Hidrológiai tájékoztató, 1990

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Gyarmati József: A hazai gyógyiszapigény kielégítése

b) alláptőzeg: tápanyagokban gazdag, eutróf jellegű vizekben keletkezik, magasabb rendű növények humi­fikálódott maradványait tartalmazza (80—90% víztar­talom jellemzi), c) lápföldek: átmenetet képeznek a tőzeg és a hu­muszos talaj között; sok ásványi anyagot tartalmaznak. 4. Kevert peloidok. A különböző iszapok természetes keverékei tartoznak ide, ilyen pl. a Hévízi-tó iszapja. 5. Gyógyföldek. Vulkáni kőzetek mállóstermékei. A mállási sorban pelit (iszap): 0,02—0,002 mm szemcse­nagyságú anyag. 6. Természetes peloidok. Különböző összetételű és el­készítésű anyagok. A magyar orvosi gyakorlatban az „iszap" vagy „gyógyiszap" kifejezés honosodott meg, a peloidfajták konkrét megjelölése nélkül. Az iszapkezelések hatásai Amikor az a cél, hogy a kezelt testrészt minél hosz­szabb ideig egyenletes melegen tartsuk, akkor nagy hő­kapacitású és kis hővezető képességű anyagot haszná­lunk: erre a célra az iszapok a legkiválóbbak. Az iszap fizikai hatásait, főleg termikus viselkedését a vízben oldhatatlan anyagok határozzák meg. A felhaj­tóerő ugyanúgy érvényesül, mint a fürdőkezelésnél, de itt nagyobb a súrlódási ellenállás, nagyobb a hidro­sztatikai nyomás, lényeges az apró szemcsék összessé­gében jelenitős dörzshatása. Balneotechnikailag fontos a vízkapacitás*: fürdésre legjobb a 100%, pakolásra a 80% víztartalmú massza. A hőhatás is döntő mérték­ben függ a víztartalomtól: minél hígabb egy iszap, an­nál közelebb áll tulajdonságaiban a vízhez. Élettanilag a hőérzékélő receptorok közvetlen ingerlése mellett a vegetatív rostok vasomotoros hatásával, axon-reflexek­kal, hisztaminszerű anyagokkal és acetiloholin-hatás­sal is számolnunk kell. A magasaibb hőmérséklet ked­vező immunológiai szempontból is „általában", míg gyulladásos ízületi betegségeknél egyes immunfolya­matok aktiválása káros, tehát az iszapkezelés tilos. Kémiai hatást azon anyagoktól várhatunk, melyek felszívódni képesek, itt legfontosabb a lipoid*-oldé­konyság. Az egyik legfontosabb anyagnak a ként tart­juk (minden ízületi betegségben kénhiány van az ízü­leti porcban, így érthető, hogy a világ összes kénes vi­ze és iszapja eleve jó a mozgásszervi betegségek keze­lésére). Az iszapkezelések mai formái Iszaptó (pl. Hévíz): természetes állapotban van min­den, biztosított a függőleges testhelyzetű fürdőzés, in­differens a temperatúra (nem terheli meg a vérkerin­gést), minden fizikai hatás jobban érvényesül; Iszap-medence (taposó-fürdő): nagy az iszapigénye és gond a hőmérséklet egyenletességének biztosítása; Iszap-kádfürdő: csak híg iszap használható, csak egyszeri iszapfelhasználás lehetséges. Költségigényes: rozsdamentes berendezés szükséges, viszont roppant elegáns körülmények biztosíthatók. Pakolás vagy göngyölés: lepedő-gumilepedő-pléd bo­rításban az előírrt testrészre adott, átlag 4 cm vastag­ságban alkalmazott iszap massza; Európában a legelter­jedtebb forma. Iszappaszta: melegítéssel vagy anélkül, néhány mm vastagságban kenik fel a kezelendő testrészre, és a pa­kolásnál leírt begöngyölést alkalmazzák. Krém- vagy kenőcs-maszk: bőrgyógyászatban, koz­metológiában használt módszer; sok szervesanyagot és kalciumkarbonátot tartalmaznak és általában kénesek ezek a készítmények. Speciális applikációk: a Szovjetunióban használják a rec talis (végbél) és vaginális (hüvelyi) iszapkezelése­ket, valamint az iszapfacsarékkal átitatott hüvely-tam­ponokat. Iszapkivonatok: főleg tőzegekből készülnek, fürdő-, ivókúra-, iontophoresis céljára ajánlott gyógyhatású anyagok. Magyar iszapok A Balaton iszapja: elvileg alkalmas gyógyászati cél­ra. Átlag 13% szervesanyag tartalma van. Ahhoz, hogy a vízben a kalcium-hidrogén-karibonát oldatban ma­radjon, szabad szénsav jelenléte szükséges. A „mész­szénsav" egyensúly labilis, könnyű a karbonát kiválá­sa (hullámverés, hőmérsékletváltozás, növényi asszimi­láció hatására stb.). A Velencei-tó iszapja: eutróf (tápanyagban gazdag) tavunk iszapösszetétele hullámverés függvénye. Gyttja­típusú szaprolit (szerves iszap): a mélyben anaerob viszonyok között kénhidrogén képződik; sok szilikátot, kalcitot és 15% szerves anyagot tartalmaz. Elvileg gyó­gyászati célra kiválóan alkalmas lenne. Hajdúszoboszló iszapja: részben a forrás hozza ma­gával az elmállott kőzetet, részben a kalcium-karbo­náttá alakuló toalcium-hidrogén-karbonát vonja be az ásványi- és növényi részecskéket, törmeléket a Csóna­kázó-tóban. Mindössze 0,3% szerves anyagot tartalmaz. Felhasználásra kész állapotban mindazt tartalmazza, amit a szoboszlói víz, pH-ja 10,5 — erősen lúgos. Harkány forrás-iszapja: a gyógyvíz karbonilszulfiá­jának bomlásakor elemi kén is keletkezik, mely kivá­lik, lerakódik. Az iszap durvaszemcséjű (e szempont­ból gyógyászatilag csak kb. 20%-a megfelelő), viszont 10% ként tartalmaz. Napi termelődő mennyisége kevés. A Hévízi-tó iszapja: kevert típusú, sok ásványi anya­got tartalmazó tőzegből képződő „korpa", mely az áramlással lebegtetve a lefolyócsatornában tonnaszám­ra rakódik le. A tó iszapvesztesége évről évre nő, így gondoskodni kell az iszap mesterséges előállításáról. (Évente 16 000 kg a saját kórházi felhasználás, 51 000 kg eladásra kerül.) Szabadalmaztatott eljárás alapján a gyógyvízzel összehozott natív tőzeg kolloidmalomban megőrölve standard minőségben tudja az iszapigényt kielégíteni. Kolop iszapja: Tiszasüly külterületén védett terület­ről termelik ki a fővárosi gyógyfürdőkben használt ás­ványi eredetű iszapot. A Maros folyó iszapjai: 1—2% szerves anyagot tar­talmazó lebegtetett folyami hordalék, ún. Schlick, sok ezer q-ra tehető használható mennyisége, viszont gond, hogy mindig máshol deponálódik. A pH 7,18. A gyakor­latilag 99% vízben oldhatatlan anyag tartalom miatt kémiai hatás nincs, fizikai tulajdonságai viszont kivá­lóak. Hőtartási szempontból legjobb a szerves iszap (Hévíz, Balaton), közepesen jó a Schlick, legkevésbé hőitartó a tiszta ásványos iszap. A világ talán legismertebb iszapja Battaglia „fan­go"-ja. Szemcsenagyság-összehasonlítás: finom homok iszap (0,002—0,0002 mm) agyag Maros: 32 59 9 % Battaglia: 36 53 11 *Vízkapacitás: az a maximális vízmennyiség, amelyet 1 g peloid összes szilárd alkotórészei visszatartani képesek, ha szobahőmérsékleten úgy tartjuk elzárva, hogy párolgás nem lehetsége.s • Lipoidok: vízben nem oldódó zsírszerű anyagok. Gond: a standardizálhatóság nehézsége, összességé­ben elmondható, hogy több figyelmet, szervezettséget igényelne e jó minőségű iszap. Gyógyászati szempontból tartalék tőzegmezők Csögle: a Marcal mentén fekvő tőzegmező tőzeg­iszapja már teljesen homogén, rostos anyag nélküli. Hévízi vízzel keverve a próbaőrlések kiváló minőségű iszapot eredményeztek. Pötréte (Zalaszentmihály): rétláp; igen jó minőségű tőzeg. Alsó rétege tőzegiszap előállítására alkalmas (és ezt a réteget kár csak kertészeti célra felhasználni).

Next

/
Thumbnails
Contents