Hidrológiai tájékoztató, 1990

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Horváth Lajos: Hévíz környéki vízgazdálkodási problémák

É D B-B' metszet hi

degforrások 16,8-176 °C iszapnyereg melegforr

ások 38,5-41,2 C 2. ábra. A hévízi forrásbarlang metszetei (AMPHORA KSC 1976. évi felmérése alapján) 1. Tőzegiszap, 2. Agyagiszap, 3. Homokkő, 4. Törmelék 2. A hévízi gyógyvíz hozamának változása és a változás oka Böcker T. a VITUKI hozamméréseit értékelve [1] 600 l/s körüli átlagos természetes vízhozamot állapított meg. Az újabb vizsgálatokban néhány szerző a természetes vízhozamot kisebb értékben adja meg újabb hozammérési adatok bemutatása nélkül. A Dunántúli-középhegység karsztvízháztartásában a nagymértékű bányászati karsztvízemelések miatt közel 20 éve egyensúlyhiány van. A térsgg karsztvízháztartása felborult, a természetes felszín alatti áramlási rendszerek megváltoztak, számos forrás elapadt, vízműkutak kerültek szárazra. A vízellátó rendszerekkel alig követhetők a változások. A Hévízi-gyógytó forrásainak hozama közel 50%-kal, 300 l/s körüli értékre csökkent. A karsztrendszer vízszintje átlagosan mintegy 30 m-t süllyedt, ami jelentős statikus vízkészletfogyást jelent. A hévízi gyógyvíz utánpótlódási övezete jelentősen leszűkült. A hévízi gyógyvíz hidrogeológiai védőövezeteiben 1988-ban történt víztermeléseket a KÖVIZIG-ek vízmérlege alapján, a karsztrendszer vízháztartásának javulásához szükséges kitermelő határértékeket a VITUKI vizsgálatai alaján [5] az 1. táblázat szemlélteti. A felhasználás nélkül elvezetett 229,68 m

;

l/min bányavíz önmagában meghaladja az 1981—87. évek közötti I+II+III. övezetek 190 m

3/min együttes karsztos beszivárgási értékét [5], A hévízi gyógyvíz származását újabban több szerző más-más utánpótlódási területekről véli. A természetes utánpótlódás legvalószínűbb forrásai [1]: 45% bakonyi karsztból melegvíz, 32% Keszhelyi hg.-i karsztból hideg és lagyos víz, 23% pannóniai rétegvízből. Az 1981—87. évi átlagos karsztos beszivárgáson felül járulékos készletként rétegvízből a hévízi övezezetekbe kb. 40 m

3/min utánpótlódás valószínű [5], 3. A hévízi gyógyvíz hozamcsökkenésének következményei A Hévízi-gyógytó forrásainak hozama először 1970től, majd 1980-tól jelentősen csökkent. 1983-tól gyakorlatilag 300 l/s körüli. A vízhozam csökkenésével együtt a tó vízcseréje 2,5 napról 5 napra nőtt, és a hőhozam is a felére csökkent. Ennek következménye, hogy a gyógyászati szempontból minimálisan szükséges 28 °C felszíni vízhőmérsékletű napok száma a 345— 295-ről 1988-ban már 195-re csökkent annak ellenére, hogy enyhe tél volt. 1. táblázat A hévízi gyógyvíz hidrogeológiai védőövezeteiben 1988-ban történt víztermelések és határértékeik (m

3/min) Terme% Határlés % érték Tóforrások hozama 17,96 5,5 25 Hévízkutak 17,96 5,5 termelése 2,01 0,6 Vízellátás termelése 5,37 1,6 10 Források hozama 2,00 0,6 Vízellátás 2,00 0,6 termelése 17,51 5,4 120 Források hozama 6,66 2,0 Vízellátás bányavízből 44,52 13,7 Felhasználás nél44,52 kül elvezetett bányavíz 229,68 70,6 Bányavízből felhasználás nélkül elvezet a Bakonyi Bauxitbánya V. (206,82) (63,5) összesen: (H—I.+H—II.+ H—

III. 325,71 100,0 155 A terápiás állapotot a tó 1/140-ed részén, a forrásfolyosóból a „C" tömb elzárt részébe vezetett vízzel biztosították. Gyakorlatilag a téli félévben a tó gyógyászati szempontból lehűlt. 4. A hévízi gyógyvíz minősége és változása Kémiai szempontból a víz kalcium-magnézium-hidrogén karbonátos, kénes víz. Balneológiai szempontból a gyógyhatás a redukált kénformához kötött. A tó emanációs inhalatórium jellegét a melegág radonos és a hidegág urános anomáliája biztosítja, öntisztuló képességét mikroflórájának antibiotikus aktivitása biztosítja. A biológiai és kémiai folyamatokban szerepe van a tőzeg eredetű gyógyiszapnak [7], Kémiai szempontból a hagyományos komponenseket tekintve a tó vizének minősége nem változott. A legutóbbi vizsgálatok a kénciklushoz kötődő oxidációs folyamatok felgyorsulását mutatják. A vízhozam-csökkenéssel a szulfidutánpótlás is csökkent. A rétegekben az S -tartalom 5—6 mg/l, a tó peremén 0,1—0,2 mg/lre csökkent. A pangó vízterek növekedtek, ahol az algásodás fokozódik. A mikroszkopikus állati élővilág fajszáma csökkent. A gyógy tó veszélyhelyzetbe került, de megfordíthatatlan folyamatok egyelőre nem veszélyeztetik. 5. A Hévízi-gyógytó védelméhez szükséges intézkedések A hévízi gyógyvíz hidrogeológiai védőövezeteit [4] a 3. ábra szemlélteti. A védőövezetenként szükséges intézkedések a következők. I. védőövezet: Hévíz község közigazgatási területe. Üjabb hévízkitermelés nem engedélyezhető. II. védőövezet: A hévízi gyógyvíz természetes felszín alatti vízgyűjtő területe. A keleti részterületen a felszín alatti vízkivételek nem növelhetők a fedő, pannóniai rétegekből sem. A nyugati részterületeken a karsztrendszerből újabb vízkivétel nem engedélyezhető, de a felsőpannoniai rétegek hidegvíz készlete igénybevehető. III. védőövezet: Az előző övezetekkel határos karsztvízháztartási egység nyílt és fedett karszt. Vízháztartási egyensúlyának felborulása a Hévízi-gyógytó károsodásával jár. A jelenlegi vízkivételek összhozamát (298,37 m

3/min) csökkenteni kell 120 m

3/min-re [5], hogy a karsztvízháztartási egyensúly helyreállítása megkezdődjön, a Hévízi-gyógytó állapota javuljon. 15