Hidrológiai tájékoztató, 1989

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vitális György: Magyarország vízföldtani tömbszelvénye

Magyarország vízföldtani tömbszelvénye DR. VITÁLIS GYÖRGY Magyar Állami Földtani Intézet A Magyar Állami Földtani Intézet alapításának 100. évfordulója alkalmából 1969-ben kéziratos formában megszerkesztettem Magyarország 1:500 000 méretarányú földtani tömbszelvényét, majd az 1971. évben ennek azonos méretarányú vízföldtani változata is elkészült. E két — a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán folyó szakmérnökképzés keretében oktatási segédletként is használt — tömbszelvény változatot nyomtatásban elsőként a Hidrológiai Közlöny 1972. évi 1—2. számában [11] tettem közzé. Ezt követően a földtani tömbszelvény a Földrajzi Közlemények [12], a Zeitschrift der Deutschen Geologischen Gesellschaft [14], a Neogene mineral resources in the Carpathian Basin [3] és a Hungarian Cartographical Studies — 1989 [23] hasábjain, ismertetés keretében a Przeglad Geologicznyben [4], míg színesen a SZIKKTI [9] és a GEOMINCO [7] prospektusában is napvilágot látott. Közben Nógrád megye [13], Pest megye [24], Komárom megye, valamint Fejér megye északi része [15], továbbá Veszprém megye és a határos területek [16, 17] eredetiben 1:200 000 méretarányú vízföldtani tömbszelvényét is közzé tettem. Ezek összevonásával készült a Dunazug hegység [18], a Dunántúli-középhegység [19], meg a Magyar-középhegység középső részének (Budapest térsége) [21, 22] vízföldtani tömbszelvénye. Az Északi-középhegység vízföldtani tömbszelvénye [20] pedig a Magyarország vízföldtani tömbszelvénye vonatkozó részének az újabb fúrások alapján történt kiegészítésével készült. A jelen tanulmányban bemutatott vízföldtani tömb-, illetve hálószelvényt a Magyar Állami Földtani Intézet alapításának 120. és születésemnek 60. évfordulója alkalmából a következő szempontok szerint állítottam össze. Magyarország vízföldtani tömbszelvénye az 1969-ben szerkesztett tömbszelvény [11] alapján az újabb fúrási adatokkal kiegészítve az Országos Földtani Adattárban található 170 db és az irodalomból átvett 18 db, összesen 188 db mélyfúrás figyelembevételével készült. A tömbszelvény szelvénysíkjai területileg azonosak az 1969-ben szerkesztett tömbszelvény szelvénysíkjaival, illetve az ott alkalmazott „kazetták"-kal, azzal a különbséggel, hogy a jelen tömbszelvény 10 db „kazettával" bővült és így jobban lefedi az ország területét. A tömbszelvény szerkesztése során felhasznált fúrások helyszínrajzát és a szelvényvonalakat az 1. ábra szemlélteti. Az ÉK—DNy és az ÉNy—DK-i irányú szelvényvonalak 50X50 km-es hálózatot, illetve egy 50 km-es és egy 25 km-es kiágazást alkotnak. A hálózatot úgy helyeztem el, hogy annak sarok-, illetve metszéspontjai lehetőleg egy-egy — az alaphegységet is elért — fontosabb mélyfúrás helyére vagy közelébe essenek. Ahol ez nem sikerült, ott az 1. ábrán is látható bevetítéseket alkalmaztam, valamint a szelvényvonalak mentén, vagy közelében levő fontosabb fúrásokat is beépítettem, így a tömbszelvényen (2. ábra) ábrázolt fúrások az 1. ábrán jelzett bevetítések helyén szerepelnek. A kisújfalui és a kisvárdai fúrást — a szerkesztés érdekében — két helyre is bevetítettem. A szerkesztés során felhasznált fúrások összevont rétegsorát az 1. táblázat foglalja össze. A táblázatban az eocén, a triász, illetve a karbon oszlopába írt *-gal jelölt számok — közelebbi kormeghatározás nélkül — paleogén, mezozóos, illetve paleozóos képződményeket í. ábra. Magyarország vízföldtani tömbszelvénye szerkesztése során felhasznált fúrások helyszínrajza a szelvényvonalakkal 29