Hidrológiai tájékoztató, 1989

2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Thoma Frigyes: Egyik, vagy két szembenlevő oldalánál nyitott téglalap alakú szeleplemez párolgáscsökkentő alakhatásgörbéjének numerikus meghatározása adott meteorológiai körülmények esetére

véleményt úgy informálni, hogy a TAURUS Szigetelési Mérnöki Iroda segítségével minden felmerülő kérdésre választ kaphassanak. A TAURUS W vízszigetelő lemezzel burkolt csatornákat különösen a vízzel való takarékoskodás kormányprogramjának fejlesztéseihez — új öntözőgépek üzembeállításához — javasoljuk alkalmazni a vízgazdálkodás és a környezetvédelem területén. IRODALOM [1] Benkhard I. A TAURUS W szigetelési rendszer alkalmazása a csatornaépítésnél. Kézirat, Bp. 1988. [2] Starosolszky ö.: Vízépítési hidraulika. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1970. [3] TAURUS: Alkalmazástechnikai kézikönyv a TAURUS W vízszigetelő lemez íelhasznlásával készített löldmedrű csatornák, víztározók és tötések szigeteléséhez. Bp. 1986. [4] TGVMF 804/1—84: A TAURUS W vízszigetelő lemez. [5] TGVMF 804/2—84: Gyárilag keresztirányban egybeépített és vulkanizált TAURUS W vízszigetelő lemez. [6] TGVMF 804/3—85: Gyárilag hosszirányban egybeépített és vulkanizált TAURUS W vízszigetelő lemez. [7] TGVMF 804/4—84 : TAURUS W csomóponti elemek. [8] TGVMF 804/5—84: TAURUS végtelenítő szalagok. [9] TGVMF 814—83: ERFIX fényvisszaverő, felületvédő festék. [10] VITUKI—FLEXKO (1987): Sérült betonburkolatú csatornák helyreállítása, Javítása. Egyik, vagy két szemben levő oldalánál nyitott téglalap alakú szeleplemez párolgáscsökkentő alakhatásgörbéjének numerikus meghatározása adott meteorológiai körülmények esetére DR. TIIOMA FRIGYES Bevezetés A bójákon úszó szeleplemez párahidraulikai méretezéséhez szükség van a szeleplemez alakjára vonatkozó párolgáscsökkentő alakhatásgörbére. E görbét, pontosabban függvényt — annak egyes pontjait — kétféle módon tudjuk meghatározni, éspedig: 1. kisminta kísérlettel, vagy 2. párahidraulikai számítással. A Hidrológiai Tájékoztató 1988. októberi számában megjelent tanulmányban az alakhatásgörbének numerikus meghatározását ismertettük adott (példaképpen felvett) meteorológiai paraméterek esetére [1], A számítások körös-körül nyitott köralakú szeleplemezre vonatkoztak. A numerikus módszerrel kapott párolgáscsökkentési százalékok (í><num>%) és a korábban modellkísérlettel meghatározott csökkentési százalékok [2] (S(i»b)%) között az eltérés átlagosan +4% volt. Az azonos pontokra vonatkozó, de kétféle módszerrel kapott párolgáscsökke'ntés százalékok között mutatkozó csekély eltérés arra ösztönözte a szerzőt, hogy további alakzatok alakhatásgörbéjét is meghatározza a kidolgozott numerikus módszer segítségével. A szeleplemez alakja. A téglalap alakú szeleplemez alkalmazásával járó előnyök Egy szeleplemez megtervezése folyamán már a megindulásnál felvetődik egy — látszólag jelentéktelen, de mint az alábbiak folyamán kiderül — alapvető kérdés. Nevezetesen, hogy milyen legyen a szeleplemez alakja. Ennek a helyes megválasztása nagyon lényeges, hiszen a lemezalak számos kérdéssel (szilárdság, párahidraulika, gyártás, szállítás/tárolás, szerelés és fenntartás) kapcsolatos. Az előnyös alak pedig az, amely egyformán jelent kifogástalan megoldást, sőt különös előnyöket az összes kérdések, illetve a különleges szempontok tekintetében. Az alábbiakban röviden vázoljuk a választott „téglalap alakú szeleplemez" alkalmazása esetén várható különböző szempontokat, illetve a lemezalakkal járó különleges előnyöket. a) Szilárdság. Ami a szerkezet szilárdságát, így kellő teherbíróképességét illeti, a legelőnyösebb alak megválasztásánál döntő jellegű az, hogy milyen külső erőhatásoknak lesz kitéve a szeleplemez. Ezek az erők: 1. a trópusi, zuhogó (tapasztalatom szerint méginkább ömlő) esővíz okozta megoszló terhelés dinamikus tényezővel szorozva, és 2. a homokviharok alkalmával fellépő szélerő. A szerkezet elsodrása elleni védelem céljából a szeleplemezek egymáshoz, s az egész védőfelület a parthoz kötőelemekkel kapcsolódnak. A kapcsolatok helyén a szeleplemezben levő lyukaknál jelentős a palástnyomás. Az alumínium vagy műanyag lemez önsúlya e két terheléshez képest elhanyagolható nagyságrendű. A megoszló terhelés miatt a lemezeket két helyen (a lemezbe préselt vagy hengerelt) keresztirányú bordákkal merevítjük, melyek a keskenyebb lemez-szélektől 1/4-ed lemezhossznyira esnek. b) Párahidraulika. A párolgáscsökkentésnek a gyakorlatban történő megvalósítása során a legnagyobb gondot a turbulens diffúzió jelenti, amikor is a páramolekulák áramlását a légáramlás nagymértékben növeli. Célszerű szeleplemez és bója kialakításával, valamint e két elem közötti kapcsolat helyes megoldásával a turbulens diffúzió hatása, s így a párolgás jelentősen csökkenthető. Ugyancsak hatással van a csökkentés mértékére a szeleplemez alakja, mely körülmény a redukciós alakhatásgörbe révén ábrázolható. Számunkra ez a függvénygörbe azért is fontos, mert e görbe segítségével történik tulajdonképpen a szeleplemez párahidraulikai méretezése. Ezek előrebocsátása után vegyük röviden szemügyre az egyik, vagy két szemben levő oldalán nyitott téglalap alakú szeleplemez esetét. Az 1. ábrán vázlatosan tüntettük fel a szeleplemezek és bóják elrendezését. Mint látható, a párolgáscsökkentő szerkezet szélei felől érkező légmozgás sehol sem tudja a lemezek alatti páradús légteret megzavarni, mert az „A" és „B" széleken a bóják, a „C" és „D" széleken pedig a lemezek „sz" hosszúságú lebernyegei akadályozzák meg a szerkezet alatti légcserét, vagyis a turbulens diffúzió kialakulását. Megemlítendő még, hogy a csapadéknak a szeleplemezek alá történő bevezetése és a szükséges oxigéncserének a biztosítása a szeleplemezek közötti ún. „folyadék bevezető nyílásokon" keresztül történik. c) Gyártás. A párolgáscsökkentő szerkezet (szeleplemezek, bóják, kapcsoló elemek) gazdaságos gyártását két módon tudjuk elősegíteni. Egyrészt olyan szerkezeti elemeket és kapcsoló alkatrészeket tervezünk, melyeknek a hengerelt, illetve húzott nyersanyagokból (alumínium lemez, illetve cső) történő leszabása minimális hulladékkal jár. Másrészt az egyes szerkezeti elemek illesztése számára olyan megoldást alkalmazunk, amely — lyukfúráson kívül — körülményes és munkaigényes megmunkálást nem igényel. A fenti szempontok messzemenően figyelembevehetők voltak a téglalap alakú szeleplemez és a henger alakú (csőből gyártható) bója esetén [3], A szeleplemez leszabása után nem marad hulladék. A lyukfúrásokon kívül pedig csak a szeleplemez merevítésére szolgáló merevítő bordák kialakítása igényel külön megmunkálást, ún. bordázást. d) Szállítás, tárolás. Ennek legelőnyösebb, egyszersmind olcsó megoldása nagymértékben függ a szeleplemez és a bója alakjától valamint főbb méreteitől. Téglalap alakú szeleplemez esetén — konténeres szállítást, illetve tárolást feltételezve — az egyes elemek (lemezek) egymás fölé simán felfektethetők, csak arra kell ügyelni, hogy a merevítő bordák mindig felfelé nézzenek. 22