Hidrológiai tájékoztató, 1990
1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Szinay Miklós: Szerepel-e külföldi munkavállalás a jövőjében?
szik, azaz egyre kevésbé viseli el a vízellátottság szélsőséges helyzeteit. Egyre szűkül a vízellátottsági indexnek az a tartománya, amely a mezőgazdaság számára kedvező, illetve többé-kevé ;bé megfelelő lesz. Tehát megnő a szerepe a vízháztaitági viszonyok szabályozásának, a fölösleges vizek elvezetésének és a hiányzó víz pótlásának. 3. ábra. A vízellátottság szélsőségességének területi eloszlása A vízellátottsági viszonyoknak az 1. ábrán bemutatott szélsőséges ingadozása az ország más részein is tapasztalható, de különböző mértékben. A 3. ábra a száz évenként egyszer előforduló legnedvesebb, illetve legszárazabb év vízellátottsági indexének hányadosát, vagyis a szélsőségesség területi eloszlását szemlélteti. Hazánk nyugati határvidékén a hányados értéke 5,0 alatti, kelet felé haladva 6,0 majd 7,0 körüli, a Tiszántúl északi részén (Debrecen—Kisvárda között) és Salgótarján környékén 8,0 fölötti értékek fordulnak elő. Ez igen nagyfokú szélsőséget jelez, melyet a mezőgazdasági vízgazdálkodásban figyelembe kell venni. A vázolt szélsőséges vízellátottsági viszonyokból, továbbá abból, hogy a fölösleges vizek elvezetésére rendszerint a tél végi, kora tavaszi időszakban, a hiányzó vízmennyiség pótlására viszont nyáron van szükség, logikusan alakult ki az a gazdasági követelmény, hogy e kettős feladatot — ahol lehet — egységes, de kettős rendeltetésű (vízelvezető-vízellátó) rendszerek létesítésével oldjuk meg. IRODALOM [1] Pálfai I.: Aszályos évek Magyarországon. Vízügyi Közlemények, 1987/4 . 507—524. [2] Pálfai I.: Az aszály mértékének meghatározása. Tudomány és Mezőgazdaság, 1988/6. 14—17. [3] Petrasovits I.: Az aszálystratégia jelentősége Magyarországon. Vízügyi Közlemények, 1988/2. 167—178. Szerepel-e külföldi munkavállalás a jövőjében?* DB. SZINAY MIKLÓS FAO, TESCO, ONIDO szakértő 1. Bevezetés — két példával Sokáig vívódtam, hogy azon kétségeimet és örömeimet megosszam másokkal is, ami egy-egy szakértői tevékenység szociológiai hatása az egyénre, szakértőre és családjára. Ügy tűnik, hogy a kérdésben érdekelt személyek itthoni helyzete, a személyes megelégedettség elérésére törekvő magatartása nagyobb szerepet játszik, mint egy adott ország vagy az ott kereshető pénzösszeg. B. Imre úgy gondolta, hogy megcsinálja szerencséjét azzal, hogy elvállalt egy 2 éves szíriai kiküldetést, ahol egy öntözőtelep építésének művezetésére kapott megbízást. Ügy gondolta, hogy megtalálta a kiutat pályafutása derekán jelentkező nyomott hangulatából. Felesége lelkes, régész szakos egyetemi hallgató volt, aki azt hallotta, mások elbeszéléseiből, hogy a külföldi projekteken dolgozó szakértőknek jár az, hogy cselédet tartsanak és csodálatos villát béreljenek. Imre már korábban is nagy létesítmények tervezésén, művezetésén dolgozott és így nem voltak aggályai, hogy miként fogja munkáját végezni. Sőt, inkább azt képzelte, hogy ő egy műszaki dr. Livingstone, aki korszerű és bevált technikát ad át egy fejlődő nemzetnek. Leányuk majd angolul tanul az ottani ENSZ-iskolában. Még mielőtt feleszmélhettek volna, máris egy nyüzsgő, piszkos, zajos milliós városban találták magukat, ahol az emberek arabul beszéltek, melyből ők egy mukkot sem értettek. Első pánik hangulatukban hazaküldték gyermeküket. Imre hosszúnak érezte a heti hatnapos munkaidőt, hisz a szünnap csak pénteken volt. Rádöbbent arra, hogy gépkocsi nélkül igen kevés ideje marad arra, hogy olyan történelmi nevezetességeket tekintsen meg, amélyek több napos távolságra voltak. Egyszerre az információ áramlása a legnagyobb problémája lett, mivel a telefonhívások időrablók és költségesek voltak, a * Előadásként elhangzott a Melegövi Szakértők 1987. június 2—3-i gödöllői Tanácskozásán. levelek küldése és megkapása között legalább egy hónap telt el. A villák bére annyira drága volt, hogy a lakássegély — mely elutazásuk előtt csinos összegnek tűnt — éppen csak arra futotta, hogy lakást béreljenek az őrjítő tömeg kellős közepén. Imre és neje fél év után rádöbbent, hogy szörnyű hibát követtek el és úgy érezték, hogy alig bírják el a rájuk váró további, csalódásoktól, legyekkel teli másfél évet, mert más választásuk nem volt. M. Endre összecsomagolta feleségét, két gyermekét, s egy hirtelen elgondolással elvállalt egy külföldi munkát. Kétéves mexikói tartózkodás után azt mérlegelik, hogy mennyi ideig hosszabbítsák szerződésüket. Endre úgy hiszi, hogy két évvel korábban nem is igen tudta, hogy hol van Mexikó. Viszont a külföldi munka nyújtotta pénzügyi lehetőség és a többi juttatás vonzó volt. Ezenkívül lelkesítette az a gondolat, hogy most valami mást csinál, haladást jelentett neki és családjának is. Az itteni munkája nem igen különbözött az otthonitól. De amikor a szünnap vagy szabadság volt, akkor fogta magát és családjával együtt elutazott az ország különböző részeibe. Endre nem azzal a szándékkal jött el otthonról, hogy vagyont gyűjtsön, és így teljesen belevetette magát az élete felét jelentő szabadságok örömeibe. Megérkezésük után nem sokkal feleségével együtt beiratkoztak spanyol nyelvtanfolyamra. Első lakásukból annak lebontása miatt kiköltöztették őket, de új lakásuk a munkahelyhez és a gyerekek iskolájához közelebb volt. Az otthon levő öröklakásukat az idegenforgalmi hivatalon keresztül kiadták és testvére gondjaira bízták. Mikor Endre megtudta, hogy a bérlők a lakásban kárt tettek, csak a vállát vonogatta és arra gondolt, milyen szerencsés, hogy most ezekkel a részletekkel nem neki kell foglalkozni. A külföldi munkavállalás kérdésében a gazdasági szempontok csupán az egyik tényezőt jelentik. Ahogy ez kitűnik az Imréről és Endréről szóló fiktív történetekből is. Az előre látott (és, sőt az előre nem látott) események, körülmények képezték a hátteret, nem pedig a tapasztalatok tényezője volt az, ami meghatáro12 0 I QOlkm)
