Hidrológiai tájékoztató, 1990

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Horváth Lajos: Hévíz környéki vízgazdálkodási problémák

kor ezeket rugalmasan rábízza valakire és ne nyugtalankodjék miattuk, míg távol van? Olyan egyszerű esetben, ha gépkocsit hagy otthon eladásra a rokonainál, akkor is számtalan nyugtalan érzése támad a több ezer kilométernyi távolságban. Tehát ne hagyja el senki az otthonát sietve és rendezze le a magán-, és hivatalos ügyeit, még ha kell, a saját szabadsága terhére. 3.3. Néhány tanács. Minden munkavállalás, project, ország egyedi elbírálást igényel, de minden szakértő legyen óvatos és ne legyenek óriási várakozásai. Készüljön fel arra, hogy mind a munkában, mind a kulturális sokk hatások elérik őt is. Ha csak nem tud alkalmazkodni a helyi szokásokhoz, életstílushoz, életkörülményekhez, egészségügyi szabályokhoz, akkor elégedetlen lesz és szerencsétlennek fogja magát érezni. Ne vállalja el a munkát pusztán a pénz kedvéért. Vigye magával családját és örüljenek a lehetőségnek. Mielőtt a munkát elvállalja, feltétlenül tájékozódjon azon kint járt szakértőktől, akik őszintén válaszolnak neki., Az adottságokat és a lehetőségeket, mindent maximálisan .aknázzon ki, mivel azok rendszerint megismételhetetlenek. A tanácsokból nyilvánvalóvá válik, hogy az egyén és családja adottságai sokkal inkább meghatározói a külföldi munkavállalás személyes sikeréneik, mint az adott ország sajátosságai. Ez utóbbiak figyelmen kívül hagyása viszont vétkes könnyelműség (pl. egészségügyi előírások stb.). Végső fokon az alkalmazkodás és tűrőképesség egy olyan fokát kell megvalósítania a szakértőnek, ami minimálisan konfliktushelyzetet eredményez. Hévíz-környéki vízgazdálkodási problémák* HORVÁTH LAJOS Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szombathely Hévíz Magyarország egyik legnagyobb kiépített gyógyidegenforgalmi központja. A külföldi gyógyfürdőkhöz viszonyítva is rangos helyet foglal el. A hévízi gyógyvíz elsősorban mozgásszervi megbetegedések, reumás gyulladások, egyes nőgyógyászati betegségek, és balesetek után rehabilitációs kezelésekre alkalmas. A tó meghatározza Hévíz, mint gyógyidegen-forgalmi központ fejlődését. 11 jelentős gyógyszálló és szanatórium, továbbá 42 kisebb (vállalati) üdülő üzemel. A terápiás kezelések a gyógytónál és gyógyszállókban, szanatóriumokban egyaránt történnek. A szanatóriumok és gyógyszállók gyógyvízellását 8 db hévízkút biztosítja. 1. A Hévízi-gyógytó közeli és távolabbi vízföldtani környezete Hévíz térségében a felszín alatt 60—70 m mélységben kiemelt dolomit rög helyezkedik el. A tó környezetében, elsősorban a nyugati oldalán a triász alaphegységre felsőpannoniai konglomerátumból, homokkőből álló rétegek települnek, amelyek együttesen alkotják a hévízvezetés szempontjából jelentős összletet. 46—50 m felett vízzárónak tekinthető felsőpannoniai kőzetlisztes aleurit, kőzetlisztes agyag, homokkő következik. A felszínen 4—8 m vastagságban holocén, pleisztocén termőtalaj, tőzegiszap és kőzetliszt található. A felsőpannoniai összletben alakult ki a tó medre, a kráter, a forrásfolyosó és a forrásbarlang, amelyet az 1. és 2. ábra szemléltet. A víz feltörésében jelentős szerepet játszott egy É—D-i és egy Ny—K-i irányú vető, amelyek a Keszthelyi-hegység nyugati lábánál, a nagy zalai süllyedés keleti szélén Európa egyedülálló bővizű forrását eredményezték. A tó tágabb környezetében a karni-nóri fődolomit, a pannóniai konglomerátum, helyenként a miocén konglomerátum és mészkő egységes tárolórendszert alkot. Ez a rendszer közvetlen hidraulikai kapcsolatban áll elsősorban törések mentén a Dunántúli-középhegység területén a felszínen található mezozóos karbonátos összlettel, és annak északi, északnyugati, nyugati mélybe sülylyedt részeivel. Ezt Böcker T. [1, 2] és Lorberer A. [4] részletesen elemezte. Ebben a regionális felszín alatti * Előadásként elhangzott az MHT Nyugatdunántúll Területi Szervezet 1989. május 17-1 előadóülésén. 1. ábra. A Hévízi-tó helyszínrajza (VITUKI felmérése: 7624/1/28/1985) 1. Iszapfelszín a vízszint alatt tárolórendszerben különböző természetes áramlási zónák alakultak ki, amelyek legjelentősebb erózióbázisa a Hévizi-gyógytó forrásbarlangja. A Hévízi-gyógytó térfogata: 130 000 m

3 Víztükrének felszíne: 46 400 m

2 Átlagos üzemi vízszintje: 109,455 mA.f. A gyógy tó vízszintjét a Hévíz folyás 2+740 fkm szelvényében épített többcélú műtárgy biztosítja, amelynek felső fix bukóéle: 109,33 mA.f. A tó áramlási viszonyainak javítására és a felszínen úszó szennyeződések levezetésére szolgál az északi zsilip. A hévízi gyógyvíz természetes vízgyűjtő területét, hidrogeológiai védőövezeteit a VITUKI határozta meg [4], A hidrogeológiai védőövezetek a 3. ábrán láthatók. 14