Hidrológiai tájékoztató, 1990

2. szám - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Kovács Balázs: A Miskolc Avas lakótelep hidrogeológiai viszonyai, és kapcsolata az állékonysággal

DIPLOMATERV A Magyar Hidrológiai Társaság 1988/89. évi Diplomaterv Pályázatán díjazott, és Szerkesztőségünkhöz eljuttatott diplomaterv pályázatok kivonatát — kezdő PÁLYÁZATOK szakembereink szakmai és irodalmi ambíciójának előmozdítása érdekében a — Hidrológiai Tájékoztató következő hasábjain tesszük közzé (Szerk.). A Miskolc Avasi lakótelep hidrogeológiai viszonyai, és kapcsolata az állékonysággal* KOVÁCS BALAZS NME Hidrogeológiai—Mérnökgeológiai Tanszék, Miskolc A miskolci Avas domb beépítésére a '70-es évek elejétől kezdődően a terület felszínmozgásra való hajlamosságának ismeretében, döntően infrastrukturális szempontok figyelembevételével került sor. Az építkezés már javarészt befejeződött, csak néhány további középület elhelyezéséről esik szó. A munkálatok során nagyszámú talajmechanikai, mérnökgeológiai feltárás készült, melyek közül mintegy 1030 fúrás összefoglaló áttekintésére, értékelésére az FTV által kiírt záródolgozat kínált lehetőséget. A dolgozat fényképek, ábrák, táblázatok és 11 db 1 :4000 ma. térkép segítségével a végzett kutató-feltáró tevékenység eredményeit összegzi és értékeli. A kapott eredmények erősen kivonatos formában való közlését a rendelkezésre álló kis terjedelem indokolja. Az eredményeket, a szerkesztett térképek elemzéset további közleményekben szeretném részletesebben kifejteni. A terület geológiai és morfológiai viszonyai A Bükk hegység keleti peremét számos — uralkodóan délkeleti dőlésű — rög határolja, melyet miocén, pannóniai és negyedidőszaki rétegek takarója borít. A miocén jellegzetes képződményed a riolit- és andezittufák ; a pannóniai képződményekre egy rendkívül változékony felépítésű, nagy vastagságú sekélytengen, majd a terület fokozatos kiemelkedésével néhol tavi rétegsor; míg a negyedidőszaki képződményekre a helyi viszonyoktól függő erózió és változatos felépítésű felhalmozott üledék jellemző. A természetes képződményeket az Avason nagy területéken inhomogén, szeszélyesen változó vastagságú, a terület eredeti morfológiáját eltakaró mesterséges feltöltések fedik. A rögvidék morfológiájának kialakításában a tektonikának; jelentős szerepe volt. A pannóniai emeletben a rhodáni mozgások okozta kiemelkedéssel tartósan egy eróziós felszín alakult ki, ahol a kisebb mértékű függőleges elmozdulások csak a felszín egyhangúságát bontották meg. A wallachiai tektonizmus további feldarabolódást okozott és a rögök egyetlen kiemelkedését hozta létre. Az Avas-domb jellegzetes képződményei A pannóniai rétegek feküjét változó vastagságú, a domb északi peremén a felszínre bukkanó, savanyú és neutrális, primer és áthalmozott piroklasztikumok és piroklasztikus üledékek képezik. Ez a rétegösszlet — vízrekesztő mivoltából adódóan — a terület vízforgalma szempontjából jelentős, a felszínközeibe kerülésével az áramló vizeiket is a felsőbb régiókba szorítja. A tortonai-szarmata képződményekre eróziós diszkordanciával települő, délkelet felé rohamosan vastagodó, a Pannoniai-tó partközeli fáciesében keletkezett — és emiatt jellemzően változatos — pannóniai réteg• Az MHT 1988/89. évi Diplomaterv pályázatán egyetemi kategóriában I. helyezést nyert diplomamunka kivonata. összletben agyagképződmények mellett, szövevényes szerkezetű, túlnyomórészt nyomás alatti vizeket tároló, homokos rétegek találhatóak. Bár a rétegek építésföldtani jellemzői ezt nem mindig indokolják (NME), mégis a pannóniai és az azt fedő negyedidőszaki rétegek hatása — a bekövetkezett felszínmozgások tapasztalatai alapján — a keleti, délkeleti lejtőkön csúszólapok kialakulásának kedveznek. A pannoniad össaletet délkelet felé vastagodó barna kövér, majd felette humuszos agyag borítja. Az akár 10 m-es vastagságot is elérő rétegek — a bennük található homokos képződmények, valamint a nagy lineáris zsugorodású agyagok okozta repedések miatt — nem vízzáróak, rajtuk keresztül az idősebb képződményekbe beszivárgás lehetséges. A vastagságában és talajmechanikai viselkedésében egyaránt erősen változékony feltöltések az Avas területén szinte mindenütt megtalálhatóak. E képződmények többségükben teherviselésre alkalmatlanok és a vízforgalmat is kedvezőtlenül befolyásolják. Vízföldtani viszonyok A térség vizei uralkodóan rétegvizek, melyek a feltételezések szerint összefüggő nyomásfelületet képeznek (az ettől eltérő eredmények a vízszín lassú beállásából eredő mérési pontatlanságokra, valamint az összlet nem megfelelő mélységű megfúrására utalnak). A szerkesztett térképek szerint a vízdomborzat a felszín domborzatát jól követi. A vizek nyugalmi szintje az idő függvényében ugrásszerűen változik, akár 10 m-es nagyságrendben is, átlagos nyugalmi szintje a felszíntől kb. 15 m-es mélységig terjed. A keleti lejtőn pozitív vizek is fakadnak (a Középszer utcától nyugatra eső beépít(het)etlen vizenyős terület). Az adatok nagy időbeni szórása, az eredmények változó megbízhatósága pontosabb vízföldtani értékelést nem tesz lehetővé. A vizek semleges kémhatásúak vagy enyhén lúgosak (pH 6,8—8,3); kemények, sőt sokszor igen kemények (20—50 nkf); a Ca-hidrogénkarbonátos vagy Ca-szulfátos jellegűek; szulfát-, illetve kloridion-tartalom tekintetében általában betonra nem agresszívek. Mérnökgeológiai viszonyok Állékonyság-vizsgálat. Három — a pannóniai felszín ugrásszerű esésváltozása; valamint a felszínközeli, olykor pozitív rétegvizek miatt jellemzően felszínmozgásra hajlamos — dőlésirányú szelvényen; Janbu, illetve Bishop egyszerűsített módszerével végeztem állékonysági vizsgálatokat. A számítások kiterjedtek változó sugarú körcsúszólapokkal (Bishop-módszer) való kagylósodás, valamint a vízszín felszíntől való mélysége hatásának vizsgálatára is. A kapott eredmények szerint a domboldalak — még a szakvélemények által megadott belső súrlódási szög és kohézió értékek minimumával számolva, akár a legkedvezőtlenebb vízföldtani helyzetet feltételezve is — állékonyak. A bekövetkezett káresetek ezzel szemben a terület felszínmozgásokra való hajlamosságát bizo-