Hidrológiai tájékoztató, 1990

2. szám - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Szentirmai István: Nógrád megye vízföldtani tárgyú és vonatkozású kutatási jelentései az Országos Földtani Adattárban

korlátozottan alakultak ki olyan viszonyok, amelyek a forrásvízi mészkőképződésnek kedveztek. így lényegesen eltérőek a mecseki mészkőképződési adottságok, mint a Budai- és Gerecse hegységieké, mert ott a pliocén—pleisztocén folyamán igen gyakori és jelentős forrásvízi mészkőképződés történt, amely a Mecsekben már nem mutatható ki. Ebből eredően az összehasonlított hegységek paleo-karsztvízföldtani viszonyaiban lényeges és alapvető különbségek voltak. IRODALOM [1] Chikán G. et al.: Pécs mérnökgeológiai térképsorozata. Földtani térképek és magyarázók. Kézirat, FTV Adattár. [2] FTV: Vízszerzési és vízkémiai szakvélemények. 1960— 1989. között. Kézirat, FTV Adattár. [3] Kraft J— Scheuer Gy

.—Schweitzer F.: A Pécs környéki forráslerakódások vizsgálata. Pécsi Műszaki Szemle, 31. 3. 1986. 13—18. [4] Kralt J— Scheuer Gy.: Üjabb hidrológiai adatok a Keleti-Mecsekből. Pécsi Műszaki Szemle, 33. 3. 1988. 18—23. [5] MKBT Dunántúli Területi Szervezet Forrásbizottsága: Mecseki forráskataszter. Pécs, 1984—1987. Kézirat. [6] Rónaki L.: Mecsek hegység vízföldtani áttekintése. Tankönyvkiadó 2. kötet. Bp. [7] Schmidt E. R. et. al.: Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1962. [8] Wein Gy.: A mecsek-hegységbeü kisújbányai medence karszthidrológiája. Hidrológiai Közlöny, 39. 4. 1959. 298—302. Nógrád megye vízföldtani tárgyú és vonatkozású kutatási jelentései az Országos Földtani Adattárban DR. SZENTIRMAI ISTVÁN Magyar Állami Földtani Intézet A Magyar Állami Földtani Intézet Dokumentációs Főosztálya keretében működő Országos Földtani Adattár kutatói feladatuknak tartják, hogy az Adattárban tárolt (gyűjtött) kutatási jelentésekről (témájukról) a szakmai és egyáltalán az érdeklődő közönség számára tájékoztatást nyújtsanak. Ez a tájékoztatás több irányú és most már mondhatni rendszeres. Ezt a munkát nyilvánvalóan irányítja az a felismerés és belátás, hogy bármiféle rögzített anyag a szakavatott kutató (felhasználó) számára is csak rendszerezett (feltárt) állapotában használható gazdaságosan. A jelen közlemény is a felhasználók irodalom és adatkeresési tudatosságát kívánja elősegíteni. Az Adattár az általa gyűjtött ismeret és adathalmaz feltárásán tervszerűen dolgozik. Ez a munka elsődleges: alaptevékenység [3, 4, 5]; a tematikus feltáró közlemények, mint a jelenlegi is, e munka szükségszerű mellék- vagy többlettermékei. Mindenféle munkavégzés bizonyos rendszer szerint történik — tárgybeli ismertetésünk alapja az országon belüli legnagyobb közigazgatási egység: a megye. Eddigi vizsgálódásaink során nem találtunk olyan politikai-közigazgatási egységet, amely egyben földtani egység is lenne. Mégis bármilyen terület, földtani megítélése felépítésében gyökerezik. Nógrád megye földtani alkata a vízföldtan (vízszerzés, vízellátás) tekintetében kifejezetten rossznak mondható. A terület alaphegységéről — medencealjzatáról — meglehetősen hiányos ismereteink vannak: paleozóos metamorf, mezozóos törmelékes és vegyi (mészkő) felépítésű; biztos viszont, hogy helyenként 2000 m-t meghaladó mélységben települ. A medencekitöltés nagy vastagságú képződményei teljesen vagy túlnyomó részben az oligocén rossz—közepes vízadó rétegei. A szerkezettől függően ezek fedőjében vagy mellett a miocén, pliocén és még fiatalabb rétegek, képződmények települnek [2], A vázolt földtani viszonyokat áttekintően szemlélteti a Vitális Gy.-tői (1987) származó „Az Északi-középhegység vízföldtani tömbszelvénye" c. (T 14 150 adattári számú) tanulmány. A megye területére eső, vagy egészével foglalkozó területi jelentések besorolására a téma szerinti felosztást találtuk jónak. Esetenként ez a besorolás is igen tág határú. A figyelembe vett jelentéseket az irodalomjegyzékben tételesen nem soroljuk fel, de hivatkozás esetén a szövegben megadjuk adattári kérőszámukat. — Az 1. ábra szerint az Országos Földtani Adattárban 80 db — a megye területére eső — vízföldtani jelentés található, az ábrázolt téma és szlám szerinti megoszlásban. A jelentések földrajzi elhelyezkedését a 2. ábra szemlélteti. Ezen az általános tárgyú jelentéseket nem tüntettük fel, csupán azokat, amelyek helyhez (településhez) köthetők. — Az ábra ezenkívül némi földtani tájékoztatást is nyújt, ugyanis vázlatosan feltüntettük az oligocén fölötti kőszéntartalmú, illetve általában a kőszénmeddő képződmények elterjedését. Látható az ábráról, hogy az Adattárban fellelhető vízföldtani tárgyú, illetve vonatkozású szakvélemények, jelentések elsősorban a bányászatilag érintett területekre összpontosulnak. Nyilvánvaló, hogy Nógrád megye gazdasági fejlodesét, jelentőségét bizonyos területre: a Salgótarján— Nagybátony közötti részen található barnakőszénkincs adta, jelentős nehéz- és feldolgozóipart vonzva magához; az első világháborúig teljesen más politikai konstellációjú és ennek megfelelően más földrajzi viszonylatú területen. A barnakőszén bányászata a bányahatósági iratok szerint [1] 142 esztendővel ezelőtt, 1848-ban kezdődött. A kőszén ipari használatba vétele a máig terjedő szűk másfél évszázadra és az azt követő ma még beláthatatlan időkre megszabta(ja) a terület vízproblémáit. — Ez kezdetben és ma is az ipari lakossági vízigény kielégítésében nyilvánuld) meg. Ma már környezetvédelmi kérdés is! Az 1. ábra besorolási szempontjait és a jelentesek mennyiségi alakulását is figyelembe véve: célszerűnek látjuk az ismertetést a vízvédelem tárgykörével kezdeni. A bányászattal foglalkozó kutatási jelentések szükségszerűen és elvárásosan foglalkoznak a bányászatot érintő vízföldtani viszonyokkal. — A földtani felépítésből következően a Salgótarjáni (Nógrádi) barnakőszénterületen a bányászat nem vízveszélyes. Normális viszonyok között a vízemelés néhány liter vagy 10 l/min; mégis akadtak csaknem katasztrofális vízbetörések is a területen. Ez a helyzet mindenkor a művelő-bányászat vízveszélyt alábecsülő nézőpontjából következett, a vészelhárítással kapcsolatos feladatok alábecsüléséből. Vízveszélyt jelentett az ún. öregségi bányavíz. Tudvalevő, hogy a területen, Salgótarján környékén, a legjobb minőségű barnakőszéntelepeket az 1945. évig csaknem lefejtették. A régi bányaüregekben felgyülemlett víz elemi erővel tör be az újólag megnyitott bányatérbe — leküzdése felkészületlenül lehetetlen. Az általános tapasztalattól eltérő földtani felépítés is okozhat kellemetlen, a 'katasztrófa határát súroló meglepetéseket a bányászatnak. — Ilyen volt például a Káinyás (Béke) akna aknapárja mélyítése idején a mindkét aknában megélt vízbetörés, amelynek nyomán csaknem a felszínig töltődött az aknaszelvény. A szerencsétlenség bekövetkezte a bányászati felkészületlenség, illetve a földtani viszonyok nem megfelelő figyelembevétele; a bányászati technológia helytelen/vagy nem alkalmazása. Megfelelő munkamenettel, a szerencsére csak anyagi kárt okozó balesetek elkerülhetők lettek volna (T 3917 sz. adattári jelentés). 29