Hidrológiai tájékoztató, 1990

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dobos Irma: A főváros első hévízkútja a Margitszigeten

/Ny rsj rsj 3 OK. 3. 1. ábra. A jelentősebb fúrások helye Örtilos és Zákány vidékén 1. Negyedidőszaki rétegek, 2. Pannóniai rétegek, 3. Fúrás helye és jele A vízkutatási prognózisok a Dráva mentén a felsőpannóniai rétegekből 50—150 m mélységből 80—150 l/min víz feltárását feltételezték [10]. A Dráva folyó pleisztocén hordaléka több kisebb medencerészt, öblözetet elfedve tölti fel a szerkezeti vonal felett kialakult árkot [5], A kialakult laposabb árterületeken a lerakódó üledék lazább felépítésű kőzetkifejlődéseket alkot [7, 9]. A felszíni formákból már látható, hogy Zákány után a folyó hordalékteraszokban kavicsot rak le [2]. Az erózió és a felhalmozás egyensúlya nem egyenlő ugyanazon időben. Az ártér esése és szélessége, valamint a hordalék és szemcseöszszetétel változatos. így a különféle kifejlődés miatt sűrű észlelést kell végezni a víztároló területek pontosabb kiértékelése és a beszivárgás vizsgálata céljából [3, 13], Az északról befolyó patakok vize finom szemcséjű üledékkel rakódik be a Dráva kavicsos rétegösszleteibe. Egyik jellemző negyedidőszaki feltárás a Zákány K. 3. számú fúrás. A 128,4 m tszf-i magasságban telepített fúrás 36,0 m vastagságú pleisztocén rétegösszletet harántolt. A homokos vízadó réteg 26,0 — 35,0 m mélységben települ. Nyugalmi vízszint: —5,6 m. Fajlagos vízhozam: 6 l/min/m. A víz hőmérséklete: 10 °C. A fúrást Márton Gyuláné dolgozta fej. A fúrás az 1963. évben mélyült. A földtanilag és szerkezetileg elhatárolható területrészek rétegvíz és talajvíz előfordulásait minél tökéletesebben kell megismerni [19], A Dráva folyóval kapcsolatos munkákhoz minden vízföldtani kutatás jelentős lehet. IRODALOM [1] Alföldi L.: A felszín alatti vízáramlások szerepe a vízkészletek megújulásában. Földtani Kutatás, 29. 4. 1986. 3—9. [2] Butzer, K. W.: A földfelszín formakincse. Gondolat Kiadó, Bp. 1986. [3] Czaya, E.: A Föld folyói. Gondolat Kiadó, Bp. 1988. [4] Csíky G.—Erdélyi A.—Jámbor A.—Kárpáti L.-né—Kőrössy L. és munkatársai: Magyarország Pannóniai (S. L.) képződményei. Magyarország Földtani Atlasza 5.1, 5.2, 5.3, 5.4. M = 1 : 500 000. A MÄFI kiadványa. Bp. 1987. [5] Erdélyi M.: Magyarország vízföldtani tájai. Hidrológiai Közlöny, 51. 4. 1971. 143—155. [6] Erdélyi M.: Nyugat-Dunántúl és a Kisalföld vízföldtana. Hidrológiai Közlöny, 51. 11. 1971. 485—532. [7] Fodor T.-né—

Kleb B.: Magyarország mérnökgeológiai áttekintése. A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa. Bp. 1986. [8] Juhász J.: Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó, Bp. 1976. [9] Papp F.—Vitális Gy.: Magyarország műszaki földtana. Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványa, M 182. Tankönyvkiadó, Bp. 1967. [10] Schmidt E. R. és munkatársai: Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. A MAFI kiadványa, Bp. 1962. [11] Siposs Z.: Talajvízföldtani felvétel a Mura és Dráva mentén. MAFI Adattár. Víz: 200. Kézirat, Bp. 1952. [12] Siposs Z.: A Mura Dráva torkolatvidék negyedkori képződményei. MAFI Evi Jelentése az 1957—58. évről, Bp. 1961. 243—248. [13] Siposs Z.: Jugoszláviai tanulmányút, Szlovéniai karszt-, réteg- és talajvízkutatás hidrogeológiai és mérnökgeológiai térképek felhasználásával. MAFI Adattár. T.: 8620. Kézirat, Bp. 1979. [14] Siposs Z.: Magyarország Vízföldtani Prognózis Térképe. Magyarország Földtani Atlasza 13.1. M = 1 : 500 000. A MAFI kiadványa. Bp. 1989. [15] Siposs Z.—Tóth Gy.: Vízföldtan. Magyarország Nemzeti Atlasza. M — 1 : 1 000 000. Akadémiai Kiadó. Bp. 1989. [16] Sümeghy J.: Ojabb földtani adatok a nyugat-magyarországi medencéből. A MAFI Évi Jelentése az 1952. évről, Bp. 1954. 167—178. [17] Szederkényi T.: A Dráva—Mura—Zala menti kisüzemi kavicsbányászat helyzetképe és gazdaságföldrajzi értékelése. MAFI Adattár. T.: 3880. Kézirat, Bp. 1972. [18] Tóth Gy.: Magyarország Talajvízforgalmi Térképe. Magyarország Földtani Atlasza. 13.4. M = 1 : 500 000. A MAFI kiadványa. Bp. 1984. [19] Vitális Gy.: Magyarország vízföldtani tömbszelvénye. Hidrológiai Tájékoztató, 1989. október, 29—35. A főváros első hévízkútja a Margitszigeten DR. DOBOS IRMA A Margitsziget különleges helyet foglalt el a múltban (1. kép) és jelenleg is Budapest nevezetességei között. Nemcsak tiszta levegője, nyugalmat árasztó évszázados fái, hanem történelmi hangulata és nem utolsósorban hévízgazdagsága mindig is vonzotta ide leginkább Pest lakóit. A 0,75 km

2 területű sziget eredetileg 3 részből állt. A Duna szabályozásakor a felső kis Fürdőszigetet elkotorták, az alsó Festőszigetet vagy Kis Budai szigetet pedig feltötléssel egyesítették a nagy szigettel. A sziget életében minden bizonnyal csak első királyaink játszottak fontos szerepet, amit akkori neve az Insula Leporum, a Nyulak szigete is bizonyít. A 13. században a sziget legnagyobb részét szerzetesrendek népesítették be, a török hódoltság alatt viszont elnéptelenedett és az épületek jó része tönkrement. Amikor Bél Mátyás megemlékezett a szigetről, akkor azt írta, hogy a dús fűtermő területen a bérlő szőlőt is ültetett és északi részén meleg források fakadnak. Üjabb története II. Józseftől kezdődik. Tervszerű parkosítását József nádortól lehet számítani és nemsokára Pest egyik közkedvelt és legszebb helyévé alakult ki. Az 1870-es évek elején a sziget ismét sok új létesítménnyel dicsekedhetett, akárcsak a török hódoltság előtt. Közben Pest is sokat fejlődött, de a „girbe-gurba kövezet", a „fojtogatós levegő" és a „vakító por" megnehezítette a pesti ember életét. Aki csak tehette a Margitszigeten keresett felüdülést. Szemtanú szerint a rendkívül ápolt parkot az egész szigeten „öntöző vízvezeték hálózza be keresztül-kasul. Három főcsövön foly a víz keresztül..." A vendéglőn kívül a budai oldalon lóvasutat építettek, két kikötője, postahivata17