Hidrológiai tájékoztató, 1990
2. szám - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Rácz József-dr. Tompa Károly: Partvédelem fűzcserjékkel
Jóbb pórt 2I+J10 MUM^KI -wi— 2 ser duejviny 23*7750,50 m magas rőzsefonás kihorgonyozva (0+050) 6 23+7502 sor dugvány 23+720Jobb hidfők'ózép(0+100) 23+705—•————— 23+6902 sor dugvány (0+150) 4 l soros rözsekolbász (0+200) & 23 +570Bol part - Sftr f feduf lvin y t t 0,55 m magas rőzsefonás kihorgonyozva 2 sor dugvány • 23+780 -23+770 1 soros Élő rözsekolbász ij 2 sor dugvány soros élő rözsekolbász Ili jsj 2 sor dugvány • 23+740 -23+732 -23+717 - 23+702 - 23+680 jii 4 sor dugvány 0+230 -23+580 0+2« 1. ábra Vázlat az Ikva patak biotechnikai műveinek elhelyezéséről pott. Ebbe helyeztük a négy sor fűzdugványt, 30 cm sor- és 30 cm tőtávolsággal. A felhasznált fűzfajták: Salix purpurea — csigolyafűz, Salix viminalis — kenderfűz. A fűzfonat és a feltöltésbe szúrt dugványok kihajtottak és nagyon ellenálló élőműveket alkotnak. A kaszálás során- a vesszőket részben levágták. Erősen igénybe vett partszakaszok védelmére az élő rőzsefonás nagyon jó és állékony műnek bizonyult (1. kép). 1. kép Elő rőzsefonás az Ikva patak partján (Fotó: Rácz J.) 4. Egysoros élő rözsekolbász. Az elhelyezett rözsekolbász átlagos vastagsága 25 cm, 0,50 m-enként erős, lágy kötőhuzal átkötéssel. A rögzítés 0,50 m-enként, 0,8—1,0 m hosszú fűzkarókkal történt. A jobb rögzítés érdekében az egyik karó függőleges, a másik ferde elhelyezésű (rézsűre merőleges). A rőzsekolbászokat még kötözőhuzal is rögzíti a függőleges karók fejéhez. Kipróbált fűzfajták: Salix viminalis — kenderfűz, Salix purpurea — csigolyafűz. A megépített élő rőzsemű híd közelében levő szakasza megfelelő magasságba került. A megeredés kiváló volt, a szerkezet igen ellenálló. 5. Kétsoros élő rözsekolbász. A hídtól lefelé haladva a kétsoros rözsekolbász a szükségesnél mélyebbre került a mederbe és a kihajtás aránya is csökkent. A keresztirányban elhelyezett rőzsekolbászok elősegítik az alávájt part feliszapolódását, de a magas vízállás miatt a vesszők csak gyéren hajtottak ki. A kikagylósodást itt is be kellett volna tölteni és az élő rőzseműveket ezt követően azonnal megépíteni. Az élő rözsekolbász igen erős partvédő mű, és a nagy igénybevételű szakaszok védelmére is alkalmas. Az eddig ismertetett, hagyományos módon készített élő rőzseművek sok kézi munkát igényelnek. A helyszíni munka mennyisége előregyártott fűz, illetve fűznád szőnyeg és fűz-nád palló készítésével csökkenthető. Az építési mód megvalósítására 1980 tavaszán a Fertődi Nádgazdaság gépein elkészült az első pár méter fűz-nád szőnyeg és fűz-nád palló, amit az Ikván — az előbb ismertetett művek elhelyezésének közelében — építettünk be. A kezdeti eredmények biztatóak. 1982 tavaszán az Ikva tőzeggyármajori szakaszán már hosszú partvédőmű épült sikeresen, fűz-nád szőnyeg felhasználásával. 6. Előregyártott fűz-nád szőnyeg. A fűz-nád szőnyeg készítése fűzvesszőkből és nádszálakból történik, nádszövő gépen. A beállítástól függően különböző sűrűség állítható elő. A szőnyeg készülhet csak fűzvesszőkből, valamint a fűzvesszők és nádszálak keverékéből. Az utóbbi esetben a fűzvesszők között lehet 1, 2, 3, 4 stb. nádszál, az adogatástól függően. A szálak egymáshoz való rögzítése műanyag zsineggel történik. A fűz-nád szőnyeg szélességét a gyártásnál használt gép méretei szabják meg. Célszerű a szőnyeget a lehető legnagyobb szélességben előállítani. A készítés után feltekercselt szőnyeget ugyanis fűrésszel el lehet vágni a kívánt szélességre. A beépítés helyén a partot kiegyenlítettük. A különböző szélességű, és fűz-nád összetételű szőnyeget ráterítettük a rézsűre, majd acélkampókkal a műanyag zsinórsornál a talajhoz rögzítettük. A vesszők a mederre merőlegesen, felfelé helyezkednek el. A beépített fűz-nád szőnyeg az élő rőzseterítéssel megegyező mű, vagyis fektetett dugványnak felel meg. A kihajtás feltételét a vessző beépítés előtti kiszáradásának megakadályozásával, a nedvesen tartást szavatoló, gondos beépítéssel és szükség esetén a takaró talajnak műanyagszövettel történő rögzítésével kell javítani. A szőnyeg készítéséhez elsősorban a termőhellyel szemben igénytelenebb csigolyafüzeket ajánlatos felhasználni (pl. S. purpurea var. uralensis). 7. Előregyártón fűz-nád palló. Az előregyártott fűznád pallóban a fűzvesszők kis kötegeikben helyezkednek el. Az elhelyezéshez a partot ki kell egyenlíteni. A változó hosszban készíthető pallók 0,5 m-enként kiosztott acélkampókkal vagy takarókkal rögzíthetők. Fontos, hogy a palló hátoldala ráfeküdjön a talajra, vagy ha ez nincs meg, a háttöltés elkészítéséről gondoskodni kell. A felső oldalát földtakarással kell ellátni. A megeredés nagyon jónak mondható. Ez a rőzsemű a kisebb igénybevételű szakaszokon alkalmasnak mutatkozik az élő rözsekolbász helyettesítésére. Előnye, hogy olyan girbe-gurba és elágazó fűzvesszőkből is készíthető, ami szőnyeg szövéséhez nem felel meg (a szomorú csigolyafűz erre a célra alkalmasabb). A fűz-, nádszőnyeg partvédő mű fenntartása 1. A vegetáció első évében meg kell vizsgálni a fűzállomány növekedését és gondoskodni kell a jó ter18
