Hidrológiai tájékoztató, 1990

1. szám, április - BESZÁMOLÓK - Dr. Oertel Nándor: Beszámoló a XXXI. Hidrobiológus Napokról

sa után durva szemcséjű (3—5 mm nagyságú) sókristályok keletkeznek, a kivált sót zsákolva elszállítják. * * # Összefoglalóan megállapítható, hogy Törökország vízföldtani adottságai nagyon változatosak. Különösen érdekesek a forrásüledékek, amelyeknek különböző változatait, típusait sikerült tanulmányozni. IRODALOM [1] Bauer E.: Wunder der Erde. Essenling, 1973. 73—83. [2] Scheuer Gy.: A törökországi Pamukkale hévforrás vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Tájékoztató, 1983. ápr. 34—35. [3] Törökország: Utikönyvek sorozat. Panoráma, Bp. 1983. [4] Zalatnai J.: Az ókori Pergaraon vízellátása. Hidrológiai Tájékoztató, 1987. ápr. 34—36. [3] Zötl J. G.: Karsthydrogeologie. Wien—New York, 1974. 100—114. Beszámoló a XXXI. Hidrológus Napokról TIHANY, 1989. OKTÓBER 4—6. „Szikes és asztatikus vizek kutatása és jelentőségük" A Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztálya évi nagyrendezvényét, a XXXI. Hidrobiológus Napokat 1989-ben október 4—6. között rendezte meg Tihanyban. A háromnapos előadássorozat sikeres lebonyolításához, mint a korábbi években, most is hozzájárult az MTA Bailiaitonii Limnológiai Kutatóintézete (Tihany) és az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága (Veszprém). A szakosztály elnökének megnyitóját rövid ünnepélyes köszöntő követte. Ebben a társaság alelnöke dr. Bérezik Árpád köszöntötte szakosztályunk elnökét, dr. Entz Bélát, közelgő 70. születésnapja alkalmából. Méltatta szakmai tudását és emberi magatartását, amelyekkel mindig készségesen szolgálta és szolgálja szakterületünk és a Szakosztály munkáját, fejlődését. A XXXI. Hidro biológus Napok ez évi fő témájául a szikes és asztatikus vizek kutatása és ezek jelentősége szolgált. A szikes vizek mind a nemzetközi, mind a hazai hidrobiológiái kutatásban nagy jelentőségűek, hiszen extrém vízi ökoszisztémájukról szerzett minden ismeretünk a tudományterület általános és speciális problémáira adhat újabb választ. Hazánk különlegesen gazdag szikes vizekben azok számát, kiterjedését, típusait tekintve. Kutatottságuk tudományterületenként igen eltérő fokú, általánosságban azonban a2it mondhatjuk, hogy nem kielégítő. A jövőben feltétlenül több figyelmet kell szentelni ennek a kutatási területnek, hogy nemzetközi rangját jelentőségének megfelelően elnyerje, illetve visszakapja és hogy a kutatók minél előbb választ tudjanak adni e területek égetően sürgős környezetvédelmi vagy éppen gazdasági hasznosításával kapcsolatos kérdéseire. A szervezőbizottság széles körű áttekintést kívánt adni a hazai szakmai közönségnek ezekben a kérdésekben, amikor az egyes tudományterületek legjártasabb kutatóit kérte fel a szikes vizek kutatási eredményeinek összefoglalására, azok történeti áttekintésére, a hazai kutatásoknak a nemzetközi skálán való elhelyezésére és nem utolsó sorban a szóban forgó területek jelenlegi állapotára és a jövőbeli feladatokra (kutatottság, természetvédelem, gazdasági hasznosíthatóság stb.) vonatkozó megállapításaik és javaslataik megtételére. Felsorolásszerűen: Ponyi Jenő: Szikes vizek zoológiai kutatása és eredményei Magyarországon, Kiss István: Magyarország szikes területein végzett algotlógiai vizsgálataim áttekintése, Molnár Béla: A nagyalföldi szikes tavak földtani kutatása és jelentőségük, Vágás István: Szikes és asztatikus vizek kutatása és jelentőségük, Bodrogközi György: Szikes tavak növényzetének talaj- és hidroökológiája, Tamásné Dvihally Zsuzsa: Szikes vizeink kémiai kutatásának eredményei. Ezt követően az előadások részleteiben foglalkoztak a magyarországi szikes -tavaik malakológiai, protozoológiai kutatásával, a szikes vizek rákfaunájával és azok változásaival. Külön blokkot alkottak a — két nagy hazai tavunkkal, a Velencei-tóval és a Fertővel foglalkozó — vízminőségi, algológiai, üledékkémiai és környezetvédelmi előadások. Az előadássorozat további részét a Hidrobiológus Napolk hagyományainak megfelelően a szakterület egyéb időszerű kérdéseit felölelő előadások tették ki. Röviden címszavakban felsorolva ezek a következők voltak: a balatoni halállományok elterjedése (populációk struktúrája, ivari produkció, állományok dinamikái és stabilitása); a balatoni Zooplankton kapcsolatrendszere, légzési energiavesztesége és parazita gombái; nehézfémek a Balaton vízgyűjtőjén, valamint a Tisza üledékében; a Duna meder alatti tájékának baktérium- és Oligochaeta faunája; a talajvíz nitrátcsökkentésének kérdése; vírusfertőzés okozta zárványok fehér busa májsejtjeiben; tápanyag-ellátottság hatása az üledéklakó árvaszúnyoglárvákra; feliszapolódási problémák az észak-magyarországi víztározókban; tiszáintúli vízterek környezetvédelmi szempontú kutatásai. A második napon megrendezett klubesten izgalmas útibeszámolót hallhattunk Alaszkáról és Kanadáról, egyben szákmai ismereteket is kaptunk az ottani tározók üzemeltetéséről, 'vízminőségi problémáiról. A szakosztály a Hidrobiológus Napok rendezvénysorozata keretében tartotta meg vezetőségválasztó közgyűlését. Az eltelt négy év szakosztályi és vezetőségi munkájáról a szakosztály titkára, dr. Oertel Nándor tartott részletes beszámolót. Ezt követően élénk vita alakult ki az új vezetőségre jelöltek személyével, a Szakosztály jövőbeli szakmai tevékenységével, szervezeti hovatartozásárval kapcsolatban. Konkrét javaslatok születtek; az év közi előadásokat egy-egy téma köré csoproitosítva kevesebb, de inkább egynapos rendezvény keretében kell megtartani, biztosítva ezzel a nagyobb létszámú részvételt és szélesebb szakmai publicitást; mindenképpen el kell érni, hogy módosuljanak a szakmai érdekeket gátló szervezeti, adminisztratív szabályozók. Végül a Szakosztály megválasztotta az új vezetőség nyolc tagját, akik közül jövő év októberében az MHT közgyűlése fogja kijelölni az elnök és titkár személyét. Az új vezetőség tagjai: Bíró Péter, Felföldy Lajos, Gulyás Pál, Heródek Sándor, Oláh János, Oertel Nándor, Ponyi Jenő, Schmidt Antal. A résztvevők viszonylag „csekély" létszáma (56 fő) azzal magyarázható, hogy rövid egy hónapos időtartamon belül három nagyrendezvény (Hidrobiológus Napok, egyhetes tanfolyam: „Szekunder produkció", algotlógiai tanfolyam) osztotta meg a hazai hidrobiológusok figyelmét, idejét. Ennek ellenére az elhangzott 30 előadást igen élénk szakmai vita (126 hozzászólás) kísérte. Dr. Ponyi Jenő elnöki értékelő zárszavával, majd ezt követően rövid balatoni kirándulással — amelyhez a hajót az MTA BLKI biztosította — ért véget a XXXI. Hidrobiológus Napok rendezvénysorozata. Dr. Oertel Nándor, a Limnológiai Szakosztály titkára 32