Hidrológiai tájékoztató, 1990

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Petz Rudolf-dr. Scheuer Gyula-Szentirmai Lászlóné-Szentirmai László: Vízföldtani megfigyelések Törökországban

1. kép. Tavakli sós (nátrium-kloridos) meleg források sólerakódással nal mentén helyenként 10—20 cm magasságra feltörve. A forrás hozama 300 1/min-re becsülhető, hőmérséklete a tulajdonos bemondása szerint 64 °C. A forrás vizét, miután völgyoldalban tör fel, gravitációsan több kisebb fürdőmedencébe vezetve hasznosítják. A forrás mészlerakó képessége igen korlátozott, mert csak a feltörési hely kb. 10 m-es körzetébe terjed ki, további útja során karbonát-kiválás már nem figyelhető meg. így a karbonát-felhalmozó adottsága csak a fakadási hely környezetére lokalizálódik, amely összefüggésben van vízkémiai adottságaival. Bár a víz összetételére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, valószínűsíthető, hogy a forrás vízkémiailag olyan vizek csoportjába sorolható, amelyekben a mészképző anyag alárendelt szerepet játszik és így vízkémiailag más típusba sorolható, mint a közelben levő pamukkalei források, amelyeknek viszont mészfelhalmozó képességük összehasonlíthatatlanul nagyobb. 2.3. Törökország déli részén, a Földközi-tengerrel párhuzamosan végighúzódó Taurus (Toros) hegységben a különböző korú karsztos kőzetek jelentős elterjedésben ismeretesek. Ennek megfelelően a hozzájuk kapcsolódó karsztos jelenségek nagy számban figyelhetők meg a hegység területén. Barlangok, töbrök, poljék, karsztos hasadékok, mély szűk kanyonszerű folyóvölgyek teszik változatossá a tájat. Ezek sorába tartozik a turisták által kedvelt és látogatott Bordűr várostól délkeletre az országút közelében található az Insuyu Madarast nevet viselő barlang, amelyet az érdeklődők számára kiépítettek. E barlang betekintést enged a Taurus hegységi karsztos folyamatokba. A szép oldási formák, cseppkőképződmények továbbá a helyi karsztvíz által képzett tavak érdemelnek említést. A barlang a helyi erózióbázis — völgytalp — közelében nyílik és a karsztvízszint a megfigyelés szerint kb. 35—40 m-rel van a felszín alatt. A nyári forróság miatt a szeptemberi karsztvíz-hőmérséklet elérte a 17 °C-t. A barlang genetikailag a forrásbarlangok sorába tartozik. A hegység területén áthaladva több kisebb-nagyobb vízhozamú karsztforrás figyelhető meg, amelyeknek vizét az ivóvízellátáson túlmenően a mezőgazdaság hasznosítja öntözés céljára. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy az egész országban igen fejlett az öntözéses mezőgazdasági termelés. Az öntöző csatornák szinte behálózzák az országot és egy-egy forrás vizét néha 5—10 km-re is elvezetik, kihasználva a terep adta lehetőségeket. E helyen említjük meg, hogy helyszíni tapasztalataink szerint az ókori városok életében a karsztvíznek alapvető és meghatározó szerepe volt, mert az egykori városok vízellátását néha 20—30 km hosszú vízvezetékek kiépítésével [4], nagy részben a karsztforrások vizének bevezetésével oldották meg. így többek között Pergamon, Termessos, Perge, Side, de még a hettita főváros Hattusas vízellátását is a közelben fakadó karsztforrások biztosították. (2. ábra). így nemcsak 2. kép. A karahayiti-forrás édesvízi mészkőlerakódása napjainkban van a karsztvíznek jelentősége és haszna, hanem felhasználása visszanyúlik a régmúltba. 2.4. Karsztvízföldtani szempontból és turisztikai látványosságok miatt Törökország egyik legérdekesebb része a Földközi-tenger partján fekvő Antalya város és távolabbi környéke. E részben az évezredes kultúrák maradványai mellett (Termessos, Side, Perge, Aspendos) enyhe éghajlata miatt (tipikusan mediterrán) kiváló homokos tengerparti strandjai (Lara és Konyaalti) közkedveltek, továbbá itt található Törökország egyik egyedülálló természeti látványossága. Emiatt a „vízesések" városának is nevezik, mert kb. 12 km hoszszú édesvízi mészkőből álló fügőleges tengerparti részén 30—60 m magas vízesések sorozata figyelhető meg (3. kép). Az irodalmi adatokból [5] és helyszíni megfigyelések alapján Antalya és környéke Törökország édesvízi mészkövekben leggazdagabb része. E forrásüledékek keletkezésüket annak köszönhetik, hogy a város körüli 2EZ3 3^2 5M 2. ábra. Antalya környékének áttekintő vízföldtani térképe, Zötl J. G. (5) alapján. 1. Édesvízi mészkő, 2. Harmad- és negyedidőszaki üledékek, 3. Karbonátos, karsztos kőzetek (túlnyomó részben mezozóos mészkövek), 4. Kristályos és metamorf kőzetek, 5. Nagy vízhozamú karsztforrások és vízelnyelődés tavakból, 0. Antalyai vízesések, 7. Manavgati vízesés 30