Hidrológiai tájékoztató, 1989

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vitális György: Magyarország vízföldtani tömbszelvénye

2. ábra. Magyarország vízföldtani tömi Alapszint: —2400 mB.f. A karikákban szereplő számok jelentése: 1. Soproni-hg., 2. Gleichenberger Kogel, 3. Vas h., 4. Kőszegihg., 5—6. Bakony hg., 7. Gerecse hg., 8. Börzsöny hg., 9., Velencei-hg., 10. Vértes hg., 11. Visegrádi-hg., 12. Nagyszál, 13. Medves, 14. Fülek környéki bazalthegyek, 15. Paláska h., 16. Hosszú h. (Dlhy vrch), 17. Gömör-Szepesi Érchegység keleti része: Aranyasztal (Zlaty stől), 18. Mecsek hg. nyugati része, 19. Villányi-hg., 20. Mátra hg., 21. Bükk hg., 22—23. Tokaji-hg., 24. Nagy Király hegyes (Vysoká), 25. Tarpai Nagy h. 1. Negyedidőszak (kavics, homok, lösz, agyag), 2. Levantei (agyag, homok), 3. Felső-pannoniai (homok, homokkő, agyag), 4. Alsó-pannnoniai (agyag, agyagmárga homokkő), 5. Miocén (agyag, agyagmárga, mészkő, kavics), 6. Oligocén (agyag, agyagmárga, homokkő), 7. Eocén (agyag, agyagmárga, márga, mészkő), 8. Kréta (homokkő, márga, mészkő), 9. Jura jeleznek. Az 1. táblázat csak az egyes földtani időszakok és korok, illetve ahol szükségesnek látszott, emeletek és alemeletek képződmény összleteinek alsó határát adja meg, számszerűen is érzékeltetve azok vastagságát. Az egyes fúrások részletes rétegsora az Országos Földtani Adattár Mélyfúrási Kataszterében, illetve a hivatkozott irodalomban [1—2, 5—6, 8] hozzáférhető. Magyarország vízföldtani tömbszelvénye (2. ábra) csaknem valamennyi jelentősebb magyarországi, illetve határ menti hegység, vagy hegységrész területét (lásd a 2. ábra jelmagyarázatát), valamint a három medenceterületet (Kisalföld, Dunántúli-medence, Alföld) egyaránt szemlélteti. A hegységek és a hegyek számozása — az egymással párhuzamos szelvénysíkok mentén — DNy-ról ÉK felé történt. A tömbszelvény alapszintje a —2400 mB.f.-i szint, így a hegyvidékeken kereken 3000 m, a medencék területén 2500 m vastagságban nyújt bepillantást a terület földtani, illetve vízföldtani felépítésébe. Kivételt csak a Dunántúli-medence délnyugati része képez, ahol a földtani képződményeket — a nagymélységű