Hidrológiai tájékoztató, 1990

2. szám - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Kraft János-dr. Scheuer Gyula-dr. Schweitzer Ferenc: A Mecsek hegységi források és üledékfelhalmozó tevékenységük vizsgálata

4. ábra A Csurgó forrási édesvízi mészkő felhalmozódás szelvénye l. Édesvízi mészkő, 2. Fekükőzet 1. kép A pécsi Tettye forrás édesvízi mészkő feltárása 2. kép A Kánya forrásnál a patakmederben képződő gátsor részlete volgyoldal L Q. a Konya a a a forrás 3. ábra Áttekintő vázlat a Kánya forrás által felhalmozott édesvízi mészkő gátsorról 1. Patak rézsű, 2. Patak meder, 3. Lépcsős édesvízi mészkő gátrendszer, 4. Mészkő gátak a mederben, 5. Folyásirány erre a típusra jellemzőek. A források mészkőképző kapacitásától és a vízhozam nagyságától, valamint a lejtő morfológiai adottságaitól függően fejlődik ki a forrásvízi mészkő. Vannak olyan esetek, amikor csak egy keskeny sávban, vagy pedig legyezőszerűen szétterülve rakta le a forrás karbonát anyagát (4. ábra). A forrásvízi mészköveket korbesorolás szempontjából vizsgálva rögzíthető, hogy azok legnagyobb része nagyon fiatal holocénkori, napjainkig történő képződés mellett. E megállapítást alátámasztják azok a megfigyelések, hogy a mészkövek túlnyomó többsége a legfiatalabb domborzati formákra (völgytalp) települnek. Miután a holocénen belül különböző éghajlati fázisok voltak, amelyek nem egyformán segítették elő a mészkőképződést, mert pl. a mogyoró fázis száraz— meleg kontinentális klímája úgy hatott vissza a forrásokon keresztül a karbonát felhalmozódásra, hogy az elégtelen csapadék mellett a csökkent beszivárgás miatt, kisebb volt a források hozama, továbbá a karsztot fedő talajréteg korlátozóbb biológiai aktivitása miatt kevesebb mészanyagot tartalmaznak a források, így erősen csökkent, vagy megszűnt üledékfelhalmozó tevékenységük. A mészkiválás szempontjából kedvezőtlen adottságú mogyorófázis után következő tölgyfázis (atlanti fázis), amely a 2500—5000 év közötti időszakot fogja át, szubmediterrán éghajlati viszonyai révén nagyon kedvezett a forrásvízi mészkő képződésnek. Lényegében ezt a klímafázist tekinthetjük a mészkő felhalmozódás csúcspontjának. Természetesen a mészkőképződés tovább folytatódott, sőt napjainkban is tart, de csökkent intenzitással. Az előbbi megállapítást alátámasztják a holoeén forrás vízi mészkövek C

u-es izotópvizsgálati eredményei a környező országokban. Így többek között a jugoszláviai izotópvizsgálatok szerint — ahol nagyon gyakoriak a völgyi mészkövek (Plitvice) — a lerakódások túlnyomó többsége az atlanti fázisban (tölgyfázis) keletkezett. Indokolt lenne a Pécs környéki forrásvizeknek is ilyen jellegű részletes feldolgozása, mert az új adatok teljesebbé tennék a Mecsek hegységre vonatkozó holoeén floriszítikai és klímatörténeti ismereteinket. A Tettye forrásvízi mészkő előfordulásnál a holoeén kori lerakódásokon túlmenően már idősebb mészanyag is kimutatható (2. kép). Valószínűnek látszik, hogy a Tettyénél a mészfelhailmozódájs már az íalsópleisztocénben megkezdődött, mert a paleo-karszthidrológiai vizsgálatok a forrás korát erre az időre rögzítik. A megfigyelések szerint több egymás melletti és feletti mészkőgeneráció mutatható ki. E települési és kifejlődési adottságok azt bizonyítják, a forrás mészképző tevékenysége időszakonként megszakadt, illetve gyengült, máskor pedig felerősödött. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a környezeti viszonyok (éghajlat) csak esetenként és időszakosan alakultak olyan kedvezően, amelyek a forrásvízi mészkőképződést elősegítették. Miután a forrás kora a vízföldtani vizsgálatok alapján alsó-pleisztocénre rögzíthető, így a mészkő felhalmozódása már ebben a korban megkezdődött, amely megszakításokkal egészen napjainkig tartott és a forrás foglalásával szűnt meg. összefoglalóan a Mecsek hegységre vonatkozóan megállapítható, hogy a vízföldtani adottságok fejlődéstörténete folyamán csak esetenként és helyileg nagyon