigazgatóság osztályvezetője. A szakágazat 75 távlati terveinek kidolgozását irányította (t 1976. január 5. Budapest). Irodalom Magyar Életrajzi Lexikon, III. Február 10-én született Tőry (Tögl) Károly (Budatétény) folyammérnök. Pályájának első éveiben műegyetemi oktatóként, majd a győri folyammérnöki hivatal vezetőjeként dolgozott. A második világháború idején a Vízrajzi Intézet igazgatója volt. Gazdag folyammérnöki tapasztalatait később a Nemzetközi Duna-Bizottságnál kamatoztatta. Szakirodalmi tevékenységéből kiemelkedik a „Duna és szabályozása" c. monográfia (f 1975. ápr. 17. Budapest). Irodalom Hidrológiai Közlöny, 1975. Április 12-én a Vasárnapi Űjság hírül adta, hogy a „Balaton tudományos kikutatása tárgyában a Magyar Földrajzi Társaság által Lóczy Lajos elnöklete alatt kiküldött bizottság megkezdte működését ...". A tó és környékének természeti (és társadalmi) viszonyait feltáró több évtizedes kutatómunka a magyar földrajztudomány nemzetközi méretekben is páratlan vállalkozása volt. Irodalom A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei (könyvsorozat) 1891. május 29-én született Mazalán Pál (Igló) bányamérnök, hidrológus. Jelentős szerepe volt a hazai ivó- és ipari vízellátás fejlesztésében, valamint egyes külföldi és magyarországi kőolajfeltárások- gg ban (f 1959. dec. 3. Budapest). Irodalom, Hidrológiai Közlöny, 1960. Június 3-án elhunyt Patrubány Gergely (Budapest) orvos, a település-egészségügy tudományának és gyakorlatának egyik hazai úttörője (* 1830. Erzsébetváros). Irodalom Orvosi Hetilap, 1891. Budapest Lexikon, Budapest 1973. Július 27-én született dr. Sebestyén Olga (Nagyenyed) biológus, a biológiai tudomány doktora. Több évtizeden keresztül a tihanyi Biológiai Kutató Intézet vezető munkatársa. Szakmai, szakirodalmi munkásságának elismeréseképpen a Nemzetközi Limnológiai Társaság (első női) alelnökévé választották (t 1986. nov. 25. Tihany). Irodalom Bérezik Árpád: Dr. Sebestyén Olga 80 éves. Az MTA Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének Évkönyve, 1971. XXXVIII. 7—10. November 19-én született Németh Endre (Pécs) mérnök, egyetemi tanár. Mint kultúrmérnök behatóan foglalkozott a hazai halászati és öntözési viszonyok fejlesztésével. 1940 és 1962 között a budapesti műegyetem professzora, számos könyv és tankönyv írója, több külföldi tudományos szervezet kitüntetett tagja (t 1976. jún. 3. Budapest). Irodalom Hidrológiai Közlöny, 1977. Megjelent Zawadowsky Alfréd „Magyarország vizeinek statisztikája" c. munkája, amely első ízben foglalta össze a főbb magyarországi folyókra vonatkozó legfontosabb vízrajzi, szabályozási, gazdasági adatokat. A kétkötetes munkát különösen becsessé teszi, hogy az elmúlt évszázad viszontagságos történelme miatt számos adatnak egyedüli forrásává vált. Megalakult a Magyar Szent Korona Országainak Balneológiai Egyesülete. Az egyesület működése a hazai fürdőügy fejlődésében jelentős előrelépést jelentett. Irodalom Budapest Lexikon. Budapest, 1973. éve, 1916-ban Június 12-én elhunyt Zsigmondy Béla (Budapest) gépészmérnök, vállalkozó, számtalan hazai mélyfúrású kút tervezője és kivitelezője (* 1848. márc. 7. Pest). Irodalom Csath Béla: A Zsigmondyak szerepe a magyar vízkutatás és fúrás történetében. Budapest, 1983. éve, 1941-ben Augusztus 3-án elhunyt Benedek József (Budapest) mérnök, a ívzügyi szolgálat egyik legkiválóbb műtárgyépítő mérnöke. Űttörő munkát végzett az alapozások területén. 1934—1937 között a vízügyi szolgálat vezetője volt (* 1876. ápr. 15. Tokaj). Irodalom Vízügyi Közlemények, 1942. Október 22-én elhunyt Róna Zsigmond (Budapest) meteorológus, a magyarországi éghajlatkutatás neves személyisége, az Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet egykori igazgatója (* 1860. dec. 13. Turdosin). Irodalom Magyar Életrajzi Lexikon, Budapest 1969. A Hortobágy—Berettyó főcsatorna hármas-körösi torkolatában elkészült a Hortobágyi Arvízkapu. A főcsatornán ezzel — megfelelő vízállás esetén — lehetővé vált a hajózás, s mód nyílott a HármasKörös árvizeinek kizárására is. Irodalom Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők. Budapest, 1963. éve, 1966-ban Január 23-án kihirdették és életbe lépett a kormány 5/1966. rendelete „A káros vízszennyezésről és a szennyvízbírság mértékéről". Irodalom Vízügyi Értesítő, 1966. Az egészségügyi miniszter a budapesti Apenta keserűvizet, a Ferenc József keserűvizet és a Hunyadi János keserűvizet elismert gyógyvízzé nyilvánította, valamint a Harkány III. számú hévízkút vizét elismert ásványvízzé nyilvánította. Irodalom Vízügyi Értesítő, 1966. Február 10-én elhunyt Károlyi Zoltán (Budapest) mérnök, a természetes vízfolyások hidraulikájának kiváló művelője. Különösen a medermorfológiai vizsgálatok terén ért el jelentős eredményeket (* 1905. máj. 7. Pécs). Irodalom Vízügyi Közlemények, 1966. Fejér László