Hidrológiai tájékoztató, 1990

2. szám - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Szabó Gábor: A vízfogyasztás előrejelzése

nyitják. Eat ÜZ ellentmondást valószínűleg a jelenlegi rutin laborvizsgálatok nem megfelelő pontosságú adatszolgáltatása; antropogén behatások, vegyi anyagok rétegekbe szivárgásának (útsózások, csatornarepedések) tisztázatlan — az állékonyságot befolyásoló — következményei okozzák. A bekövetkezett káresetek. A szakvélemények alapján a hat legnagyobb felszínmozgás (.köztük az Ifjúság útja kanyarulatánál; az Elek Tamás utcai bölcsőde, valamint az Avasi Gimnázium tornacsarnoka környékén bekövetkezett csúszások) leírását készítettem el. A leírásokból kitűnik, hogy a mozgások esős időszakokban, vagy azokat (követően, a pannóniai felszín esés változásainak környezetében sokszor feltöltéses területeken zajlottak le. Az Avas délkeleti lejtőjén sok helyen kúszásra utaló nyomok (kibillent helyzetű lámpa- és kerítésoszlopok, szegélykövek; hajlott törzsű fák) figyelhetőek meg. A kúszás tényét az NME inklinométeres vizsgálatai is alátámasztották. Az adatrendszer kiértékelésének eredményei A munka célja a földtani, vízföldtani, mérnökgeológiai környezet legjellemzőbb vonásainak vizsgálata a területen mélyített nagyszámú fúrás adatainak térképes formában való feldolgozása alapján; és azoknak egységes rendszerbe foglalása. A rendszerezés alapján az alábbi következtetések vonhatók le: 1. Az Avason kijelölhetőek a felszínmozgásokra leginkább hajlamos területek, melyet jól alátámaszt az eddig bekövetkezett csúszások területi eloszlása. 2. A domboldal a tapasztalatok ellenére az elfogadott vizsgálati módszerekkel állékonynak bizonyul. Az ellentmondás valószínűleg csak a vizsgálati módszerek pontosításával, a kőzetfizikai jellemzők időbeli változásának és különféle vegyi anyagok hatásának vizsgálatával oldható fel. 3. A mozgások kialakulásában az antropogén beavatkozásoknak jelentős szerepük van. A tereprendezések, feltöltések mindig az állékonyság csökkenéséhez vezetnek. A csatorna- és vízvezetékhálózat — a rendszer elöregedésével — egyre nagyobb veszélyforrássá válik. 4. A további károk megelőzésére, a felszínmozgások ellenőrzésére komplex figyelőhálózat kiépítése indokolt. A megfigyelőállomásokon a vízföldtani paraméterek mérése, inklinométeres vizsgálatok és felszínmozgásmérések folyamatos végzése kívánatos. A diplomamunka konzulensei dr. Szabó Imre (NME) és dr. Scheuer Gyula (FTV) voltak. Elkészítését Rozslay István (ESZAKTERV), Liptai Edit (FTV), valamint az NME Földtani Intezetének oktatói, dolgozói segítették; forrásként az FTV az ESZAKTERV, a BME Geotechnikai Tanszéke, az NME Földtan-Teleptan Tanszéke, valamint a Geoservice GM szakvéleményeinek adatalt használtam fel. A vízfogyasztás előrejelzése" SZABÓ GÁBOR Duna menti Regionális Vízművek, Vác 1. Bevezetés Az ivó vízfogyasztás előrejelzésének szükségessége regionális vízellátó vállalatoknál is egyre inkább fontos napjainkban. A magyar víztermelő vállalatok nem rendelkeznek jelentős tartalék kapacitással úgy mint egyes nyugati országok, így a csúcsfogyasztások idején (hoszszú, száraz, nyári időszak) gyakran kényszerülnek vízkorlátozásra. A biztonságos vízellátás (és termelés) az előrejelzés segítségével a vállalatoknál a napi (esetleg órai) lebontású korszerű üzemelési utasítások megalkotását és ezek bevezetését teszi szükségessé, az ökölszabályok alapján történő üzemirányítás a mai gazdasági körülmények között ugyanis nem megfelelő. Az elmondottak mutatják, hogy a vízfogyasztás kellő pontosságú és kellő megbízhatóságú előrejelzése az optimális operatív irányítás alapja. Az eddigi kutatási tapasztalatok bizonyítják, hogy generális, azaz mindenre alkalmazható vízfogyasztás előrejelzési képlet nem készíthető el gazdaságosan. Jelen feladatban is csak egy területileg és rendszerszempontból lehatárolt modell készítését kíséreltük meg. 2. A vizsgálati eredmények elemzése, értékelése A vizsgálatokat többváltozós lineáris regressziószámítás felhasználásával végeztük. Az első lépésben azt vizsgáltuk, hogy milyen mértékben függ a napi vízfogyasztás a hőmérséklettől, és milyen hőmérsékleti változót kell figyelembe vennünk. Először a napi átlaghőmérséklettel, majd a Budapesten 12 órakor mért hőmérséklettel (ami közel áll a napi maximális hőmérséklethez) számítottuk a kapcsolatot. Az eredményekből kiderült, hogy a Budapesten 12 órakor mért hőmérséklettel, szorosabb a kapcsolat, * Az MHT 1988/89. évi Diplomaterv pályázatán egyetemi kategóriában II. helyezést nyert diplomamunka kivonata. mint a napi átlaghőmérséklettel, mint azt a 60,44%, illetve az 58,74% "korrelációs tényező mutatja. További változóként bevezettük az előző öt nap napi átlaghőmérsékleteinek az átlagát, az eredmény közel két százalékkal emelkedett (62,04%, illetve 60,21%). Az eredmények szerint az előző öt nap hőmérsékleteinek átlaga 54,05%-ban befolyásolja a napi vízfogyasztást. A csapadékváltozók (napi csapadék, előző napi csapadék, előző öt napi csapadékösszeg) figyelembevétele esetén a kapcsolat megbízhatósága növekszik ugyan (62,58%, illetve 63,82%), azonban a csapadékváltozók hatása nem túl nagy, amit a csapadékadatok véletlenszerűségével magyarázunk. A következő vizsgálati lépésben az adatállományt szétválasztottuk a csapadékos napokra (CSAP JP > 0 mm) és a „száraz" napokra (CSAP JP = 0 mm). A kapcsolat megbízhatósága emelkedett (64,29%, illetve 65,02% a száraz napok esetében), amit az adatsor homogénebbé tételével magyarázhatunk. A száraz napokból álló adatállományt tovább bontottuk a munkanapokra és a munkaszüneti napokra. A kapcsolat jósága tovább növekedett, a napi átlaghőmérséklettel a munkanapokra 65,79%, munkaszüneti napokra 61,68% korrelációs értéket kaptunk. Ugyanezt a vizsgálatot a Budapesten 12 órakor mért hőmérséklettel elvégezve munkanapokra 66,89%, munkaszüneti napokra 61,51% volt a korrelációs tényező. A munkaszüneti napok kisebb korrelációja azzal magyarázható, hogy az alapfogyasztás jelentős részét kitevő ipari vízfogyasztás a munkaszüneti napokon nagymértékben csökken, és előtérbe kerül a lakosság és a területen nagyon nagy részarányban jelenlevő telektulajdonosok fogyasztói szokásaitól függő vízfogyasztása. Külön vizsgálat tárgyát képezte egy olyan adatsor elemzése is, ahol az előbbi feltételeken kívül (száraz nap, munkanap, hőmérséklet egyenlő a napi átlaghőmérséklettel) kikötöttük azt is, hogy a vizsgált napot