Hidrológiai tájékoztató, 1990

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Petz Rudolf-dr. Scheuer Gyula-Szentirmai Lászlóné-Szentirmai László: Vízföldtani megfigyelések Törökországban

Vízföldtani megfigyelések Törökországban* PETZ RUDOLF* — DR. SCHEUER GYULA* — SZENTIRMAI LÁSZLÓNÉ* — SZENTIRMAI LÁSZLÓ** * Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat ** Központi Bányászati Fejlesztési Intézet 1. Bevezetés Törökországban az igen változatos, sok esetben igen szélsőséges földtani, morfológiai, éghajlati adottságaiból eredően esetenként olyan egyedi, különleges természeti jelenségek alakultak iki, amelyek méltán tartoznak a legérdekesebbek közé és ezek ma már az ország gyors fejlődése révén nagy tömegeket vonzó és elérhető turisztikai látványosságok, az igen érdekes ókori romvárosok és iszlám építészeti műemlékeken túlmenően. Így Törökországban együtt megtalálhatók tehát a különböző korok és kultúrák emlékei és a természet által létrehozott különleges látványosságok. Ezek teszik az országot alapvetően vonzóvá és érdekessé. A fenti megállapítások a vízföldtani adottságokra is vonatkoztathatók, mert az ország ezekben is bővelkedik. így olyan vízföldtannal összefüggő jelenségek tanulmányozhatók, amelyek a hazai viszonyok mellett részben ismeretlenek, részben pedig hatalmas mére2.1. Trójától délre Tavakli község közelében egy erősen feltöltődő kis tengeröböl partján a tengerszint felett 30—50 m-rel több ágból miocén homokkőpados homokos agyagból nátriumkloridos vizű források fakadnak (1. ábra). A források már messziről felhívják magukra a figyelmet a vízből kicsapódott fehér só révén, amely a vízkilépések, vízszivárgások környezetében 1—20 cm-es vastagságban takarja a felszínt (1. kép). A sóréteg felszíne a csapadékvíz hatására részben erősen barázdált. A legintenzívebb sókiválás közvetlenül a vízkilépések környezetében figyelhető meg. A friss sókiválás hófehér, míg a régebbiek már piszkos szürke színűek. Az ilyen felszín alatti vízkilépésakből felhalmozódó és keletkező só üledék a forrás lerakódások egy igen érdekes típusát képviselik. A forrás összhozama kb. 250 1/min-re becsülhető. A főforrásnál a víz 20—30 cm magasságra felszökve tör fel és hőmérséklete meghaladja az 50 °C-t. A víz a nagy sótartalom miatt ihatatlan és környezetében a növényzet is teljesen hiányzik. A for1. ábra. Áttekintő helyszínrajz a leírt és ismertetett vízföldtani érdekességek feltüntetésével. 1. Tavakli sós források, 2. Karahayiti és pamukkalei édesvízi mészkövet lerakó források, 3. Insuyu Madaras-i cseppkőbarlang, 4. Antalya környéki édesvízi mészkövek, 5. Kappadokiai tufatornyok (Göreme, Urgüp, Zelve), 6. Delicei sós források és lerakódások teikkel váltanak ki meglepetést, továbbá az ókori civilizációk (hettita, görög, római) vízépítési-vízellátási műemlékeit is megtekintettük, amelyek fejlett technikai ismeretekről tesznek bizonyságot. Különösen egyedülállóak a karszt- és hévforrások által felhalmozott édesvízi mészkövek mellett azok a nátrium-kloridos forráskiválások, amelyek a meleg és forró vizű sós források környezetében mutathatók ki. A helyszínen tett megfigyeléseinkről és tapasztalatainkról az alábbiakban számolunk be. 2. A vízföldtani érdekességek ismertetése és leírásuk A felkeresett és megfigyelt ismertetésre érdemes helyekről az alábbi rövid vízföldtani jellemzést adjuk. • Előadásként elhangzott az MTH Hidrogeológiai Szakosztálya 1987. január 17-i klubdélutánján. rásvizet kis fürdőmedencébe vezetve kezdetleges módon hasznosítják és rövid, kb. 100 m-es felszíni út megtétele után befolyik a tengerbe. A források genetikailag a forró nátrium-kloridos vizek csoportjába tartoznak. A vizek föld alatti útjuk során a fiatal harmadidőszaki sós agyagokból oldják ki és veszik fel a nátrium-kloridot olyan nagy mennyiségben, hogy abban túltelítetté válnak és ezért rakják le feltörésük környezetében a sót, amely ilyen esetben terresztrikus üledéknek tekinthető az egyéb só üledékekkel szemben. 2.2. Felkerestük a világhírű pamukkalei édesvízi mészkő-előfordulást is. Miután korábban erről már közlemény jelent meg [3] e helyen ismertetésétől eltekintünk. Helyi közlés alapján megtekintettük a pamukkalei forrásoktól nyugatra, kb. 6 km-re Karahayit község belterületén fakadó hévforrást, amely feltörése környezetében egy kb. 4 m magas és 20 m hosszú lapos édesvízi mészkőkúpot hozott létre (2. kép). A forrás a kúp tetején lép a felszínre kb. 10 m hosszú vo29