Hidrológiai tájékoztató, 1989
2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Tóth Zsiga József: A vízföldtani kutatás helyzetképe a szakirodalom tükrében
Az alakhatásgörbe alakja, tartományai és az azzal tervezhető alakzatok A redukciós alakhatásgörbét az 1. ábrán tüntettük fel, mely görbének három szakaszát különböztethetjük meg. A középső folytonos vonallal meghúzott görbe a hatásgörbének — az előbbiekben bemutatott módszer segítségével meghatározott — úgynevezett „munkaszakasza" (kalkulációs, méretezésre szolgáló szakasz). Ezt a görbeszakaszt 5 számított pontjának segítségével szerkesztettük meg. Adataikat az 1. táblázatban foglaltuk össze. Az alakhatásgörbe alsó, szaggatott vonallal jelzett szakasza az „U" tengelyt az l-es ponton metszi. Az alakhatásgörbe felső eredményvonallal jelzett szakasza a g — 100%-os értéket a végtelenben éri el. Konkrét szeleplemez tervezés szempontjából csak a középső ún. munkatartományra van szükség. Az alakhatásgörbe munkatartományával tulajdonképpen két szeleplemez alakzat párahidraulikai méretezését végezhetjük el. Ezeket az alakzatokat az 1. ábrán vázlatosan ábrázoltuk megadva egyszersmind a fő méretek betűjeleit. Mint látható, az egyik oldalán nyitott szeleplemez alakzat esetében „1" a hasáb hosszát, „sz" a szélességét és „h" a szeleplemez és vízfelszín közötti magasságot jelenti. Ebben az esetben a páramolekulák áramlása folyamán a legbelső pontról elinduló molekula „1" hosszú utat tesz meg, amíg a kifolyási nyílást eléri. Célszerűségi okokból a redukciós alakhatásgörbe függőleges tengelyén a fenti adatokból származó U = — h méretarányt tüntetjük fel és nem a szeleplemez víz feletti magasságát. Téglalap alakú szeleplemez-rendszer esetén szóba kerülhet még a két szembenlevő oldalánál nyitott szeleplemez esete is. Ezt az esetet igen egyszerűen az egyik oldalán nyitott szeleplemez esetére vezethetjük vissza. Helyezzünk el két „1" hosszúságú, egyik rövid oldalánál nyitott téglalap alakú szeleplemezt egymás mellé úgy, hogy a zárt rövid oldalak egymással pontosan érintkezzenek. Ilymódon egy 2. 1 hosszússágú szeleplemezt kapunk. Molekuláris diffúzió esetében — mely a b) pontbeli szerkezeti feltételek esetében a párolgáscsökkentő berendezés szerkezete alatt biztosítottnak tekinthető — mindkét „1" hosszúságú szeleplemez alatt egyformák lesznek a páramolekuák áramvonalai, mégpedig az egymással érintkező rövid oldalakon keresztülmenő képzeletbeli függőleges tengelyre szimmetrikusak. Ez esetben tehát az érintkező rövid oldalakat akár el is lehet hagyni. Hiszen a diffúzió áramvonalai ezektől az érintkező rövid oldalaktól függetlenül is így alakulnának ki, mintha azok ott sem lennének. Így jutottunk el a két szemben levő rövid oldalánál nyitott szeleplemezhez, melynek a redukciós alakhatásgörbéje ugyanolyan, mint az egyik oldalánál nyitott lemezé, L csak ez utóbbinál 1 =— . 2 IRODALOM [1] Thoma F.: Körlemez párolgáscsökkentő alakhatásgörbéjének numerikus meghatározása adott meteorológiai körülmények esetére. Hidrológiai Tájékoztató, 1988. okt. 17—20. [2] Thoma F.: Párolgástani modellkísérletek. Hidrológiai Tájékoztató, 1967. nov. 33—41. [3] Thoma F.: Folyadékfelszín párolgását és a íelette levő relatív páratartalmát, valamint a vízhőmérséklet és a víz oxigéncseréjét szabályozó berendezés (Szabadalmi leírás). Országos Talámányi Hivatal, Bp., 1985. 1—9. [4] Thoma F.: A pára diffúzió állandója és annak numerikus meghatározása. Hidrológiai Tájékoztató, 1982. okt. 6—9. [5] Thoma F.: A pára diffúzió tényezőjének meghatározása turbulens légmozgás esetén. Hidrológiai Tájékoztató, 1983. okt. 18—20. A vízföldtani kutatás helyzetképe a szakirodalom tükrében TÖTH-ZSIGA JÖZSEF Magyar Állami Földtani Intézet A jelen tanulmány a világon folyó vízföldtani kutatás fő irányairól tájékoztat. Munkánk eredményeit a Magyar Állami Földtani Intézetben (1. kép) levő Országos Földtani Szakkönyvtárban található szakfolyóiratok és referáló lapok tanulmányozása alapján értük el. A tárgybani vizsgálatainkat az 1986—1988. évekre 1. kép. A Magyar Állami Földtani Intézet (Dr. Pellérdy Lászlóné felvétele) terjesztettük ki, amely időszakból összesen 8263 publikációt vehettünk figyelembe. A vizsgált dokumentációs anyag a következő: Hidrológiai Közlöny, Hidrológiai Tájékoztató, Bányászati és Kohászati Lapok Bányászat, Bányászati és Kohászati Lapok Kőolaj és Földgáz, valamint a Geológiai és Geofizikai Szakirodalmi Tájékoztató és a Referativnüj Zsurnal hidrogeológiai fejezetei. A vízföldtani szakirányú elemző munka során a fenti publikációk összefoglalásait, illetve referátumait tekintettük át, különös figyelemmel a terjedelemre, tartalomra, témakörre, nyelvre, megjelenés helyére (ország) és a publikáció szerzőire vonatkozóan. A fenti 8263 publikáció 50 o/ o-ára végeztünk információ-terjedelem vizsgálatot a tartalmi kivonatok hasábsor terjedelmére és a magyar, illetve külföldi publikációk arányára. A vizsgálat során feltételeztük, hogy a referátum terjedelem a tartalmi bőséget tükrözi és nem tartalmi magyarázat. Az elemző vizsgálat tárgyát képező publikációkra vonatkozóan öt témacsoportra szorítkoztunk: 1. A vízföldtani kutatás általában, a vízföldtani vizsgálati módszerek, a vízföldtani modellkísérletek és a vízföldtani tudománytörténet. 2. A tájegységi és regionális vízföldtan. 3. Földalatti vizek lehatárolása és védelme, föld alatti vízrendszerek, vízmozgás, vízkémia, ásvány- és gyógyvizek, valamint a vízkészletek meghatározása. 4. A vízmentesítés és a föld alatti vízkivé25
