Hidrológiai tájékoztató, 1990

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Szinay Miklós: Szerepel-e külföldi munkavállalás a jövőjében?

zónák tekinthető. Meg lehet-e mondani előre, hogy valaki elkésett-e arról, hogy Imre vagy Endre legyen? A válasz igenlő, ha az ember ezt a kérdést becsületes önvizsgálat formájában teszi fel magának. 2. A harmadik világ A nemzetközi közgazdasági felmérések és a mérnöki szaktudás csaknem biztosra ígéri, hogy hosszabb távra szóló külföldi megbízások a vízügy, környezetvédelem és mezőgazdaság területén a harmadik világ országaiban lesznek. Ezeket a fejlődő nemzeteket főként a mezőgazdaságban foglalkoztatott népesség, a jelentős népszaporulat, az írni-olvasni tudók alacsony hányada, a hagyományok és szokások merev őrzése, a befektethető tőke és a középosztály, értelmiség hiánya jellemzi. Meg lehet jósolni azt, hogy egy olyan magyarra, aki először dolgozik külföldön, az előbb említett körülmények nyugtalanító hatással lesznek. Zavaró a tömeges szegénység, az elavult termelési módok és a kedvezőtlen társadalmi berendezés is bénító élményt okoz. Szerencse az, hogy a külföldi munkavállalás kedvező-e az egyén számára vagy nem, az elsősorban az egyénen és nem a fogadó országon múlik. 2.1. A kulturális sokk. Valamennyi külföldi munkavállaló közös betegsége a kulturális sokk, amely az egyén idegen kultúrába csöppenéséből ered. A betegség jellemzői a honvágy, a tehetetlenség és az ellenséges érzés. Mivel kevés érzést készítenek teljes mértékben elő, ezért úgyszólván mindenki felkészületlen a kulturális sokk hatására. Ez négy könnyen felismerhető fokozatban jelentkezik: — Első fokozat: a turista: kezdeti fáradtság, mely néhány héttől több hétig tarthat. Ezt kísérheti bizonyos ellenszenv érzése és az új környezetbe való beépülés különös jó érzése. A szakértők sokkban vannak, mégha nem is tudnak róla. — Második fokozat: a zöldfülűek: Az első fokozatban elszenvedett furcsaságokért az egyén igyekszik sikerélményt elérni, ezért mindent kedvezőnek próbál megítélni. Ilyenkor az ész szembekerül a valósággal és szükségszerűen hátrányos különbséget eredményez. A siker felé törekvés általános eredménye az ellenkező irányba hat: mindent csúfnak, ellenségesnek és antipatikusnak vélnek. A munkavállalók és családtagjaik ebben a stádiumban idejük javát honfitársaikkal töltik együtt a környezetükre vonatkozó vég nélküli . panaszaikkal. Ez az időszak az, amikor a munkavállalók kikerültek az őket toborzó szervezetek védőszárnyai alól és így a valódi problémák meggyőzik őket arról, hogy a panaszaik „objektívek". A honfitársak általában ugyanebben a stádumban szenvednek, ugyanazok a csalódásaik. Ezen a ponton néhány szenvedő elhagyja a helyszínt. — Harmadik fokozat: az átértékelők: Megjelenik a humorérzék. A munkavállalók rájönnek (talán azért, mert már tanultak valamit az ottani nyelvből), hogy a helybéli emberek ugyanazoktól a problémáktól szenvednek, és csaknem úgy próbálnak megbirkózni velük, mint ők. Kezdik azonos fokon értékelni a problémákat, a sikert és a sikertelenséget. A munkavállaló „beteg", ebben az időszakban kezd lábadozni. — Negyedik fokozat: az öreg rókák: Ebben a fokozatban az alkalmazkodás olyan mint amilyennek lenni kell. A nyugtalanság csak alkalmi jellegű. Akik „betegek" voltak, mosolyogva emlékeznek vissza a kezdeti időszakra. Viselkedésük egyre inkább az öreg rókákéra emlékeztet. Megtanulták, hogyan kell alkalmazkodni az őket körülvevő környezethez és erre koncentrálnak. Megszerezték és megszervezték a biztonságérzetet abban a közösségben, ahol nyilvánvalóan lakniuk kell. Megtanulták, hogy fogadtassák el saját „másfajtaságukat" a közösségen belül és miként hozzanak ki ebből sikert, eredményt. A kulturális sokk nagymértékben függ a kiküldetés időtartamától. Ha rövid — mondjuk négytől hat hónapig tartó — akkor az ember úgy érzi, hogy nincs elég ideje a teljes alkalmazkodásra. Az sem számít, miként halad a munka. Az illető vegyes érzésekkel távozik, mert nem volt elég ideje, hogy a kulturális sokk második (vagy az első) fázisán túllépjen. 2.2. Néhány eszközzel gyorsítani lehet a haladást, amelyek a következők: — A helyi nyelv ismerete a legjobb út a közelítéshez. Bár az is elég, hogy az ember „körülnézzen", másként lásson és másként érezze magát. — Tételezzük fel, hogy az emberek becsületesek. Egy kereskedő egyedi viselkedése alapján ne becsüljük le az egész latosságot. — Ismerkedjünk meg a kulturális sajátságokkal. Vegyük figyelembe az üdvözlések értékét, a beszélők egymás közötti távolságát, a teázás és a kávézás rítusait, azt a hallgatólagos megállapodást, hogy vezetés vagy sétálás közben, melyik oldalra kell kerülni és millió számos hasonló szokást. Ezeket nem szabad jónak vagy rossznak jellemezni. Ezeket a szokásokat fel kell ismerni, tisztelni és nyugodtan el kell fogadni. — Tanulmányozzuk az ország történetét, művészetét és az uralkodó vallást. így kevésbé lesz a helyzet visszataszító, ha a körülményeket történelmi összefüggésében nézzük. 3. Egy statisztikai értékelés eredménye Egy amerikai tanácsadó vállalat a Közel-Keleten dolgozó 26 szakértőjénél végzett közvélemény-kutatást. A statisztikából az tűnik ki, hogy bármilyen is az emberi természet, a szakértők szívesen vállalják a külföldi megbízást. A kérdőívekhez fűzött megjegyzések azt mutatják, hogy két fontos dolog előzi meg a végleges döntést. Ezek gyakran előre jezik a siker valószínűségét. 3.1. Mi az ön indítéka? A reprezentatív felmérésnél a szakértőket megkérdezték, hogy mi ösztönözte őket a külföldi megbízatás elfogadására. Valamennyi válasz a következő nyolc kategóriába esett, amelyek a csökkenő gyakoriság sorrendjében a következők: (1) kaland, (2) pénz, (3) lehetőség az utazásra, (4) személyes ösztönzők, (5) lehetőségek a gyerekek, vagy a házastárs számára, (6) mások segítése, (7) fejlődés a szakmai előmenetelben és (8) a cég kiküldetése. A külföldön már dolgozott és még nem dolgozott szakértők között a különbség a kaland és a pénz területén volt. Akik ismételten vállaltak külföldi megbízást, azoknál a döntő többség a pénz miatt utazott külföldre. A szakértők kisebb hányada kaland, vagy egy más kultúra megismerése céljából. A szakértők között az elégedetlen kevés, de rendszerint az, aki a pénz miatt utazott ki. Hányszor kell megtanulnunk, hogy pénzzel nem vásárolhatjuk meg a boldogságot? Ez nem azt jelenti, hogy a pénzbeni javadalmazás elhanyagolható. Ha a szakértő célja a pénzszerzés, akkor sohasem fog szívesen visszatekinteni a külföldi munkavállalásra. 3.2. A kiküldő intézmény, cég iránymutatása. A panasz nem a munkára vonatkozott, hanem a körülményekről, környezetről való őszinte információ hiányára. Minden szakértő elsősorban a környezetre és az emberi körülményekre volt kíváncsi. Vagyis a kint található kultúra több magyarázatot igényelt, mint a külföldön elvégzendő munka. A következő szempontok csökkenő gyakorisággal fordultak elő a szakértőknél: (1) az iskoláztatási, lakhatási és orvosi körülmények őszinte leírása, (2) a vásárlási lehetőségekről, a jellegzetes házakról és projektekről készített fényképek és videokazetták, (3) a munka megnevezése és világos leírása, valamint a személy, akivel a leggyakoribb lesz a kapcsolat, (4) nyelvoktatás, (5) azon dolgok jegyzéke, amelyeket ott nem lehet kapni és (6) beszélgetés azokkal, akik nemrégiben hasonló munkavállalást végeztek. A külföldi munkavállalásnál érdekes körülményként merül fel annak a képe, amit az ember otthon hagyott. Főleg, ha azt befejezetlenül hagyta. Az egy, vagy két évre történő kiküldetésénl az ember úgy érzi, hogy életfogytiglanig tartó távollétre készül a gyors feltámadás reményében. Képes lehet-e valaki arra, hogy ha van állása, másodállása, VGMK-tagságl felelőssége, ak13