Hidrológiai tájékoztató, 1990

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Horváth János-Fánczi András-dr. Scheuer Gyula: Az egerszalóki De. 42. és a De. 42/a. jelű hévízkút vízföldtani és vízkémiai vizsgálata

Az egerszalóki De. 42. és a De. 42/a. jelű hévízkút vízföldtani és vízkémiai vizsgálata HORVÁTH JÁNOS* — FÁNCZI ANDRÁS** — DR. SCHEUER GYULA** * Heves Megyei Vízmű Vállalat, ** Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1. Bevezetés Mint köztudott, hazánk igen gazdag természetes és mesterségesen feltárt hévizekben. Ilyen vonatkozásban kiemelkedőnek ítélhetők a kőolajkutatások „járulékos,, hévízfeltárásai, mert ezek eredményei alapozták meg azokat az ismereteket, amelyekkel ma már az egész ország területén rendelkezünk. Ismert és híres gyógyfüdőink közül több (Hajdúszoboszló, Bükkszék, Bükfürdő) éppen a kőolajkutatáshoz kapcsolódó hévízfeltárásnak köszönheti kialakulását, amelyek a természetes hévforrások mellett szervesen hozzátartoznak hazánk fürdőkultúrájához. Eger város környezetében is az Eger—Demjéni kőolajmező kutatási munkálatai során az előzőekben leírtakhoz hasonlóan több helyen (Eger At. 8, At. 10, Bogács, Mezőkövesd, Andornaktálya) hévizet tártak fel. Ezek sorába tartozik az Egerszalók község közelében a demjéni kőolajmező szerkezeti viszonyainak megismerése érdekében 1961-ben telepített kutatófúrás (De. 42), amelyből a vizsgálatok és rétegmegnyitás során nagy mennyiségű hévíz tört fel. Ezért a fúrást kúttá képezték ki és a kútfejre szerelt tolózáron keresztül kb. 500 l/min hévíz folyt el (1. ábra). A kifolyó 1. kép. Az egerszalóki hévízkutak környezete a képződő édesvízi mészkővel EGERSZALÓK 1985-ben. A beruházásokat megelőzően ezért vízföldtani, vízkémiai, víztechnológiai tanulmányok és kútvizsgálatok készültek. A 80-as évek közepén annyira komoly formában kívánták a kút vizét hasznosítani, hogy a tervezett fürdő vízellátásának biztonságos megoldása érdekében a meglevő kút mellé új kutat fúrtak, amelynek jele De. 42/a. A régi kutat lezárták és ma már csak az új kút szolgáltat kb. 500 l/min kifolyó vízmennyiséget (2., 3. kép), amely lefolyva a lejtőn, tovább növeli a már kivált édesvízi mészkövet (4. kép). 2. Vízföldtani adottságok és kútadatok A hévízkutakat a demjén—egerszalóki közlekedési út közelében a Laskó-patak egyik kis mellékvölgyének lejtőjén a völgytalp felett kb. 18 m-rel, Egerszalók községtől kb. 1 km-re fúrták. A kutak területe morfológiailag a Bükkhöz csatlakozó hegylábi dombvidékhez tartozik. A kőolajkutatásokhoz kapcsolódó földtani vizsgálatok kimutatták, hogy a Bükk-hegységet felépítő triász időszaki mészkövek fiatalabb üledékekkel fedetten az ^edesvizi mészkő ,,, -J3>, lerakodás [De42/a*i

a kutaknál De.42. DEMJEN 1. ábra. Helyszínrajz a tárgyalt hévízkutak feltüntetésével vízből a kút ala.tti lejtőn édesvízi mészkőképződés indult meg, amely az elmúlt évtizedek során jelentős mennyiségűvé növekedett (1. kép) és esztétikailag is szép látványt nyújtott. így hazánk legdinamikusabban képződő édesvízi mészkőelőfordulásává vált a kút környezete. A De. 42. jelű hévízkút balneológiailag is értékes vizének hasznosítására vonatkozóan több kísérlet történt. A kút vizét kisebb kezdetleges fürdőmedence létesítésével hasznosították. A kút vizének fürdő céljára történő hasznosítása az elmúlt években több alkalommal felvetődött. így például 1975—76-ban, majd 2. kép. A De. 42. és a De. 42/a. jelű kút 26